Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-11-21 / 47. szám

semmi kétség, hogy a plébános eljárása, ki az akkép megejtett áttérést befejezett ténynek vette, a törvénynyel nem egyező. Minthogy azonban elég korán észre vette magát, s a katholikusnak vélt asszony gyermekét megkeresztelte ugyan, de a megejtett keresztelés után azt a református anyakönyvbe iktattatta: ezáltal törvénytelen eljárását eredmény nélkülivé tette, és maga beismerte, hogy sem a gyermek református volta, sem az anyának a református egyházközséghez való tartozása törvényesen kétségbe nem vonható. Tényleges jogsértés tehát nem történt. Ha ilyen forogna fenn, ma többé nem szükséges fűnek fának panaszkodni és utoljára is a sérelmet zsebre dugni. A kinek jogsérelme van, ott a fenyítő törvényszék, jelentse be sérelmét s a biró ismerni fogja kötelességét. Mi protestánsok ezt bátran tehetjük, mert az egyéni lelkiismeret szabadságának érvényrejutásából szíilemlett egyházunknak nincs mitől tartania oly törvénynyel szemben, mely jogegyenlőség alapján az egyéni szabadság védelmére alkottatott. Régi vallástörvényeink, a legüdvösebbek is fogyatékosak voltak azért, mert nem volt a tilalomnak megkötve a csomója, nem volt kiszabva, hogy mily büntetés várja a tilalom athágóját. A most életbe léptetett büntető törvény ezen alaposan segített; tanulmányozzuk tehát és szabjuk eljárásunkat hozzá pontosan. Ez az egész. Mi legyen azonban a jelen esetben a teendő r Azt hiszem, hogy semmi. A gyermek a református anyakönyvbe reformátusnak van beiktatva, s így a törvény szerint reformátusnak kell neveltetnie. Az asszony, ha áttérési szándéka mellett megmarad, meg fogja tenni, amit a törvény rendel s áttér, s akkor áttérése ellen senki semmit nem tehet. A plébános ellen sem tehetni semmit, és be kell érni azzal, hogy kudarcot vallva meg kellett a törvény előtt hátrálnia s kijátszási szándékával felhagynia. Mert ha a keresztelés illetéktelenül történt is, a más vallásfelekezetbe való fölvétel törvénytelensége még sem forog fenn, minthogy a megkeresztelt gyermeket az illetékes egyház anyakönyvébe iktatta. A conatus delinquendi-t pedig nem hiszem, hogy a biró ez esetben büntetendő cselekményül fogná betudni Ballagi Mór. ISKOLAÜGY. Az eperjesi ág. hitv. ev. collegium közgyűlésének emlékirata a vallás- és közoktatásügyi in. kir. minister által a jogacademiák összevonása, illetve megszüntetése tárgyában kiadott leirat válaszául. A vallás- és közokt. m. kir. minister úr, társadalmi életünk azon abnormis és káros jelensége altal indíttatva, miszerint a jogi és politikai, kiváltképen pedig az ügyvédi pályára lépő itjak száma hazánkban nagyobb, mint a mennyit ezen pálya tisztességesen ellátni képes, s a mennyit a külömböző szakpályák egyensúlya az állam s társadalom érdekében megkívánna, f. évi julius hó 8-án 921. eln. sz. a. kiadott körintézvényben kijelentette, miszerint maga részéről kész az állami úgyszintén a tanulmányi alapból fenntartatott jogakadémiák egy részét megszüntetni, ha a hitfelekezetek is az általuk létesített jogacadémiák számát összevonás és megszüntetés által hasonló arányban leszállítják. Ezen rendszabály által reméli a magas közoktatásügyi ministerium a jogi pályára lépők aránytalan számában mutatkozó visszásságot megszüntethetni, vagy legalább korlátozhatni, és ezen intézkedés indokául az idézett körintézvényben még azon körülmény is felhozatik, miszerint a jogacadémiák tudományosság s a tanulók iránti követelmények tekintetében az egyetem színvonala alatt állanak. Nézetünk szerint ezen indokok egyike sem állja ki a próbát. A mi az elsőt illetti, teljes elismeréssel tartozunk mi is a minister úr ő Nagyméltóságának azon intentiójáért, hogy társadalmi és gazdasági életünk bajait és kórságait a hatalmában álló eszközökkel orvosolni akarja, de a fennforgó esetben maga a diagnosis nem egészen helyes, annál kevésbbé lehet a választott gyógyszer alkalmas. A külömböző szakpályákon működők helyes számaránya egyik kifolyása csak a nemzeti munkafelosztás elvének, s mint ilyen oly körülmények és viszonyok altal szabályoztatik, melyek sokkal mélyebben gyökereznek, semhogy a célbavett intézkedés által változást szenvedhetnének. Itt is fennál a nagy nemzetgazdasági törvény, mely szerint a kereslet és kínálat közötti egyensúly csak akkor tartható fenn, és ha megzavartatott, csak akkor állitható helyre, ha a teljesen szabad verseny biztosítva van. Minden korlátozó intézkedés vagy hatálytalan, vagy rossz hatású lehet csak. Ha csakugyan áll az, hogy a jogi pálya nem képes tisztességesen ellátni mind azokat, kik reá lépnek, úgy magában véve ezen tény sokkal hatályosabban éz biztosabban fogja az arányt helyreállítani, semhogy a jogacadémiák számának reducálására szükség volna. Nézetünk szerint nem szorúl bizonyítékra, miszerint azért van sok jogacademia, mert sok a jogi pályára