Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1880-11-07 / 45. szám
várunk van, mely megvédi vallásszabadságunkat, a felebaráti szeretetet s istenbe helyezett reményünket/ A zsúfolásig tömött templomban az ifjú szónok tüze az ősi buzgóságot ébreszté fel a keblekben. Adja az ég, hogy a száz éves templom falai századokon át visszhangozzák az ősöktől örökölt buzgósággal lelkesülő késő nemzedékek magasztos hymnusait 1 Jener. RÉGISÉGEK. Tételek azok számára, a kik a Krisztus evangyéliomát prédikálják és a kik az apostolok oszlása ünnepét követő vasárnapon Váradon vitatkozni fognak 1344. (Vége.) 15) A vallástétel hármas : az első a hitről, a 2-ik a szeretetről, a 3-ik az egyházi. A hitnek megvallása az, midőn kiengeszteljük és kibékítjük a haragvó istent keresztyén áldozattal. A szeretet megvallása az, hogy a mennyire tőlünk telik, felebarátainkkal, — akiket vagy példankkal, vagy becsületökben, vagy (dolgaikban) vagyonúkban, vagy festőkben megsértünk, — kibéküljünk és azokat kiengeszteljük. Ezen két vallomástétel nélkül szűkölködtek kezdettől fogva minden szentek ; ezek nélkül soha senki nem idvezíilhetett, s nem is idvezülhet. Mindkettő parancsoltatik a szentírásban. A harmadik az egyházi, amely ámbár a szentírásban nem parancsoltatik, mindazáltal oktatás, tanácsadás és vigasztalás kedvéért a kegyes és tanult lelkésztől szeretendő és megtartandó, a parancsolatok aggodalmas előszámlálgatása nélkül. 16) A meghalt szentek tisztelete nem áll imádásukban, vagy segítségül hívásukban, hanem hitöknek, szeretetöknek, jótéteményeiknek (tisztüknek), állhatatosságuknak utánzásában. 17) A keresztyén szabadságnak 4 faja van. Az első a szellemi, melynél fogva a Krisztusba vetett hit által az isten haragjától és a sátán, a halál és a poklok hatalmától és zsarnokságától szabadulunk. A 2-ik, hogy (ugyanazon) ugyancsak Krisztus által ez élet zivatarában megvigasztaltatunk. A 3-ik, hogy a Mózesféle hármas törvénytől szabadok vagyunk. A 4-ik, hogy az\ emberi hagyományoktól (intézvényektől) vagyunk szabadok. 18) Hogy mit kelljen tartani a keresztyének böjtjéről és az ételektől való önmegtartóztatásukról, arra nézve megjegyezhető, hogy a keresztyének böjtje között, amely a szentírásban parancsoltatik, és az ételektől való önmegtartóztatás között, amely a szentírásban nem parancsoltatik, nagy a külömbség. 19) Továbbá a szerzetesi fogadalmak közül a szüzesség, szegénység és engedelmesség, lényegeseknek mondatnak, mert ezek a szeretet által és a természet rendje mellett végrehajthatók; de a nőtlenség a mi erőnk által, Isten kegyelme nélkül lehetetlen, melyet bár eddigelé sokan fogadtak, de váljon megtartották-é •— ők lássák ! 20) Minélfogva tanácsosabb lenne minden, bármely állású, rangú és eredetű emberre nézve, a ki magának parancsolni nem tud, hogy elhagyva a nőtlenségért való tisztátlan buzgólkodást, — mivel az Istennek nem tetszenek az oktalan és hűtlen (meg nem tartott) fogadalmak, — házasságra lépne, nehogy fajtalanságaért itt is és örökké is (az örökké való életben is) bűnhődjék; mert s a fajtalanok nem fógják birni az Isten országát.4 21) Két szentség van, amely az Evangyéliombaii újonnan rendeltetett s (a mely bír a bűnök bocsánatjának ígéretével) melyhez a bűnök bocsánatjának Ígérete van csatolva : a keresztség és az ürvacsorája. 22) Mint a keresztségnél megmarad a víz a maga saját természetében, mely által azonban az igével a szentlélek működik, munkálván az idvezítő hitet és a megkeresztelt minden bűnének eltörlését: úgy az úrvacsorájánál is a kenyér és bor, saját állagának (lényegöknek) épségében maradván, általok a szent lélek az igével hat. A kenyér és bor vételnél nem üres jelek, hanem valóban magának a jelzettnek vagyis Krisztus szellemi testének és vérének mutatói, közlői és kiszolgáltatói. 23) A szentség teljességéhez három szükségeltetik ; a szerzőnek ígérete, az elemek, és maga a cselekvény.' Ha csak egy is hiányzik ezen kellékek közül, nincs meg a szentség. Az ígéretet értelmes, nagy hangon kell hirdetni. Mind a két színnek: a kenyérnek és bornak' meg kell lennie. Végül meg kell történni magának a ' cselekvénynek, hogy a pap a Krisztus (személyében) nevében nyújtsa (a vevőknek) a részesülőknek, s hogy a részesülők egyenek és igyanak, mert épen ezen evés és ivás a valódi használata az úrvacsorájánák, e szerint, hogy : „Vegyétek, egyétek, vegyétek, igyátok. < ( (Itt kitörülve két sor.) Ezen használaton kivül, midőn elkülöníttetik a kenyér és a bor, vagy midőn körülhordoztatnak, nem méltó a sákramentom névre sem ; hanem egyszerűen és nyíltan kimondjuk, hogy az említett helyes használaton kivül, az bálványozás, bálványimádás, és hamis istentisztelet. 24) A szentségeket nem kell imádni, mivel az isten semmiféle látható dolognak alakjában nem akar tiszteltetni. Azért azonban, mert letérdelünk, nem az elemeket imádjuk, hanem az isten igéje iránt tanúsítunk tiszteletet. 25) Végül, mivel mindenki, hacsak üdvét elveszíteni és örökre elkárhozni nem akar (.örök elkárhozás feltétele alatt), a maga hitét bizonyítani és megvallani' az isten, az angyalok és az emberek előtt köteles : azért bárki, a ki eltitkolja vagy elhallgatja bármely ürügy alatt is a felismert igazságot, azt maga Krisztus is a maga igazságos Ítéletében meg fogja tagadni az ő atyja* 90*
