Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-10-31 / 44. szám

történjenek az egyházban, de nem az isten tiszteletére, de az érdemek (jótétemények) és a szükség szerint fel­allítottakkal (intézvényekkel) isten nem tiszteltetik: „Híjába tisztelnek pedig, ha oly tudományokat taníta­nak, melyek embereknek parancsolatai* (Máté 15—9.) 11) Az igazi egyháznak tekintélye azonban, melyet meg kell külömböztetni a külsőleg vétőket csak is testi erővel zabolázó hatalomtol, nagy, és a rendi vagy is papi hivatali, és a joghatósági hatalomban, melynél fogva kizárható (valaki) az isten igéjének hivatalából (a papi hivatalból) áll, és nem abban, hogy erőhatalommal zárja ki a nyilvános bűnösöket és ismét rögtön vissza­fogadja a bűnbánókat. 12) A kik tehát azt tanítják, hogy midőn Péter­nek a kulcshatalom adatott az ő személyében, nem az egész egyháznak adatott ezen hatalom, hanem hogy az az egymásra rendszerint következő főpapokon és azoknak tekintélyére, mely kiterjed az élőkre és a hol­takra, adatott és pedig az igazi papság használata nél­kül — azok nagyon csalatkoznak. 13) Mindaz, a mire szükségünk van, hogy üdvözülhes­sünk és jó erkölcsüek lehessünk, mind az világosán, határo­zottan és teljesen benne van a szentírásban. Tehát azon sok emberi hagyományra, mely mint némelyek mond­ják az üdvre nézve szükséges, — nincs szükségünk. 14) A ^bűnbánat három részből áll: a szív töre­delméből, a hitből és a jó cselekedetekből. A töredelem nem áll önmagának képmutató megalázásában, hanem abban, hogy valóban, lélekből, a bűnnek és az isten haragjának tudataból megrendíttettünk és rettegjük az Isten haragjat a bűn ellen, és ezen töredelem annyira meg nem könnyíti és meg nem nyugtatja a lelkiisme­retet, hogy azt valóban a kétségbeesésbe hajtaná, ha ineg nem mentetnék a Krisztus szenvedésének érdemébe vetett hit által. Ezen hit azután nyilatkozik kötelesség­szerű jótéteményekben és nyilvánvaló engedelmességben ; miért is a pápisták ügy osztályozzák a bűnbánatot : Júdás bűnbánata ez, nem Péteré. (Vége következik.) KÜLFÖLDI EGYHÁZ ÉS ISKOLA. Francia lapokból. (K. P.) Két francia kath. pap megnösülése. Bruery j explébanos Cannesban, és Lainé Ágost abbé St-Mars-sous-Ballonban polgári házasságra léptek. Az utóbbira Loyson Jácint plébános adta az egyházi áldást Parisban f. é. aug. 28-án. -— A metho dista „Alliance Ev a ngél iq u e * -n ak „La Chambre Haute* című vakbuzgó lapja (szerkeszti Gal­land lelkész, s megjelenik minden hónap 15-én Thiersben [Puy-de-Dóme]) egyéb épületes (?) rovatok mellett egy j,Demandes de priéres* (imádkozásra való felhívás) nevü rovatot is tart, mely a testi-, vagy lelki bajban sínlődő társakért való imádkozásra hívja föl az egyesület tagjait, s egyszersmind azzal is be szokott a közönségnek szá­molni, hogy kikre nézve volt foganatos a megejtett köz­imádkozás. A f. é. szeptemberi számnak ez a famózus rovata nyolc külön „tárgyat* ajánl a hivők kegyes imáiba. E „tárgyak* közül kiemeljük a következőket: 5. „Imádkozzatok egy fiatal egyénekből álló egyesü­letért, melynek három tagja megtévedt s a világ zsák­mányául esett. Imádkozzatok, hogy az Úr térítse vissza és tartsa meg oltalmában ezeket. 6. Imádkozzatok egy angol ifjúért, ki a lyoni egyesület tagja, hogy az Isten segítse őt a mi nyelvünk nehézségeinek legyőzésében, és tegye rá nézve lehetővé, hogy egy testületet, mely öt ifjúsági egyesületből áll, igazgathasson.* — Egy Rhone vidéki ultramontán hetilap) (okt. 16.) a következő szomorú híreket regisztrálja : „Az üldözés áldozatai. 85 olyan férfi-szerzet van (Franciaországban), melyet a márciusi decrétumok sújtanak. Nagy sajnálattal értesülünk, hogy a decrétumokat Montélimarban is vég­rehajtották a tisztelendő carmelita atyák ellen. Ered­ménytelen felhívás után s a zárdafő tiltakozása dacára három ajtót feltörettek egy lakatossal és a kápolnát bí­róilag lepecsételték. A jelen volt szerzeteseket a zárda őrzésére továbbra is ott hagyták. Fájdalommal jegyez­zük föl az egyéni szabadságnak ilyetén megsértését*. — „Ze Reveille Matia des Erancais. * (A franciák reggeli ébresztője) címmel jelenik meg Havreben egy népies röpirat-cyclus, mely arról iparkodik a francia nemzetet meggyőzni, hogy a r. katholicismus és a köz­társaság összeférhetetlen. A legutóbbi (5. sz.) röpirat címe : „Le catholicisme ou la réligion du doute et du désespoir. * (A katholicizmus, vagy a kételkedés és két­ségbeesés vallása), a r. kath. egyház komoly embereihez intézve. Inkább szellemes, mint tudományos fejtegetés, mely végeredményében oda lyukad ki, hogy „a r. ka­tholicizmus a tanainál fogva a kételkedés vallása, mert hívei nem tudhatják, hogy igazi bűnbocsánatot nyernek-e, mely nélkül pedig idvezülést nem várhatnak, de a két­ségbeesés vallása is, mert ez életből való távozáskor a legjobb hivők is irgalmatlanul arra vannak kárhoztatva, hogy, mielőtt a mennyországba belépnének, a purga­tórium lángjain gázoljanak keresztül, hol lelkök bizony­talan ideig fog gyötörtetni.* I RODALOM. Magyar olvasókönyvek a fővárosi elemi iskolák szamára. írták és szerkesztették Barna ]., Hajnal A., Sretvizer L. és Steiner I. Hat osztály szamára hat kötet. Az olvasmányok ügyesen vannak kiválogatva; van­nak köztük eredetiek is. A szerkesztők, mint látjuk, Bodnár Zsigmond, Kont Gyula, Ballagi Aladár és Ballagi Géza közreműködését is igénybe vették, s Kont több

Next

/
Thumbnails
Contents