Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1880-10-31 / 44. szám
a magántanárok száma 6-al több, mint Kolozsvárit az összes tanerőké. Ez az egy adat is hatalmas bizonyíték amellett, hogy a kolozsvári egyetem még mennyire fejletlen, s hogy mily korai még ez idő szerint egy harmadik egyetem tervezgetése. Rendes hallgatók sz. az első félévben 439 (tehát 2631-el kevesebb, mint Budapesten), kik közül 196 joghallgató, 86 orvostanhallg., 72 philologus, 59 mathematikus, 26 gyógyszerész. A rendes- és rendkiv. hallgatók közül 202 r. kath., 154 helv. h.; zsidó ellenben csak 18. A 2-dik félévben a hallgatók sz. 477 ; ezen számba be levén tudva már a szülésznők száma is. A statisztikai adatok ezen almanachban is, mint a budapesti egyetemében, vagy hiányosan, vagy egyáltalában nincsenek Összeállítva, ugy hogy magunknak kellett fáradságot venni a fenebbi kimutatás elkészítésére. 209) A kolozsvári ev. ref. kollégium értesítője. Igazgató Jancsó Lajos, paedagogarcha Debreceni József. Tanulók sz. az elemi iskolában 139, a gymnasiumban 314, összesen 453. Az igazgató, évzáró beszédében sürgeti egy külön ifjúsági kórház felállítását. Az ifjúság közt, különböző címeken, 12.133 frtnyi segély osztatott ki. Egy magántanuló a vizsgálatot kitűnő sikerrel tette le, amit mint eddigelé az intézet történetében páratlan eseményt jegyez fel az igazgató. 210) A pannonhalmi sz. Benedekrend komáromi kath. kis-gymnasiumának értesítője. Igazgató Németh Vilmos. Értekezés : Néhány szó Liviusról, Gyulay Rudolftól. Tanulók sz. 153, kik közül 72 r. kath., 56 zsidó stb. Néhai Király József, pécsi püspök alapítványának kamataiból közel 4 ezer frtnyi ösztöndíj osztatott ki 22 tanuló között. De ezen kivül is van még számos ösztöndíj-alapitványa az intézetnek. 211) A körrnöcbányai községi elemi fi- és leánytanoda értesítvénye. Igazgató Kitzinger Ignác. Növendékek sz. 414, kik közül anyanyelvre nézve 313 német, 83 tót, 18 magyar. 212) A kunszentmiklósi ref. gymnasium értesítője. Igazgató Keresztesi Kiss József. Tanulók sz. 67 s ezeken kivül 3 magántanuló, összesen 70; vallásra nézve 37 ref., 20 zsidó stb. ; illetőségre nézve 26 helybeli. A tanári kar a püspök felszólítása folytán tantervet készített a 6-dik osztály számára s észrevételeket tett a Molnár-féle közokt. javaslatra. Az értesítőben közölve vannak az iskola latin nyelvű törvényei 1767-ből. A tiszáninneni ref. egyházkerület válasza a jogakadémiák összevonása tárgyában kiadott miniszteri leiratra. Nagyméltóságú Miniszter Ur ! Folyó évi julius hó 8-án 921. eln. szám alatt su perintendensi hivatalunkhoz, némely más felekezeti jogakadémiák főhatósagaival egyetemben egy intézvényt méltóztatott bocsátani azon nagy horderejű kérdéssel : hajlandó volna-e a főhatósága alatt álló jogakadémiát (nyilván tehát a sárospatakit) vagy egyszerűen megszüntetni, s az eddig arra fordított költségeket a hatósága alatti másnemű és szükségesebb tanintézetek virágzóbb állapotba helyezésére fordítani, vagy esetleg más hasonló irányú jogakadémiával jog- és államtudományi karrá olvasztva össze, ezáltal egyfelől a túlságos számú és felesleges jogakadémiák kevesbítéséhez, másfelől a jövőre is fentartandók tudományos színvonalra emeléséhez maga részéről hozzájárulni ? Tekintve, hogy egyházkormányzati elveinknél fogva superintendensi hivatalunk ily fontos, közoktatási rendszerünkbe mélyen beható felhívásra, hatáskör hiánya miatt, érdemleges nyilatkozatot nem tehetett, a minthogy nem is tett: egyházkerületi közgyűlésünk tartja magát hivatottnak Nagyméltóságod felhívására nyilatkozatát következőkben foglalni : Nagyméltóságod idézett intézvénye a fehivást főleg három érvvel indokolja : először azzal, hogy a jogakadémiákon a jogi szakképzés nem áll a kor színvonalán ; másodszor, hogy azoknak száma, a két egyetem jog- és államtudumányi kara mellett, az országos szükségletet messze túlhaladja; és harmadszor, hogy azok, épen a jelzett két körülménynél fogva megkönnyítvén a jogi pályát a vidékbelieknek, okozzák részben az e pályára való szerfölötti tódulást, oly mérvben, hogy e nagy szám kellő elhelyezést nem találván, a társadalmat egy, önfentartása érdekében meg nem engedett eszközökhöz is nyúlni kénytelen ügyvédi proletariatussal fenyegeti. A mi az első érvet illeti, nem titkolhatjuk el meglepetésünket, hogy ily kedvezőtlen ítéletet épen Nagy méltóságodtól kell hallanunk, a ki rövid hat évvel ezelőtt 1874. május 19-én 12917. sz a. kelt szabályrendeletével a kir. jogakadémiákat s az állam közvetlen rendelkezése alatt álló egyéb jogtanintézeteket négy évi tanfolyammal ellátott teljes jog- és államtudományi karokká alakította át; — a ki sárospataki jogakadémiánk hasonló berendezésére (ha ugyan a szünetelés veszélyének kitenni nem akartuk) minket is kényszerített, s aki, midőn alkotmányos óvásaink megtétele után az áldozatot meghoztuk, s a kivánt 8 tanszéket kimutattuk: az átalakítást megelégedéssel méltóztatott tudomásul venni. Honnan merítette Nagyméltóságod ama, fölötte kedvezőtlen ítélethez az adatokat, mely mint „közönségesen elismert tény* állíttatik elő, nem tudjuk, — csak sejtenünk lehet, — se föltevésünkkel Nagyméltóságod iránti tiszteletünknek adunk kifejezést, hogy az nem egyes elfogult, vagy helyi és más érdekek által sugallt anonym hírlapi nyilatkozatokra, hanem leginkább azokra lett alapítva, melyek az 1878/9-ben a jogi szakoktatás érdekében összehívott tanácskozmány tárgyalásai közben bizonyos oldalról fölmerültek. E föltevésben szabad legyen megjegyeznünk először azt: hogy azon tanácskozmanyban egyetlen egy vidéki jogakadémia sem vólt képviselve, a mi legalabb