Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-10-24 / 43. szám

ségi vizsga letehetésére az engedély ezúttal ne adassék meg. Ilunfalvy Pál a tanügyi bizottság elnöke : Az ipar terén a céhrendszert beszüntettük, ezáltal a szabad versenyt nyitottuk meg. Igaz, hogy ezáltal sok ember esett el a kenyérkeresettől, a konkurrencia nagyobb lett. De ha az ipar terén a céhrendszert beszüntettük, mert beszüntetése célszerűségét átalán beláttuk. — most a tudományt szorítsuk a céhrendszer békóiba ? Szóló az ellenkezőt, a szabad tanulást kívánja, s ezért ajanlja a tanügyi bizottság javaslatát. (Helyeslés.) Cékvs superintendens előadja, hogy dr. Roth pozsonyi orvos, miután leányának Pozsonyban nem engedték meg az érettségi vizsga letevését, ő hozzá folyamodott, kérve őt arra, hogy leánya a tiszai egyházkerületben tehesse le az érettségi vizsgát. O meg is adta az engedélyt s a leány vizsgáló-bizottság elé is állt volna, ha időközben hirtelen meg nem betegedik. A maga részéről egyébként határozottan kijelenti, hogy az engedélyt megadandónak véleményezi. (Helyeslés.) Prónay Dezső báró azon nézetben van, hogy ha a nőket iskolába bocsátják, akkor vagy meg kell engedni, hogy nyilvános tanulók legyenek, vagy külön gymnasiumot kell a leányok részére felállítani. A tanügyi bizottság javaslatát nem fogadhatja el. Fabiny Theofil szerint a nők nemes hivatása, a természettől kijelölt köre, a családi életben van. Nekünk tehát első feladatunk, hogy a nőket a maguk körének, a családnak tartsuk meg. (Helyeslések.) Nézete szerint ez a dolog elvi íontosságu, és pedig annyira, hogy okvetlenül szükséges, mikép előbb a kerületeken tárgyal tassék úgy, a mint ez a középtanodai törvényjavaslattal történt. Nem látja be annak szükségét, hogy ezen izolált eset folytán az egyetemes gyűlés, határozatával rést üssön az iskolarendszeren. Az engedély megtagadása mellett van, de ha már megadatik, az ügy legalább megvitattassék a kerületeken. (Helyeslés.) Györy Elek a kérdést nem valami izolált, csekély jelentőségű, hanem igen fontos társadalmi kérdésnek tartja. A protestantismusnak, mely a szabadságnak, szabad lelkiismeretnek és szabad meggyőződésnek mindig előharcosa s kifejezője volt, jó példával kell előljárnia a nők felszabadításaban. Azt mondják, hogy a nő ne törekedjék a férfiakkal versenyre kelni a társadalmi pályákon, hanem legyen jó családanya. Ez igen szép, ha az élet biztosítaná neki, hogy legyen az, a mivé akar lenni, hogy legyen jó családanya. De a társadalom jelen viszonyai, s fennálló szokások szerint, a nő nem teheti ezt, hanem ott kezd élni, s a társadalomban közreműködni, a hová dobják. Ha mi férfiak nem adunk a nőnek alkalmat, hogy becsületes exisztenciát biztosíthasson magának, akkor ne panaszkodjunk azon tüneményeken, melyek a nőt megbélyegzik, s melylyel ő megbélyegzi a tarsadalmat. (Elénk helyeslések és tetszés.) Ha nem léteznék az állandó katonaság, a katholikus klérus, mely coelibatusban kénytelen élni: akkor még csak pártolná az eszmét, hogy a nőt tisztán csak a családi életre szorítsuk. De a társadalom jelen körülményei közt nem teheti azt; s azt hiszi, a prot. egyház sem teheti, hacsak azt nem akarja, hogy a nő, ki exisztenciát nem tud magának biztosítani, természeti vágyait olykép elégítse ki, a mint azt a prot. egyház épen nem kivánja. Sohase tartaná célszerűnek, hogy a nőtől a tanulást csak azért tagadjuk meg, mert nő, s nem azért, mert nem végezte a tanulmányokat. Ajánlja a bizottság javaslatának elfogadását. (Helyeslés.) Trsztyenszky Ferenc előadja, hogy midőn a pozsonyi igazgató nem engedte meg az érettségi vizsgát, azt azért tette, mert erre magát nem érezte feljogosítva, miután semmi pozitív törvény vagy egyházi rendszabály erre nincs. Nézete szerint jelen speciális esetben az engedélyt meg lehet adni kegyelemből, mert Roth orvos leánya a gymnasium 8 osztályát kitűnő eredménynyel végezte. Egyébként csatlakozva Fabiny nézetéhez, ő is óhajtaná, hogy ez ügyet a kerületek elébe vigyék targyalás végett. Tir. Shdvánszky szerint az illető egyházkerület s gymnasiumi hatóság megengedvén Roth orvos leányának az egyes osztályok tantárgyaiból vizsgát tenni, az érettségi vizsgára való bocsáttatása indokolt. Az ügyben különben a kerületeknek véleményt mondani minden esetre célszerű volna. (Helyeslés.) Jíá'ió József a tanügyi bizottság javaslata mellett szól. Pvlszky szerint, hogy a dolog nem ért még oda, hogy vájjon állítsunk-e gymnasiumokát a nők számára vagy ne, ebből nem következik, hogy egyes kiváló esetekben, a hol kitűnő eredményt, kitűnő kedvet s jeles szakképzettséget tapasztalunk, akadályt gördítsünk az illető nő elé. Nem tartaná ezt célszerűnek épen azért, mert a nők, kik ily tanulásra vállalkoznak, tudják, hogy nekik sok s nagyobb akadályokat kell leküzdeniük, mint a férfiaknak, míg az óhajtandó célt elérik. Arra kéri a közgyűlést, hogy ez ügyet se príncipialiter ne vitassa, se a kerületekhez ne tegye át, hanem a jelen esetben a vizsga letehetésére az engedélyt adja meg. (Helyeslés). Fabiny Theofil szükségesnek tartja, hogy a kerületek az e tekintetben követendő eljárás felett tanácskozzanak, a jövőben netalán előfordulható hasonló esetek alkalmával követendő egyöntetű eljárás megállapítása szempontjából. — Ezután elnök kimondja a hatarozatot, hogy Roth Idának az érettségi vizsga letehetésére kért engedélyt az egyetemes gyűlés megadja, magat a felmerült kérdést pedig megvitatás végett a kerületek elébe terjeszti. A tanügyi bizottságot Bachat Dániel, Győry Vilmos és Elischer tagokkal egészítik ki. A még hátralevő folyó ügyek elintézése után Trsztyenszky Ferenc egy sajátságos, a maga nemében csakugyan példátlan esetre hívja fel a közgyűlés figyelmét. Fiiina Ádám nevü trencsénmegyei Szelec községbeli ág. h. ev. lakos 1863-ban hazasságra lépett Kubis Katalin római kath. nővel, mely alkalommal állítólag térítvényt is írt alá, mit ő azonban tagad. Nevezettnek,