Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-10-17 / 42. szám

íróinkhoz : ezekkel szemben még B. stylusával meglehetnénk elégedve. Beszédeinek legtöbb pontját megérti az egyszerű nép is; kevés változtatással pedig mindenütt. A függelékben adott 4 egyházi beszéd közül a beköszöntő meglepően szép és csinos. A többi háromnál a bibliamagyarázatok sokkal jobbak. Egyh. beszédirodalmunk nem is szegény, itt nem látunk szükséget ; míg szószéken használható bibliamagyarázataival B. egyedül áll. Művelje hát ezt a tért, ifjúságától méltán megvárható szorgalommal, az igazán népies s magyaros szép irály tanulmányozásával. Az előszóban homályos sejtelmet ébreszt az olvasóban, mintha egyebeken is törné fejét. De maradjon csak a Bibliamagyarázatoknal. Ez az 6 tere. „In hoc signo vinces!* Az ifjabb nemzedék leteszi Varjut, Pap Istvánt s a Heidelbergi kátét és felveszi Barakonyit s a bibliát; mert munkája — egészben véve — e nemben legjobb. Még olvasva is tanulságos és épitő. Bátran ajánljuk a közönség s — Borsodi ur figyelmébe. Szentháti Károly. BELFÖLD. A bányakerületi ág. hitv. egyházkerület közgyűlésének folytatása. A 9-én megkezdett gyűlés érdekes befejezését a superintendens tartalmas évi jelentése képezte. E jelentés szól mindenek előtt a pestmegyei esperességben tartott püspöki látogatásról, melyből a meglátogatott egyhazaknak viszonyai különösen élénk színekben tűntek ki. Par sérelmes ügy érintése után hangsúlyozza, hogy Selmecen a lyceum Breznyik János igazgató úr vezetése alatt virágzik, mi annál tiszteletre méltóbb, mert Breznyik csak 800 frt fizetést huz s valódi csodákat teremt buzgó tanártarsaival; a növendékek szép eredményeket mutatnak fel, s minden vizsga összeköttetésben van vallásos buzgólkodásokkal. Osztroluczky Géza 1000 frtot ajándékozott iskolai célokra. AZsedényi alapítvány kamatai 10 tanitó között fognak szétosztatni. A zágrábi egyház a külföldi G. A. Egylettől 18,000 frankot kapott. B. Radvánszky úr közbenjárása folytán megküldetett a Halléban létező stipendiumok kimutatása. Több más belügy fölsorolásával superintendens úr tudósítását befejezte. Miután az átvizsgálandó ügyekre még bizottságok kiküldettek Fabiny Theofil, Osztrolucky Géza, Eöldváry Mihály és Veres Pál urak elnöklete alatt, a gyűlés e napra bezáratott. Okt. 10-én gyámintézeti istentisztelet s utána rendes évi gyám. ker. közgyűlés tartatott. Az istentiszteleti beszédet Holles Danó lelkész úr tartotta. Egyes passusai tetszéssel találkoztak. Az áhítatoskodás után a nagy teremben tartatott a gyűlés Veres Pál elnöklete alatt; a meg nem jelenhetett Sárkány Samu helyett Láng Adolf referált a folyamodó egyházak viszonyairól. A lefolyt évben befolyt 1280 frt 81 krból rendelkezés alá jön 946 frt 69 kr, ennek fele az egyetemes gyámintézetet, másik fele, a Leopoldinum 50 frtnyi javadalma levonásával 378 frt 51 kr. segélyképen a folyamodó egyházak közt osztatik ki. Az ofifertorium 63 frt 63 kr., melynek fele az egyetemes gyámintézetet illeti, másik fele az orsovai egyháznak adatott, melynek buzgó felügyelője Neuwirth lovag és cs. k. tábornok jelen volt ; szintén Orsova ajánltatik az egyet, gyámintézetnek a 400 frtos kegyadományra nézve. Jelenti az elnök, hogy az egyet, gyámintézeti gyűlés f. hó 16. és 17-én Székesfehérvárott fog tartatni. Végül elnök ur tiszttársai nevében is a tisztségről leköszönvén, kéri a választást a jövő közgyűlésre kitűzetni s magát a választást illetőleg minden kombinációból kihagyatni. Fabiny Teofil indítványára a közgyűlés a tisztikarnak s különösen az elnöknek köszönetet mond eddigi hivataloskodásáért, a választást a jövő évi közgyűlésre tűzi ki s ülését berekeszti. Ugyan okt. 10-én esti 5 órakor a kerületi papi értekezlet tartatott. A lelkészek a superintendens úr elnöklete alatt igen szép számmal gyűltek volt össze. Ezenkívül néhány ügyvéd is engedvén a superint. úr szombaton kifejezett óhajának, megjelent, hogy az aggodalmas büntető törvény 53 és óo-ik §-sai iránt nyilatkozzanak. A superint. úr üdvözölvén a jelenlevőket, megnyitá az értekezletet, s ez a tárgyak sorára térvén, Győri Vilmos budapesti magyar lelkész, előadja, hogy a büntető törvény 53. §-sával szemben a helyi egyházban oly esetek adták elő magukat, melyek az egyházban némi aggodalmat gerjesztettek. Nevezetesen a róm. kath. papok, mint már említve volt, vegyes házasságokból származott gyermekeket nemi külömbség nélkül a prot. lelkészekhez utasítottak, megkereszteltetés végett. Hogy tehát a protestáns papok ne legyenek az elsők, kik bűnhődjenek a törvény következtében, kérdés intézendő a törvényhozó testülethez, hogyan kell az 1879. évi XL. büntető törvény 53-ik §-sában előforduló passust: „más vallásfelekezetbe fölvesz8

érteni. Ezen indítványra Doleschal Sándor, pesti lelkész, odanyilatkozik, hogy a keresztelés a prot. dogma értelmében csak felvétel a keresztyénségbe és nem valamely vallásfelekezetbe, a róm. kath. egyház a keresztelést azért tartja a vallásfelekezetbe való felvételnek, mert önmagát a keresztyénséggel identifikálja. Miután ez idő szerint pedig azon szüle, ki egy egyházhoz sem akar tartozni, felekezet nélkülinek beírathatja gyermekét és a városkapitány azt a lajstromba beírja, de egyszersmind az illető lelkésznek bejelenti anyakönyvelés végett, úgy a prot. lelkész is keresztelheti a szülő kívánságára, de ha kath. a szülő, a gyermek keresztelését nem anyakönyvezi, hanem megküldi a jelentést a kath. papnak. A hosszas és beható tárgyalásnak vége, a dogmái felfogást egészen félre hagyva, az lett, hogy miután a büntető törvény az 1868. évi vallástörvényekre támasz•