Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-10-03 / 40. szám

kért; de ha ezen segélyt nem kapná is meg, még akkor is megtörténik az intézet átalakítása. 153) A vinkovcei cs. kir. főgymnasium értesítője. Horvát nyelven. Igazgató Marék Ferenc. Két értekezés; az egyik Senz Istvántól. Tanulók sz. 225 ; az év végén megmaradt 198 tanuló közül 140 horvat-szlavon határőrvidéki, 48 horvátországi, 9 magyarországi. 154) A zágrábi kir. főreáliskola értesítője. Horvát nyelven. Igazgató : Torbar József. Értekezés : Az intézet 25 évi története. Tanulók sz. 201 ; az év végén megmaradt 160 tanuló közül 112 horvátországi, 7 magyarországi stb Az intézet 1854-ben nyilt meg. Könyvtára a lefolyt évben egy magyar munkával is gyarapodott, melynek címe az értesítő ékes magyarsága szerint: »Magitsziget Töténelme izta Oeri G. György tanar.® 155) A zalaegerszegi polgári fiú- és felső leányiskola 7-dik értesítője. Igazgató Udvardy Ignác. Növendékek sz. a fiúiskolában 84, a leányiskolában 31. A fiúiskola 5-dik osztályába egy növendék sem jelentkezett, sőt — a jelentés szerint — talán jövőre sem fog jelentkezni. E szerint Zalaegerszegen a polg. fiúiskolának hat osztályúvá való kiegészítése teljesen fölösleges. 156) A zilahi m. kir állami tanítóképezde 9-dik értesítője. Igazgató Faluvégi Albert. Értekezés : Kedveltessük meg a régészetet a leendő néptanítókkal, Borbély Sámueltől. (Ezen értekezésben szerző azon figyelemre méltó indítványt teszi, hogy a képezdékben régiséggyüjtemények állíttassanak fel.) Növendékek sz. a képezdében 52, kik közül 32 helv. h. ; a négy osztályú gyakorló iskolában 49, kik közül 45 helv. h. 157) A zilahi államilag segélyezett községi polgári fiúiskola 5-dik értesítvénye. Igazgató Kerekes Sándor. Értekezés: Ismerettöredék a természettudományok köréből, Kováts Dénestől. Növendékek sz. 143, kik közül 100 helv. h. 158) A zombori állami főgymnasium 8-ik évi értesítvénye. Igazgató Radics György. Értekezés: Eposok tervrajzai (az Ilias, Odyssea, Aeneis, Nibelungen tervrajzai), Dr. Margalits Edétől. Tanulók sz. 348 ; az év végén megmaradt 309 tanuló közül 173 r. kath., 76 gor. kel., 53 zsidó stb. Az iskolai év elején. I E lapok hasábjain nem rég jelent meg egy tiszteletre méltó férfiú tollából — iskola ügyünket érdeklő értekezés; mely látszólag a kor szelleme ellen küzd, de melynek megdönthetetlen s a tapasztalatból merített gazsága, megérdemelné az általános felkarolást, meg — ihogy a szakférfiak discussiója által tisztáztatván s ekkép életrevalósága újból is bebizonyodván — tanügyünk emelésére életbe léptettessék. Ez igazság nem más, mint kimondása annak, hogy a törvény szabta oktatási idő — legalább most még kiváltképen a falusi oskolákra, sok. Igen, a mily kevés arra nézve, hogy az iskola ez idő alatt a nép gyermekeiből állambölcseket, tudósokat, papokat, neveljen : ép oly sok arra nézve, hogy a gyermek jól rosszul szerezze meg bizonyos összegét az általa alig értett ismereteknek, hogy aztán minél elébb a feledékenység lomtárába vesse azokat. A tananyagnak helyes megválasztása, jó beosztása, rövidebb idő alatt nagyobb eredményeket lenne képes felmutatni ! Az elemi iskoláztatásnak nem lévén célja a magasabb kiképzésre való előkészítés, nem kell minden törekvésének oda irányulnia, hogy a tanulást megkedveltesse, hogy bekalandozva a tudományok minden mezejét, a növendékeket ez által mintegy »kapassa* — hogy a további kutatásra ingert kapjanak. Az elemi iskola önmagának célja, egy befejezett kerek egész, mely az életnek végzett egyéneket kell hogy adjon. S bár természetesen ennyi sem érhető el kedv nélkül, melyet a tanítónak az első leckétől kezdve ébren kell tartania : de a kedvet inkább a praxisra mint a tudományosság felé vélem terelendőnek. Vigyen a gyermek magával ismereteket, de olyanokat, melyeket értékesíthet az életben; s meg fogjuk látni, hogy az olvasás-, kutatás utáni vágy lassan önmagaból fog csírázni. S ez lassabb bár, de biztosabb alapja lesz közművelődésünknek, mint a mai lázas, rohamos haladás, melyből valljuk meg, sok gyenge fej megcsömörlik. Mert gyenge növény a gyermek feje, mely a sok öntözéstől elsínlik, sűrű nyesegetéstől elszárad — hagyjunk meg inkább néhány tövist rajta. Nagy nemzetek hogy nevelik a népet ? Angolországban a közép iskolában is dívik az u. n. half-time rendszer. Az oktatásra szánt idő csak a napnak egyik fele, másika a gyakorlati. A szorgalmi idő sem 8—10 hónap, hanem csak 6, a másik hat a kirándulások-, kísérletek-, munkának van szánva. Ne vegyétek rosz néven a szülőnek, hogy gyermekét a munkához szoktatja ! Angolországban különösen a gyármunkás nem foglalkoztathatja gyermekét, az iskolára bízza hát szívesen a nevelésnek ezt az ágát; nálunk a gyermek otthon szülőjével tanul az élethez, törődni tanul — kiábrándulni. Itt hiba legfeljebb abban eshetik, hogy a szüle nem elég ügyes a gyermek kedélyéhez való munka megválasztásában, s így itt is könnyen a másik véglethez hajtható a gyermek, hogy megcsömörlik a munkától, s azt nem hogy áldásthozónak ismerné fel, de örökös rabságnak, átoknak, melytől nem bír szabadulni; s ha egyszer másszor meglazulnak a nehéz béklyók, olyankor szilaj tombolással tör ki a sanyargatottnak vélt kedély. Nem a tudásra ; — munkára, jellemre tanítsuk a népet. Sokkal több hasznát veszi ennek, több gondot is fordítsunk rá 1 Nézzetek a nagy nemzetekre : váljon a tudomány emelte-e nagygyá Hellas, Róma s a Britt szigetek népeit ; nem-e ügyességük — jellemük, munkájuk, szívósságuk azon erények, melyeknek keretében