Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1880-09-19 / 38. szám
nalmai szerint rendezi be. E célból a fiúk iskoláját a leányokétól elválasztja. Két uj tantermet építtet, egyiket a fiúk, másikat a leányok számára. Azonkívül egy harmadik tanterem lesz, hol a leányok a női munkákból kapnak oktatást. Ezen cél kivitelére egy nőtanitó fog választatni, ki a női munkákból s más tantárgyakból fog a leányoknak oktatást adni, vagy esetleg egész osztályokat vezetni. Lassanként ezen leányiskola úgy fog fejlesztetni, hogy magasabb nőnevelo intézetté alakuljon, melyben zongorázást, német és francia nyelvet is tanulhassanak a növendékek. Az üdvös mozgalom élén a pataki egyházközség ügybuzgó főgondnoka Kérészy István tanár áll, ki nern kiméivé időt, fáradságot, házról házra jár, hogy buzdítsa az egyháztagokat. Fáradozásait már eddig is íényes siker koronázta, amennyiben az általa nyitott aláírási íven megajánlott adományokból a megválasztandó tanítónő fizetése immár fedezve van. Különösen jó példával mentek elől a főiskola tanárai, kik mind, kivétel nélkül, anyagi erejüket csaknem meghaladó áldozatokra kötelezték magokat. Különben Sárospatakon, ahol eddigelé a prot. szülők is a zárdába voltak kénytelenek küldeni leányaikat, a ref. leányiskola felállítása olyannyira szükséges, hogy nem csoda, ha ez intézet érdekében ugy a tanárok, mint a ref. vallású polgárság a legszívesebben és nemes lelkesedéssel meghozzák áldozataikat. * Gyászhírek. A vértesaljai ref. egyházmegyét fájdalmas veszteség érte : buzgó lelkipásztorai között a legbuzgóbbak egyike id. Úrházy Lajos nincs többé az élők soraiban ! A derék aggastyán elhunytáról kiadott gyászjelentés így szól : Idősb Úrházy Lajosné szül. Kovács Erzsébet a maga és gyermekei: Cecília férjezett Mészöly Péterné és gyermekei, — Amália férjezett Bosznay Sándorné és gyermekei, — Lajos biai ref. lelkész, valamint számos rokonai nevében is fajdalmas szívvel jelenti a forrón szeretett férjnek, atyának, illetve nagyatyának Nagytiszt. id. Úrházy Lajos úrnak, a sárbogárd-tinódi ref. egyház 41 éven át buzgó lelkipásztorának, a Nt. vértesaljai ref. egyházmegye legidősebb egyházi tanácsbirájának f. szept. 10-én d. e. 3 /4 12 órakor éietének 70-ik, boldog házasságának 40-ik évében végelgyengülésben történt gyászos elhunytát. A boldogult hült tetemei szept. 14-én d. e. 9 órakor a helv. hitvallásuak szertartása szerint a helybeli sírkertben tétettek örök nyugalomra.*) — A tolnai egyházmegyéből szomorú hírről, egy szép reményekre jogosító fiatal élet kialvásáról értesitik lapunkat. Kár Bálint ref. segédlelkész, rokonszenves, igyekvő, derék fiatal ember, bpesti theologiánk egyik kiváló volt tanítványa, f. hó 11-én Alsó-Nyéken, 25 éves korában meghalt. — A nagyszebeni ev. tanintézetek nyugalmazott igazgatója Capesius G. 65 éves korában meghalt. Mint a N. Fr. Presse irja, az elhunyt a német tanügy érdekében Erdélyben nagy j érdemeket szerzett. — Futó Mihályné sz. Vekerdi Terézia asszonyt, a hódmezővásárhelyi ref. főgymnázium igazgatójának nejét f. hó 13-án mély részvéttel kisérték örök nyugalomra. A boldogultat, ki 43 évig élt, férjén kivűl négy gyermeke gyászolja. Béke poraikra! Amitől régóta tartottunk, im fajdalmas valósággá vált ! A férfiú, ki az egek Urába vetett rendíthetlen bizalommal állott meg a legválságosabb idők iszonyú viharaiban, egyházunk ama dísze, ékessége, Haubner Máté kícrd. superintendens, hosszas szenvedés után örök álomra szenderült. Nagy jellemekkel bővelkedő prot. egyházunkban hozzá hasonlítható nemes lélek van egy-kettő, de nálánál különb protestáns és hazafi nem képzelhető. Teljes világéletében öntudatos erélylyel dolgozott lelke két magasztos eszményképe, egyház és haza fölvirágoztatásán, s inkább szenvedett érettök mártiromságot, hogysem meghátrált volna az absolut hatalom előtt. Legutóbbi szabadságharcunk alkalmával, mint a dunántúli ev. egyházkerület ritka hűségű superintendense, hazafias kötelességének ismerte főpásztori körlevelet intézni kerülete lelkészei és tanitóihoz, hogy veszélyben forgó magyar hazánk védelmére férfias erélylyel és kitartással működjenek közre. E körlevélért az osztrák haditörvényszék 6 évi várfogságra ítélte, melyből közel két hónapot páratlan hűségű Matild leányával együtt Pozsonyban, közel másfél évet pedig Kufstein dohos börtöneiben töltött. Csak 1860-ban, a bilincsek töredezésekor helyezhették vissza jogtalanul megfosztott superintendensi hivatalába, s mint repkény a tölgyet, hívei osztatlan szeretete fonta körül a törhetlen jellemű, evangyeliomi szelidségű lelkipásztort. Az irodalmi téren is kiváló nevet biztosított magának, nemcsak a lapunkban megjelent kitűnő cikkei, de főképen mesteri szerkezetű egyházi beszédei által. Őszinte híve volt a két prot. felekezet uniójának, törekvéseinknek mindig buzgó előharcosa, az unió kátéjának megirója, elveinek terjesztője köz- és magánéletében. Most nyugszik az, ki annyi nagy eszmének oly tevékeny bajnoka volt. Egyházunk Pantheonában új sír domborúl, hová elzarándokolhatunk, hogy lelkesedést merítsünk a nagy elődök példáján : mikép kell élni s ha szükség, vértanúságot szenvedni imádatunk eszményi tárgyaiért, hazáért és egyházért! A gyászlapon, melyen fia dr. Haubner Rezső tudatja a megdöbbentő veszteséget, e sorok olvashatók : Az élet és halál Urának tetszett, hű szolgáját Főt. Haubner Máté, kiérd, győri ev. lelkész s dunántúli egyházkerületi superintendes urat f. hó 12-én d. e. 1 j2 11 órakor, élete 86-ik évében magához szólítani. Hült tetemei f. hó 14-én d. u. 3 órakor kisértettek örök nyugalomra a soproni ev. sírkertbe. Áldás emlékezetére !*) *) Elhunyt kitűnőségünk bővebb necrologját kéri a Szerk. *) Bővebb necrologot kér a Szerk.
