Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1880-08-29 / 35. szám
KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hirek. Bihari Imre, sárospataki volt akadémiai tanárt, mint Debrecenből értesítenek bennünket, a debreceni akadémián a bölcsészet előadásával mint rendkívüli tanárt megbízták. Előadásait már a legközelebbi tanév elején megkezdi. — Balla Árpád, gyönki gymn. tanárt Török Pál püspök űr a Sár-Keresztúrra ment Lévay Lajos helyébe káplánnak vette maga mellé. — Kiss Benő nagykőrösi ref. s. lelkész, Nánássy Imre urendi (?) ref. s. lelkész, Sipos Imre belényesi ref. lelkész és Wolf Mihály csépani ev. lelkész, szabadságolt állományú magy. kir. honvéd-segédlelkészekké neveztettek ki. — A békéscsabai ág. h. ev. egyház presbyteriuma f. hó 18-án tartotta tisztújító gyűlését. Lipták Lukácsik János, 3 évig híven szolgált kurátor helyére Hursan Pál, egyik legjobb módú földes gazda választatott meg. Azonkívül az egyes tizedekben 5 „sáfár* és 5 „tizedes* helye töltetett be. —Az orvosok és természetvizsgálók jövő évben Debrecenben tartandó nagy-gyűlésének elnökeivé gr. Degenfeld Imrét és Révész Bálint püspököt, alelnökeivé Török József, debreceni akad. tanárt és Dr. Bódogh Albertet választották meg. * A jogakadémiák ügye. A „Függetlenség* aug. 27-iki számában Baconi Lajos sarospataki jogtanár kemény, de ügyes támadást intéz a közokt. miniszter azon intézvénye ellen, amelyét á jogakadémiák tárgyában nem régiben kibocsájtott. A cikknek minden során meglátszik, hogy Baconi a jogi szakoktatás körül a legközelebbi években történt kísérleteket s azoknak eredményeit nemcsak hogy figyelemmel kisérte, de a kísérletek balsikerére nézve közvetlen tapasztalatokat is szerzett magának. E körülmény a különben is érdekes cikket természetesen még érdekesebbé teszi. A miniszteri intézvény alapintentiója ellen Baconinak sincs semmi kifogása ; de nem tartja a minisztert szerencsésnek az eszközök, a modor és indokok megválasztásában. A jogakadémiák számbeli reductióját ő is helyesli; de csak azon feltétel alatt, ha ez kellő tapintattal, a tudomány mindenek felett való érdekének egyéb külön érdekekkel és viszonyokkal való méltányos és kíméletes összeegyeztetésével történik s ha a reductióval egyidejűleg életbeléptetendő reformok a jogi szakoktatás terén, ama stabilitás biztosítékait hordják magukban, aminek hiányát eddigi szervezkedéseinknél oly élénken éreztük. * A tervezett új egyetem eszméje sehogy sem akar hódítani. A Pesti Napló egyik közelebbi számában ismét felszólal az ellen valaki, bizonyosan valamelyik egyetemi tanár Kolozsvárról. A névtelen cikkíró erős, meggyőző érvekkel bizonyítgatja, hogy addig szó sem lehet egy új egyetem felállításáról, míg a kolozsvári oly elhagyatott állapotban van, mint jelenleg. „A kolozsvári egyetem — írja a többi közt a felszólaló — fenállása óta szakadatlanul sürgeti hiányai kiegészítését, felszerelése befejezését, kér, könyörög, érvel, jelentéseket indokolásokat készit, hasztalan. Nincs pénz! Ez a miniszter bizonyos válasza, s íme, egyszerre budgetje fölöslegeiből egy harmadik egyetem felallítasára késznek nyilatkozik ugyanaz a miniszter. Valóban érthetetlen közoktatási politika !* * A barsi ág. hitv. ev. esperesség — mint bennünket tudósítanak — f. hó 17-én tartotta Léván évi közgyűlését, Bodó Lipót felügyelő és Kossányi József esperes urak elnöklete alatt. A gyűlés érdekesebb tárgyai voltak : két uj lelkész, és pedig Raab Károly körmöci és Schleiffer Annin lévai lelkészek bemutatása. Ugyanez alkalommal tartotta búcsúbeszédét Kossányi József úr, ki egyszerre vált meg az esperesi és lelkészi hivataltól, mely utóbbiban különböző helyeken 35 évig működött. Nem kevésbé fontos, hogy az esp. pap-tanítói özvegy-árva-intézet alapszabályai átdolgoztattak s e gyűlésen szentesíttettek; tőkéje jelenleg 1060 frt, az új alapszabályok folytán azonban alapos a remény, hogy gyorsabban fog növekedni ; jelenleg 2 özvegyet segélyez, összesen 60 frttal. Az esperesség az orsz. prot. árvaegylet tagjává lett 100 frttal. A többi folyó s kevésbé érdekes ügyek letárgyalása után következett a felköszöntésekkel élénkített kedélyes közebéd. * A soproni evang. egyház conventje — mint bennünket tudósítanak — f. hó 25-én tartott ülésében 22 szóval 19 ellenében az ottani népiskolák igazgatójává Möszl Károly tanítót választotta meg, miután ugyanez ülésben megelőzőleg az igazgatói tiszteletdijat 300 forintról 100-ra szállította le. Egyik cselekedetéhez sem gratulálhat levelezőnk a soproni conventnek, mert szerinte Möszl úr jó tanitó ugyan, de mint igazgató távolról sem fog úgy megfelelni tisztének, mint elődje, Bakó Sámuel, ki 6 éven át közmegelégedésre végezte teendőit. Azt kérdhetik sokan, mi az oka tehát mégis a cserének ? Hja, Bakó úr az ujabb időben kezdett gyanússá válni, osztályában magyarul tanított, az értesítőbe magyar közleményt is fölvett stb. stb. A választás különben, rosz nyelvek úgy . beszélik, nem egészen szabályszerűleg ment végbe. Reméljük, hogy a convent nem fogja a gyanút magán száradni hagyni. Ha nincs igazuk, annál jobb rájuk nézve. * A jezsuita invázió veszélye minket is fenyeget. Mint halljuk, két francia jezsuita érkezett a napokban Budapestre, hogy itt Franciaországból kiűzött kollégáik egyrészével esetleg megtelepedjenek. Ezen alkalomból a legerélyesebben kellene föllépnie az országgyűlésnek ama régibb törvényeink fölelevenitése érdekében, melyek a jezsuitákat az ország területéről kitiltják, de amelyek az utóbbi időben feledékenységbe merültek. Az ügyre különben legközelebb vissza fogunk még térni. Sokkal fontosabb az, semhogy egy rövid észrevétel után napi rendre térhetnénk felette. * Schaarschmidt gondosan szerkesztett Philosophische Monatsheftjének XVI. köt. 4. füzetében a 312. s. k. lapokon elő vannak számlálva a német egyetemeken az