Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-01-25 / 4. szám

ismeretlennel. Télen: Első fokú egyenletek több ismeretlennel. Másodfokú egyenletek egy ismeretlennel. Gyökök és hatvanyok tana. — Mértan. Nyáron Baltzer Elemente 8. — Télen: 11 —13. írásbeli feladatok és rögtönzések. VII. oszt. Nyáron : A sikmértan ismétlése. Kör- j mértan. Logarithmusok. Első fokú egyenletek alkalmazasai. — Télen : szögmértan. A háromszögmértan elemei. Másodfokú egyenletek. VIII. oszt. Nyáron: A trigonometria és goniometria alkalmazásai. Az összhangzó osztásról. Másodfokú egyenletek.—Télen: tümegmértanl. Rész. Lánctörtek. 1 latarozatlan egyenletek. Számtani haladványok. IX. oszt. Nyáron : Tömegmértan II. Rész. Szamtani és mértani haladványok. Kapcsolástan. — Télen : Testek térfogatanak számítása. Maxima és Minima. Analytica geometria. Harmadfokú egyenletek. Természettudományok. T. oszt. Nyáron : Növénytan. Kiválasztott növények. Linné rendszere. Terminológia és Organographia. — Télen : Állattan Kivalasztótt allatok. Emlős allatok. II. oszt. Nyáron: Növénytan. Egyes csaladok megbeszélése Wünsche Mórája szerint, Gazdasági és ipar j növények. — Télen : Állattan. Madarak, hüllők és halak. III. oszt. Nyáron : Növénytan. — Télen : allattan. j A II. osztály pensumanak ismétlése és kibővítése. IV. oszt. Nyáron: Növénytan. A természetes rendszer. Növények meghatározásai. Tenyészési területek. A növények bonc- és élettana. Télen : Állattan. A gerinces állatok ismétlése. Gerinctelen állatok. V. oszt. Nyáron : Embertan. — Télen : Asvanytan elmei. VI. oszt. Nyáron : Bevezetés az asvanytanba. A jegectan elemei. A legfontosabb tudnivalók a vegytanból. Az ásványisme első fele. — Télen : Az ásványisme második fele. Földisme és földtan. VII. oszt. Physica. Nyáron : Bevezetés. — Télen : A szilárd testek erőműtana. VIII. oszt. Physica. Nyáron: A folyékony testek : erőműtana. — Télen a légnemű testek erőműtana. Hullamtan. IX. oszt. Physica. Nyáron: A hangtan második fele. A fénytan kezdete. — Télen : Fénytan. Történelem. I. oszt. Görög mythologia. Jellemképek a görög és római történetből. II. oszt. Németország története a reformatióig. Talalmányok és felfedezések. III. oszt. Történeti képek 1 500—1815. IV. oszt. Görögök története. V. oszt. Görögország története a peloponnesusi háború végétől Nagy Sándor haláláig 323-ig. A rómaiak története Caesar halalaig. VI. oszt. Nyáron : A római köztársaság történetének befejezése. A császárság története a germánság s s a keresztyénség fejlődésének feltüntetésével. A népvándorlás 375— 476. — Télen: Germán allamok alakulása N. Károlyig. Németország története N. Karoly halalatól a XI. század végéig. A régibb római történet ismétlése. Földrajzi magyarazatok és ismétlések. VII. oszt. Nyáron : A középkor története a keresztes háborúk és a Hohenstaufenek korában. — Télen : A középkor két utolsó szazada. Ujabb történet: A felfedezések, a spanyol habsburgi monarchia alakulása. Római történet. A pun háborúk szakának ismétlése. Földrajzi magyarázatok és ismétlések. VIII. oszt. L!

j kor a felfedezések korától XIV. Lajos halalaig. IX. oszt. Nyáron : Az altalanos atalakulas Európában a felfedezési utak, a spanyol-habsburgi vilaguralom, a némethoni belmozgalmak, a renaissance következtében. A reformatio Németországban, Schweizban és Scandinaviaban. Télen: II. Fülöp és a kath. reactio kora 1648-ig. XIV. Lajos és a korlátlan uralom kora. Ismétlések különböző korokból. Földrajz. I. oszt. A földrajzi alapfogalmak kifejtése a honisme kapcsan. Szászország. Németország terjedelmesebben, a többi európai országok vázlatosabban. II. oszt. Nyáron : Némi alaptanok a mathematicai földrajzból. A szárazföldek és világtengerek altalanos áttekintése. Ázsia. Télen : Afrika, Amerika és Australia. III. oszt. Európa orszagai terjedelmesebben. IV. oszt. Az Európán kiviili földrészek terjedelmesebb ismertetése különös tekintettel a meteorologiai viszonyokra, a florara és faunara, valamint az egyes országok nép-életére. V. oszt. Közép-Európa politikai, ethnographiai és physicai viszonyainak kimerítő ismertetése. Philosophiai propaedeutika. VIII. oszt. Logica Trendelenburg elem. log. Arist szerint 1—36. IX. oszt. Ugyanaz, a mi a VIII. osztalyban. Török Pál.