Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-08-08 / 32. szám

34) A kassai állami főreáliskola értesítője. Igazgató Mauritz Rezső. Tanulók sz. 198, az év végén 179, mely utóbbiak közül 73 zsidó, 66 r. kath. stb. A kormány és a város között létrejött egy szerződés, melynél fogva a város a reáliskola számára épít egy, a célnak megfelelő épületet. A tanárok közül irodalmi téren Krammer Imre, Myskovszky Viktor és Paulikovics Lajos működtek. A tanulók közül négyen — bizonyosan szüleikkel együtt — kivándoroltak Amerikába. 35) A jászóvári prémontrei kanonokrend kassai főgymnasiumának évi jelentése. Igazgató Benedek Ferenc. Értekezés: Beszélgetés tanítványaimmal a szépről, Pápai Zs. Jeromostól. Tanulók sz. 560. Két párhuzamos osztály. A hat alsó osztály nagyobbára túlzsúfolt. Az érettségi vizsgát sikerrel letett 23 tanuló közül 10 a theologiai pályára szándékozott lépni. Irodalmi téren a tanárok közül Kosztka Vince és Pápai Jeromos működtek. 36) A kassai községi polgári fiu- és leányiskola értesítője. Igazgató Mártonfi Márton. Értekezések : A parányok világa, Szikay Bélától. A tanári kar emlékirata a polgári iskolák szervezése, illetőleg egy kereskedelmi középiskolával leendő kiegészítése targyában. Növendékek sz. a fiúiskolában 157, a leányiskolában 185, öszszesen 342. A leányiskolában egy párhuzamos osztály. A fiúiskola 5-ik és 6-ik osztálya igen gyér népességű, amabban 9-en, emebben 4-en voltak beírva. Ezért a tanari kar az értesítőben közlött emlékirataban, igen helyesen, azt ajánlja a városnak, hogy szüntesse az meg a polg. fiúiskola 5-ik és 6-ik osztályát s ahelyett, a négy osztályú polg. iskola betetőzéseül állítson fel egy kereskedelmi középiskolát. 37) A kassai községi elemi iskolák értesítője. Igazgató Sudy Kapisztrán János. Értekezés: Ismétlő oktatásunk kérdéséhez, az igazgatótól. (Ezen értekezésben szerző bizonyos kényszerítő rendszabalyokat hoz javaslatba az iparos-tanulók iskoláztatására vonatkozólag. Efféle rendszabályokra, illetőleg az ipartörvény szigorú alkalmazására nemcsak Kassán, de egyebütt is nagy szükség volna, mert az iparos-tanulók oktatása országszerte el van hanyagolva.) Növendékek sz. 1931, kik közül 929 tót, 788 magyar és 214 német. A párhuzamos osztályok száma 17. Az első osztály mellett ugy a fiu-, mint a leányiskolában 4—4 párhuzamos osztály volt. 38) A kecskeméti ref. főiskolai jog- és államtudományi kar évkönyve. 5-ik évfolyam. Igazgató Csilléry Benő. Értekezés : Az állam és egyház közti viszonyról, Dr. Romocsa Rezsőtől. Hallgatók sz. 55, kik közül kecskeméti illetőségű 24, vallásra nézve 28 római kath., 25 református stb. A hallgatók létszámának csekélységét a jelentés főképen annak tulajdonítja, hogy a tanfolyam befejezésének s a gyakorlati életpálya megkezdhetésének alapját s feltételét képező tudori szigorlatok az egyetemhez levén kapcsolva, a hallgatók ösztönszerűleg inkább oda sereglenek, hol a befejező vizsgálatokat letenni kötelezvék. A tanfolyam hallgatásának mellőzésével vizsgatételre a minisztertől 16-an nyertek engedélyt. Ösztöndíjak fejében 854 frt. osztatott ki. Mind a két félévben összesen 41 órán 19 tantárgyból tartatott u. n. special-collegium. Alap- és államvizsgálatot 62-én tettek, kik közül csak 4-et vetettek vissza. 39) A kecskeméti ref. lyceum értesitvénye. Igazgató Csabai Imre. Értekezés : Adatok az intézet történetéhez. Tanulók sz. 208. Az egyháztanács a ref. templom alapkőletételének kétszázadik évfordulója alkalmából elhatározta, hogy ugy az egyház, mint az iskola története megirassék. A tanári kar véleményes jelentést készített a convent által általánosságban elfogadott közokta. tás és nevelés szervezésére vonatkozólag. 40) A késmárki ev. kerületi lyceum értesitvénye. Igazgató Palcsó István. Értekezés: Igazgatói beszéd, mely a tanév megnyitásakor tartatott s melynek tárgyát a gymnasiumi oktatás képezi. Tanulók sz. 443, kik közül anyanyelvre nézve 230 német, 159 magyar és 54 tót. A részletes statisztikai kimutatásból látjuk s örömmel konstatáljuk, hogy a növendékek fokozatosan magyarosodnak, úgy hogy míg az alsóbb osztályokban a német ajkúak száma túlnyomó, a felsőbb osztályokban a német és magyar ajkúak közt az arany mindig kedvezőbbé válik, míg a két felső osztályban a magyar ajkúak jutnak túlsúlyra. Az idén elhunyt Fúhrer Gusztáv ezer frtot hagyományozott az intézetnek. Az énektanításról. (Tanítóértekezleti felolvasás.) Midőn az énektanítást választottam értekezésem tárgyául, azzal nem akartam e tárgynak nagyon is bő terére lépni, hanem szűkebb korlátok közt maradva s egészen felekezeti viszonyainkhoz alkalmazkodva, gyakorlati szempontból tekintem föladatomat s az adott lehetőségeket tartva szem előtt, fogok annak kidolgozásához. S miután az ének elméletét az enyimnél avatottabb tollakból olvashatjuk, én csak e három gyakorlati kérdésre fogok csekély tehetségemhez és tapasztalatomhoz mérten felelni : Mit, mennyit és hogyan tanítsunk énekelni ? E kérdésnél: mit tanítsunk, nekünk, kik egyházainknak énekvezérei is vagyunk, igen természetesen kell, hogy első sorban az egyházi énekek képezzék énektanításunk anyagát. Egyházaink méltán elvárhatják iskoláiktól, hogy tőlük telhetőleg hitbuzgó, vallásos jeliemu, vallásukért lelkesülni tudó, és a vallasos életet nem csupán szokásból, de lelki szükségből gyakorló egyháztagokat neveljenek tanulóikból. A tanítónak e törekvésében, a vallási tárgyak tanítása s az erkölcsös nevelés és szoktatás mellett nagy figyelmet kell fordítania egyházi énekeink tanítására. Tapasztalt dolog, hogy az éneklésre jól képesített és az énekdallamokban jártas hívek sokkal szivesebben vesznek részt az istenitiszteletben és a közbuzgóságnak is inkább fokozói, mint i a kik az éneklésnek csak tétlen hallgatói.