Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1880-08-01 / 31. szám
Még csak azon óhajomnak adok kifejezést, vajha követnénk mi magyarok is az angolok példáját a vasárnapi iskolák felkarolása tekintetében. Varga Dénes. IRODALOM. Kolbenheyer Albert, csernyei ev. lelkész előfizetést hirdet ily cimii munkájára: „Egyházi beszédek az egyházi esztendőnek minden ünnepére és vasárnapjára.* Kolbenheyer — mint előf. felhivásaban maga irja — „a positiv hit embere lévén, egyházi beszédeinek tárgyát kizárólag a Jézus Krisztus evangyelioma képezi. Szükségtelennek tartván felekezeti dogmáink subtilitásait szószéki beszédeiben fejtegetni, azokban főképen az erkölcsi hatást tekinti leglényegesebbnek. Beszédei nem u. n. szalonbeszédek, hanem népiesek, a szónak nemesebb értelmében.* A műre, mely két kötetben, mintegy 27—28 nyomatott iven 68 beszédet fog tartalmazni, 2 frt 40 krjával lehet előfizetni. Az előf. pénzek f. évi september végéig szerzőhöz Csernyére (Veszprémmegyében) küldendők. A tiszta jövedelemből a csernyei ev. egyház részére egy oltár és szószék fog építtetni. Ez az egyház 1862-ben tűzvész altal mintegy 30 ezer frtig károsodott. A kárt még máig sem heverte ki. Templomanak tornya még ma is tető nélkül áll. De torony nélkül még csak meglehet ; oltárrá és szószékre azonban mindenesetre szüksége van. Ezen szükségletét esetleg a Kolbenheyer vállalataból befolyó tiszta jövedelemből szándékozik fedezni, ami — minden egyébtől eltekintve — kétségtelenül nyomatékos ajánlatul szolgál ama vallalat mellett. Dr. Seidel Pál, pátkai r. kath. plébános a felől tudósít bennünket, hogy „Válogatott magyar kath. egyházi beszédek gyűjteménye az év minden vasárnapjára és ünnepére* cim alatt olyan kath. hitszónoklati gyűjteményt szándékozik legközelebb négy kötetben sajtó alá adni, a melynek célja nemcsak az, hogy a kath. hitszónokoknak gyakorlati kézikönyvük legyen, hanem egyszersmind az is, hogy egy kis tükrét képezze a magyarországi kath. hitszónoklatoknak. A legrégibb időkből is föl lesznek véve a gyűjteménybe hitszónoklatok. Pl szerint e vallalat irodalmi szempontból figyelmet érdemel. Ilyen gyűjtemény kétségtelenül nálunk is hézagot pótolna. Seidel gyűjteményének i-ső kötete októberben fog megjelenni. A többi három kötet gyorsan fog utána következni. Az egész mű ára 4 frt. Az előf. pénzek szerzőhöz Pátkára (u. p. Lovas-Berény) küldendők. Schmidág E. G., felsőlövői ev. lekésznek az ag. hitv. egyház alapításának 350 évi jubileuma alkalmaból a felsőlövői ev. templomban 1880. junius 27-én tartott német beszéde nyomtatásban is megjelent. Ára 10 kr. A befolyó tiszta jövedelem a Felső-Lövő szomszédságában fekvő, jég altal sújtott községek fölsegélésére fordíttatik. A beszéd egy kis történeti bevezetés utan Máté 10. 32. alapján az ag. hitvallás lényegét fejtegeti. K ÜLÖN FELÉK. * Személyi hirek. Sárkány Pál, szentesi ev. lelkész áttért a róm. kath. hitre s julius 4-kén szentelték fel áldozárrá Vácon. — Borsodmegye közigazgatási bizottsága — mint a „ Miskolc *-ban olvassuk — Fogarasi Jenő, ároktői ref. tanítót jegyzőkönyvi elismeréssel és öt aranynyal jutalmazta azon, a „legmagasabb igényeket is kielégítő, kitűnő eredményért,* melyet a gyermekek tanítása körül felmutatott. — Tarcy Lajosnak, az országos hírű, érdemekben oly gazdag tanárnak 50 évi tanári jubileumát f. évi november hó 4 kén nagy ünnepélyességgel szándékoznak megülni tanártársai és volt tanítványai. Jókai Mór is, ki a veterán tanárnak szintén egyik tanítványa volt, részt fog venni az ünnepélyen, hogy kifejezést adjon egykori kitűnő tanára iránti örök hálájának. * A békéscsabai ev. egyház uj iskolát építtet, melynek alapkövét julius 17-én tették le ünnepélyesen. * A tőzsde vasárnapja. A hazánkban érvényben levő vasúti és gőzhajózási üzletszabályzat- lehetetlenné teszi, hogy a vasárnap a tőzsde által megszenteltessék, vagy helyesebben mondva, hogy az izgó-mozgó tőzsde legalább vasárnap megpihenjen. A szombaton avizált árút ugyanis vasárnap már el kell adni, hétfőn pedig elvitetni, különben az üzletszabályzat értelmében minden kocsi gabonatói 1 frt 60 kr. rakbért kell fizetni. Azok után, amit a fővárosi kereskedők a vasárnapi munkaszünet tárgyában már eddig tettek, méltán megvárhatjuk tőlük, hogy a közlekedési minisztérium utján ki fogják eszközölni azt is, miszerint az üzletszabályzat módosíttatván, a tőzsdei üzérkedés vasárnaponkint szüneteljen. A vidéki tőzsdék és kereskedők pedig bizonyara követni fogják a főváros példáját. * Nógrádmegye alispánja Szeberényi Gusztáv, banyakerületi ev. superintendens urnái panaszt emelt Bodicky Endre szennai és Halenay Károly závadai lelkészek ellen, akik a népmozgalmi adatok felvételére szolgáló űrlapokat, az 1840: 6. t. cikk világos intézkedése I ellenére nem magyarul, hanem tót nyelven betöltve terjesztették be a megyéhez. Az alispán „fölteszi és joggal elvárja a nevezett lelkészektől, hogy a viszonyok azon kényszerénél fogva, melyek közt rég időtől éltek s jelenleg is élnek, a magyar nyelv szóbeli és Írásbeli használatában kellő gyakorlottsággal bírnak, fent jelzett eljárásukat tehát nem minősítheti egyébnek, mint a magyar nyelv elleni tüntetésnek.® Mi ismerve Szeberényi superintendens ur hazafiasságát, törvénytiszteletét és erélyességét : egészen nyugodtak vagyunk az iránt, hogy a jogos panaszt haladéktalanul orvosolni fogja s a nevezett lelkészeket alaposan megtanítja arra, amit elég sajnos, hogy nem tudnak vagy nem akarnak tudni, hogy országos törvények előtt a haza minden polgárának meg kell hajolnia s azokat holmi éretlen nemzetiségi velleita'soknak feláldozni büntetlenül senkinek, még a koronás főnek sem áll jogaban. Bizony szomorú dolog, hogy lelkészeknek, még hozzá protestáns lelkészeknek oktatást kell adni polgári kötelességeikből. * Proximus ardet! A római clericális lapok meghazudtolták a hírt, mintha a Franciaországból kikergetett jezsuiták ott akarnának fészket rakni. Hanem azért kötve higyj a komának ! sok minden beteljesült már, a mit ugyanazon lapok váltig tagadtak. — Legújabban a velencei „Tempó* biztos forrásból értesül, hogy a sehonnaivá lett páterek Treviso mellett, a vittorioi kórház | elhagyott nagy épületét akarjak megszerezni s ez iigy-I ben mar alkudozásba is bocsátkozták. „Reméljük azon-