Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-07-25 / 30. szám

Tárgyalas alá vétetik azon javaslat, hogy a debreceni főiskolánál az érettségi vizsgalati dijak felemeltessenek. Ezen dijfelemelést szükségessé teszi különösen az, hogy a javaslat szerint a tanári kar összes tagjai köteleztetnének ezután az érettségi vizsgakon való megjelenésre, miután ezt több fontos tekintet szükségessé teszi. Elénk, hosszas vita fejlődött ki e tárgy felett, melyben különösen részt vettek maga a gymn. igazgató és több tanar, ajanlva minden áron a vizsgadijak felemelését. A közgyűlés a vizsgadijak felemelését nem fogadja el; azt azonban kimondja, miszerint ezentúl a tanári kar minden tagja tartozik a vizsgákon megjelenni s a vizsgadíjon egyenlően osztozkodik. Tárgyalás alá került ezután a tanügyi bizottságnak azon javaslata, hogy az iskolákba a testi fenyíték ismét behozassék. Voltak, a kik ezen javaslatot pártolták (a tanárok közül Elek Lajos) és erősen védelmezték, de voltak számosan s ezek között kell említenünk Révész Bálint supei intendens urat is, valamint Ritóok Zsigmondot, kik a javaslat elvetése mellett szóltak. Az egyházkerületi közgyűlés ezen javaslat mellőzését határozatilag kimondja. Targyalás alá került a magyar protestáns egyetem felallitasának ügye. Hosszas vita keletkezett ez ügyben, mely vitaban részt vettek Kőrössy Sándor jogtanár, Kiss Áron, Révész Bálint püspök ur és Joó István. Végül elfogadtatott püspök ur azon indítványa, hogy készíttessék el a részletes terv és költségvetés mind az egyetemről, mind a felállítandó tanarképezdéről s ez elfogadas végett közöltessék a superintendentiakkal. A délután folytatva tartott közgyűlésen többnyire valasztasok mentek végbe. A K. Tóth Mihály lemondasa folytan üresedésbe jött conventi tagsagra hárman jelöltettek ki, u. m. Lukács Dániel, Németi Lajos és Balogh Ferenc. A szavazás megejtetvén, Balogh Ferenc tanár választatott meg. Következett az egyetemes tanügyi bizottságba 6 rendes- és 3 póttagnak beválasztása. A szavazás megejtetvén, rendes tagokul Joó István, Tóth Sámuel, Ritóok Zsigmond, Kiss Áron, Békéssy Gyula és Farkas Antal, póttagokul pedig Szilagyi István, Szabó János és Némethy Lajos választattak meg. Ezután a középiskolai egyházkerületi tanács alakíttatott meg következőleg: Révész Balint püspök elnöklete alatt Révész Imre, Sápi Sámuel, Kiss Áron, Szabó János, F"arkas Antal, Kántor Sámuel, Békéssy Gyula, Szilágyi István, Futó Mihály, Bodolai László. A magyar prot. egyetem tervezetét és költségvetését készítő bizottságba püspök ur elnöklete alatt a következő tagok választattak be: Kőrössy Sándor, Békéssy Gyula, Jóo István, Balogh Ferenc, Révész Imre. A harmadik napon, 21-kén a közgyűlés fél 10 órakor megnyittatván, olvastatik a mezőtúri volt lelkésznek kérvénye, melyben a kitűnő képzettséggel, tudománynyal s tapasztalatokkal biró lelkész elsorolja azon nem tőle függött okokat, melyek miatt ekklézsiáját az egyházi törvényszék Ítélete folytan elhagyni volt kénytelen. Kéri az egyházkerületet, miután könnyelműség és álbaratainak fondorkodása folytán négy éve már, hogy bűnhődik, s bár ezen idő alatt a tudori vizsgát is letette, az országgyűlési képviselői díszes állást is kiküzdötte, mindazáltal ama körülmény, hogy lelkészszé mindenütt, csak M.Túron nem valasztható meg, az ő és csaladja nyugalmat teljesen elrabolta : ezen okoknál fogva kéri az egyházkerületi közgyűlést, hogy a négy év előtt hozott Ítéletét feloldván, őt hozzá ragaszkodó híveinek adja vissza. Kiss Áron esperesnek folyamodót pártoló beszéde meghallgatása után, az egyházkerületi közgyűlés a 4 év előtt hozott ítélet feloldását Turgonyi Lajos lelkészre nézve egyhangúlag kimondja s igy őt a Mező-Túron jövő hó 14-kén megejtendő lelkészválasztáskor már megválaszthatják. Következett ezután a Badalóban f. év április 18-an megejtett botrányos lelkészválasztás ügye. Az illető egyházmegye által megejtett vizsgálat kiderítvén, hogy a legtöbb szavazatot nyert két (ifj. Kormány Lajos és Kölcsey Zsigmond), sőt a harmadik jelölt is nagymérvű korteskedést vittek véghez, az egyházmegye a választást megsemmisítette, a jelölteket az uj lelkészválasztás alkalmával Badalóból mint jelölteket kirekesztette, egyszersmind Kormány Lajost 51 forint eljárási költség megfizetésére Ítélte. Az egyházkerületi közgyűlés, miután a tények valódiságáról meggyőződött, az egyházmegye Ítéletét helyben hagyja, azon módosítással mégis, hogy mivel mind a három jelölt korteskedett, a költséget is mind a három tartozik viselni. A demecseri, szintén felebbezett lelkészvalasztasi ügy, mely lapunk f. évi 28-ik szamában a 905. lapon részletesen közölve volt, hasonlóképen az egyházmegye ítéletének helybenhagyásával intéztetett el, s csupán a lelkész nejére vonatkozólag az egyh. megye ítéletében foglalt erős kifejezések enyhítése határoztatott el. Még néhány felebbezési kérvény elintézése után a közgyűlés véget ért. Szepességből. E megye területén legközelebb oly ünnepélyek és gyűlések tartattak, melyek protestáns művelődési állapotainkra befolyás nélkül nem fognak maradni és melyekről ennélfogva következőkben röviden tudósítani akarom az olvasót. Késmárkon az ősrégi lyceumban a zárünnepély junius 24-én tartatott meg. Az ifjúsági dalárdának „Isten ald meg a magyart* négyhangú műéneke elzengése után Palcsó István igazgató-tanár sikerült búcsúbeszédet tartott, mely után megint egy négyhangu ének következett. Azután több, nagyobbára jól sikerült szavalmány adatott elő az ifjúság részéről. Molnár István tanuló szavalta „Edvárd királyt,* Arany Jánostól ; Polnisch 60*