Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-07-25 / 30. szám

11) A budapesti VI. kerületi állami föreáltanoda 8-dik évi értesítője. Igazgató Hofer Károly. Tanulók sz. 573, az év végén 508, mely utóbbiak közül a legna­gyobb rész, t. i. 366 zsidó vallású. Egy párhuzamos osztály. A legtöbb osztály túlzsúfolt, így pl. a 2-dikban 95, a 3-dikban 75 tanuló volt. Az ifjúság körében se­gélyző-egylet alakult. A tanárok közül irodalmi téren is működtek : Dr. Alexander Bernát, Dr. Beöthy Zsolt, Bodnár Zsigmond, Dr. Borbás Vince, Dr. Hidegh Kai­mán, Hofer Károly, Landau Alajos, Mendlik Ferenc és Visontay János. 12) A budapesti m. kir. állami felsőbb leányiskola értesítője. Igazgató Berec Antal. Növendékek sz. 341, kik közül a legnagyobb rész, t. i. 201 zsidó vallású. Négy párhuzamos osztály. A 6-dik osztály is megnyit­tatott. A tanterv pontos keresztülvitelében a tanárok elé nagy nehézséget gördítenek a tankönyvek, melyek — néhány kivételével — nem egészen felelnek meg a tantervnek ; e miatt a lefolyt évben is aiitographirozott jegyzetekkel segítettek magukon a tanárok, különösen az egészségtan és a számtan tanításánál. A növendé­keknek a tanév alatt a zenében tett előmenetelök be­mutatása végett, vasárnaponkint zenereggélyek rendez­tettek. 13) A szülészeti tanoda évkönyve a 16 dik tanfo­lyamról. Főigazgató gr. Festetics Leó, aligazgató Szigeti József. Fölvételre jelentkeztek 140-en, kik közül azonban a megtartott felvételi vizsgán továbbképzésre alkalmas­nak csak 37 talaltatott és pedig 20 (7 ifjú és 13 leány) a dramai-, és 17 (1 ifjú és 16 leány) az operai szakban. Tíz hó alatt a tanoda 3012 közreműködőt, 3 és Y4 év alatt pedig 11.560 közreműködőt szolgakatott a nemzeti szinhaznak. Ha figyelembe vesszük ezt a kö­rülményt s azt, hogy a nemzeti színházban működő ösz­szes dramai személyzetnek több mint 1 /3 része már a tanodából lett szerződtetve : igazat fogunk adni a ta­nari karnak, mely szerint a színi tanoda a nemzeti színháznak immár elválaszthatatlanul kiegészítő részét képezi. A tiszántúli ref. középiskolai tanáregylet közgyűlése. A tiszántúli ref. középiskolai tanáregylet ez évi rendes közgyűlését folyó hó 9—10-kén tartotta Szatmár-Németiben. A gyűlés — mint a Debr. KII. irja — az egyesületi tagok számához s a körülményekhez képest elég népes volt, mivel a debreceni főiskolából, a m.-szigeti, h.-m.-vásár­helyi, kisújszállási, m.-túri, n.-szalontai, karcagi, h.-szo­boszlói, szatmári gymnasiumokból, a kolozsvári, s.-pataki, és budapesti főiskolákból több mint 70 tag vett abban részt. Nevelte a gyűlés fényét Révész Bálint püspök úr jelenléte, ki ezáltal kifejezést adott a prot. egyház ama régi elvének, hogy egyház és iskola a legszorosabb vi­szonyban vannak egymással. Julius 9. reggel 8 órakor bizottsági ülés volt, majd az egyesületi elnök vezetése alatt egy küldöttség tisz­telgett a városi hatóságnal s a ref. egyháztanacsnal. Ez alatt a városi redoute tágas szép terme a legválogatot­tabb közönséggel telt meg. Szegedi Sándor elnök megnyitó beszéde s a tit­kári- és pénztarnoki jelentések után a mult évi pályázat eredménye hirdettetett ki, mely szerint Futó Mihály h.­m.-vásárhelyi tanár műve, melyről a bírálók a legna­gyobb elismeréssel nyilatkoztak, egyhangúlag jutalomra s az egyesület évkönyvében leendő közzétételre érde­mesnek ítéltetett. Olvastatott azután Ladányi Gedeon ko­lozsvári egyetemi tanarnak és tagnak valódi tudományos becsű, szépen kidolgozott értekezése : »A vallás az em­beriség őskorában* cim alatt ; majd Kovács István szatmári tanárnak a szatmári iskola történetét targyazó nagy terjedelmű jeles művéből egyes részletek olvastattak fel. Ez igen érdekes s részben uj adatokat tartalmazó dolgozat szintén egész terjedelmében az évkönyvben fog megjelenni. Délután az egyesület tagjai a ref. gymnasiumot, majd a több mint 300 növendékkel biró, a jó rend, célszerű felszerelés és meglepő tisztasága altal példány­képül szolgálható apáca-zárdát, a r. kath. főgymnasiu­mot, a püspöki palotát és kertet, a székesegyházat néz­ték meg. Hat órakor a gyűlés folytatása következett, s megkezdetett, de be nem végeztetett a tanári nyug­díj- és gyámintézet alapszabalyainak tárgyalása. Este 8 órakor 1 50 terítékű társas vacsora volt a casino kert­jében a városi polgárok költségén. Julius 10. reggel 6—7 órakor a kies fekvésű szat­mári hegyre rándult ki a tarsaság. Itt Vajay Gábor városi alkapitátiy vendégszerető háza fogadta be a most mar igazán vándorgyűlés tagjait, kik rövid pihenés után munkához fogván, bevégezték a tanári nyugdíj- és gyám­intézet alapszabályai tárgyalását. Ezután Bokor József s.-pataki tanár olvasott fel egy igen szép és becses ér­tekezést a középiskolai oktatásra vonatkozó hazai és külföldi mult évi mozgalmakról, majd Ladányi G. a gymnasiumi önképző körökről. Ezen napi közgyűlést megelőzőleg bizottsági ülés tartatott, melyen a többi közt Futó Mihály indítványt tett, hogy az egyesület működési köre terjesztessék ki azáltal, hogy a többi su­perintendentiák tanarai is szólittassanak fel a csatlako­zásra. A bizottság azonban abban allapodott meg s azt fo­gadta el a közgyűlés is, hogy ezentúl minden ref. iskola tanári kara külön-külön meghivassék a közgyűlésekre, így lehetne mintegy előkészíteni a Futó indítványának megvalósítását. A szatmari hegyről Erdődre rándult az egész tar­sasag , hol Fülöp Mihály uradalmi inspector szíves­ségéből gazdag ebéd varta a mintegy 80 tagból alló vendégsereget. Itt végződött be a gyűlés az egyesületi tisztviselők megválasztásával. Hogy az ebédet itt is a legderiiltebb hangulat, vidám zene és szebbnél szebb felkö­szöntések fűszerezték, talán felesleges is említnünk; a be-

Next

/
Thumbnails
Contents