Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-07-18 / 29. szám

BELFÖLD. A tiszáninnen való ref. egyházkerület nyári közgyűlése. Egyházkerületünk folyó évi junius hó 28—30-ik napjain, Sárospatakon tartotta meg, Kun Bertalan, superintendens és ifj. báró Vay Miklós, mint legidősebb segédgondnok urak kettős elnöksége alatt, nyári közgyűlését. Méltán tanügyi gyűlésnek mondható ez ; mert kivéve egypár egyházi peres és felebbezett ügyet, annak tárgyait igen fontos iskolai kérdések eldöntése és rendezése képezték. Igy mindjárt első sorban élénk érdekeltséget keltett az egyházi algondnoki hivatalra beadott szavazatok felbontása, melyből kitűnt, hogy e nagyfontosságú és különösen főiskolánk tanügyi életére nézve annyira elhatározó hivatalt, az egyházkerület többségének bizodalma Prágay Lajos, alsó-borsodi esperes úrra ruházta, ki is rövid, tartalmas szavakban köszönvén meg az iránta tanúsított megtiszteltetést, esküjét azonnal letette, s hivatalát a gyűlés szívélyes üdvözlete között elfoglalta. Ismervén nevezett esperes urnák a tanügy terén már évek hosszú során szerzett tapasztalatait s főiskolánk iránt tanúsított buzgalmat és kipróbált hűségét, ez a körülmény mindnyájunknak jóleső megnyugtatás és kezesség arra, hogy nála az algondnoki hivatal bizonyára jó kezekbe került. Jelen évi tavaszi közgyűlésünk 13-ik szám alatt hozott jegyzőkönyvi határozatában, azzal bízván meg a sárospataki főiskolai- és a miskolci gymnasium tanári karat, hogy beható tanulmányozás tárgyáva tevén az egyetemes tanügyi bizottság albizottságának a középiskolai rendtartás, tanárképesités és gymnasiumi tanterv tárgyaban készített nagyterjedelmű dolgozatát, tegye meg azokra vonatkozó észrevételeit: olvastattak első sorban a sárospataki főiskola tanári karának tanügyi bizottságunk által is átnézett s elfogadott munkálata s párhuzamosan a miskolci gymnasium tanári testületének észrevételei, úgy a középiskolai rendtartásra, mint külön-külön a tanárképesités és középiskolai tantervre vonatkozólag is Egyházkerületünk megfontolván az emiitett tanari testületek által, az egyetemes tanügyi bizottság munkálataiban felölelt oktatásügyi kérdések és elvek alkalmából kifejtett érveket és indokokat, hatarozatképen mondta ki, hogy a gymnasiumi osztályok berendezését illetőleg, jövőre is megmaradni kiván a 8 osztályú gymnasium mellett és pedig, egyebek közt, épen azon oknál fogva is, mert a 9 osztályú gymnasium, nézete szerint, távolról sem segit középiskolai oktatásügyünk eddig tapasztalt hiányain s ha már épen 9 osztályt akarunk, meggyőződésünk szerint, a gymnasiumot nem felül, hanem alul kellene megtoldanunk, már c ak az alapos előkészültség kívánatos szempontjából is. Ami a középiskolák igazgatására, belrendtartására és fegyelmezésére vonatkozó részletet illeti, azt a tanári kar és tanügyi bizottságunk által tett módosításokkal elfogadja; a tanárképesitésre nézve pedig, ideiglenesen, teljesen megnyugszik egyházkerületünk abban, hogy leendő tanáraink, mint a legközelebbi időben, ugy ezután is, a létező hazai egyetemeken és az ezekkel összeköttetésben álló tanárképezdéken szerezzék meg az alkalmazásnál általunk is megkívánt tanári oklevelet, annyival is inkább, mert a netalán később, közös erővel felállítandó felekezeti tanárképezde ügyét mindaddig függő kérdésnek kívánjuk fentartani, inig törvényhozás utján el nem döntetik az , váljon a felekezeti képezdékkel összeköttetésben megalakulandó vizsgáló bizottság által kiállított képesítési oklevelek minden tekintetben egyenlő értékűek és érvényűek lesznek-e az állami bizottságok által kiadott képesítési oklevelekkel ? Egyébiránt, midőn egyházkerületünk az egyetemes tanügyi bizottság legközelebb megtartott gyűléseire menő képviselőit megbízta, hogy annak tanácskozásaiban az itt megjelölt utasításhoz alkalmazkodjanak, nem mulaszthatta el alkalmilag annak is kifej ezést adni, mely szerint óhajtaná maga részéről, ha az egyetemes tanügyi bizottság, tanügyi javaslatainak alkotásánál mindenkor csakis az általanos elvi pontok körvonalozására szorítkoznék s nem egyúttal azon, a helyi viszonyok által sokképen érintett részletek megszabására is, a melyek mindig csak a körülmények szerint oldha tók meg helyesen és üdvösen. Ugyanezen ügygyei összeköttetésben tárgyaltattak a sárospataki tanári kar és a főiskolai tanügyi bizottság tanügyi előterjesztésének és gymnasiumi tantervjavaslatának főbb pontjai. E nagy terjedelmű dolgozat főbb elvei, az egész középiskolai oktatasi ügy majdan leendő megoldásának és rendezésének alkalmara, targyalási alapul és kiindulási pontul elfogadtattak s hogy az érdeklődők minél alaposabban tanulmányozhassák, elhatároztatott, hogy kellő számú példányokban az egész dolgozat kinyomattassék. A tiszántúl való egyházkerület folyó évi április hó 12-ik napján, Debrecenben tartott közgyűlése 108-ik számú jegyzőkönyvi átiratában, figyelembe való vétel végett megkiildötte azon észrevételeket, a melyeket tett maga részéről, az egyetemes tanügyi bizottságnak mult évi november 24—29. napjain Budapesten megállapított szervezetére vonatkozólag. Ez észrevételeket, illetőleg módosításokat egyházkerületünk azon megjegyzéssel vette tudomásul, hogy mi már tavaszi közgyűlésünk egyik jegyzőkönyvi pontjában e tárgyban megállapodásra jutottunk, nemcsak, hanem ugyanazon alkalommal képviselőinket is megválasztottuk s így ujabb határozatot hozni nem látjuk szükségesnek. A dunántúl való testvér egyházkerület, folyó évi április 26-ik napján, Révkomáromban tartott közgyűlése 96. számú jegyzőkönyvi kivonatában, arra hivta fel egyházkerületünknek is figyelmét, hogy a mennyiben a már korábban indítványozott protestáns egyetemnek eszméjét a kellő anyagi erő hiánya miatt, ez idő szerint nem lehetne megvalósítani, tekintettel a középtanodai szerve-