Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-07-11 / 28. szám

Kis-Léta, Nyíregyháza, Oros, Pátroha, Pazonyban, Sényőn, Vaján. A segédgondnoki jelentésből egyéb anyagi peres ügyeken kivül kiemelendő, hogy buzgó segédgondnokunk mar elkészíttette azon s Nyilvántartási* könyvet, melyen oly régóta fáradozik, s melyben fel lesz jegyezve az e. megyében lévő minden egyháznak minden néven nevez­hető vagyona, belsősége, földbirtok, alapítvány, magtár, épületei, kertjei, malma sat. sat., hogy semmi el ne veszszen vagy enyészszék, gondatlan kezelés sat. folytán. A számvevőszék a buzgó és szakértő Szikszai Jó­zsef elnöklete alatt a gyűlést megelőzőleg két napon at folyvást pénztarvizsgálással foglalkozott s jelentésé­nek főbb tételei e következők : I. Lukács Ödön esperes egyházkormányzati és segélypénz címen számolt 842 frt. 18 krról. II. Litkei-nyugdijalap állasa 289 frt. 56 kr. III. Egyházmegyei közigazgatási pénztár 7139 frt. 79 V2 kr. IV. Tűzbiztosítási tőke kötvényen 355 frt. 53 kr. V. Lelkészi özvegy-arva-gyámpénztár 29,061 frt. 97 kr. VI. Tanítói özvegy-arva-gyampénztár 9159 frt. 35 kr. Azon indítvány, hogy az egyh. megyei can. lato­gatósag minden egyes egyházközségben vizsgálja meg, vájjon az alapítványi pénzek, magtari vagyon miként kezeltetnek ? vannak-e szabalyszeru kötvényekkel bizto­sítva r nincsenek-e felszaporodott adó- és egyéb hátra­lékok.' sat., elfogadtatott; s miután sok egyházközség ezen vagyoni ügyek szigorú kezelésének mellőzése, fel sem vevése miatt, nagy bajokba keveredett: felelősség alatt utasíttattak a can. latogatóságok a jelentés-tételre a talalt eredményhez képest. Indítványoztatvan, miszerint a Tiszántúl való egyh. kerület az államsegélyből építkezésekre levont 8000 frtot adja viszsza rendeltetésének, az építkező, szükséggel küzdő egyhazak, iskolák segélyezésére, szegény lelké­szek, tanitók gyamolitásara : az indítvány elfogadtatott s mint közérdekű tárgy a testvér egyh. megyékkel közöltetni rendeltetett. A lelkészi annaticum-fizetés 1881. március 12-től ujabb jövedelem-felszámítás alapján, igazságosabb kulcs szerint fog történni. Az e. megyébe újonnan belépett tanitók az őszi gyűlésre vizsgára berendeltettek. Sényőn, K.-Semjénben az allami tanfelügyelőség altal az iskolák tarthatatlan allapot miatt bezarattak. Esperes úr mindkét egyhazba kiküldetett, hogy a fele­kezeti iskola fentarthatásara nézve minden lehetőt te­gyen meg. Szabolcs paplakot akarván építeni, utasíttatott, hogy a tervrajzot és költségelőirányzatot az elnökség­hez terjeszsze be. Az esperes-valasztásból folyólag többnemű szava­zások rendeltettek el, ugyanis : szavazatot kell beadni e. megyei főjegyzőre, e. megyei egyházi tanácsbiróra, e. kerületi képviselőre ; ezenkívül e. megyei aljegyzőségre mint legtöbb szavazatot nyert jelöltek ujabb szavazásra bocsáttatnak Nagyváty Ferenc, Horváth József, Nagy­maté Albert. — Tanügyi bizottsági elnökre a szavazás szintén elrendeltetett. Az e. megyének a kerületen való képviselésére, ha dr. Heiszler József meg nem jelennék, Görömbei Péter, a legközelebbi e. ker. gyűlésre megválasztatott. Végül Mirki József elmebeteg tanitó a püspök úr által a belügyministerium pártfogásába s az országos gyógyintézetbe való felvételre ajánlandónak nyilvánít­tatott. Az e. megye felügyelete alatt levő pénztarakból kölcsönért folyamodók kérvényei az ellenőri hivatalhoz véleményezés végett áttétettek. Voltak még kisebb-nagyobb ügyek a 100 szám­ból álló jegyzőkönyvben, mint a 6000 frton felül levő Miskolci-alapítvány tisztázása, a rohodi temető ügye stb. stb. ; de ezeknek elintézése az olvasó közönséget alig érdekli. így folyt le a nagy érdeklődéssel várt gyűlés, izzasztó, kemény munka kö/ben ; de azon örvendetes eredménynyel, hogy elintézetlenül egy íigydarab, vagy legkisebb panaszlevél sem maradt, nem úgy, mint ré­gebben, hogy némely akta évről-évre bevándorolt a gyűlésre s onnan haza elintézetlenül, míg végre vagy elévült, vagy 5—6 év után intéztetett el; az illet** pa­naszkodónak vagy perlekedőnek pedig gyűlésről gyűlésre kellett ügye miatt vándorolni. — Hogy most mindenek szép renddel elintéztettek, azért az erélyes, kitartó s buzgó elnökséget illeti az elismerés. Görömbei Péter RÉGISÉGEK. A hugenotta zsoltárkönyv eredete. — Ajánlva Kálmán Farkas úrnak. — A francia reformátusok eleinte az isteni tisztelet alkalmával néhány évig nem énekeltek. A francia ref. egyházak első liturgiájában (melyet Farel készített s adott ki 1533), semmiféle énekről nem tétetik említés. Ez a németországi reformátiónak oly hathatós segédeszköze tehát eleinte teljesen hiányzott a francia reformátusoknál. Az első lutheránus gyűj­temény 1524-ből való. Nem sokára azonban a francia nyelvű evangelikus poéták is kezdték fordítgatni a zsoltárokat. — Mar 1531-ben néhány ilyen fordítás betiltatott Párisban. Egy példány sem található belőlök. — Henri Bordier, a hugenotta dalköltő gyűjtött Össze e korból nehany szel­lemdús éneket, 1532—1533- A zsoltárokat tartalmazó ismeretes legrégibb gyűjtemény, Uj Karácsony cím alatt, 56*

Next

/
Thumbnails
Contents