Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-07-11 / 28. szám

üdv és engesztelés után sóhajtozó ugyanazon érzelmét és küzdését, — mely érzelmeiket apáink az orthodoxia képei és képzelményei által tolmácsolták, — uj, korunknak megfelelő nyelven kifejezze r Lessing azt tanácsolta, hogy a régi világosságokat égni hagyjuk, mig a nap felkel. Strausz a régi világosságokat mind kioltotta; de hol maradt a nap, mely necsak az észt világítsa meg, hanem a kedélyeket is megmelegítse ? Hegelnek elvont bölcsészeti formulái, - - bár egy ideig útmutatókul szolgáltak azon tételek, melyeket Strausz minden szakasz végén könyvében a szétzúzott hit helyebe tesz, — nem pótolhatják a napot. Strausz azon nagy lelki hiányban szenvedett, hogy az ember lényegét és sorsát legbensőbb szükségeiben, örömeiben és szenvedéseiben megérteni, saját magában átérezni képtelen volt. O azt, mit a népek vallásaikban — gyakran világos, sokszor homályos, szövevényes utakon — keresnek, mint kizárólag kritikai és aesthetikai természet, megfejteni nem tudta; miért is érezzük, hogy sem valami iskolának alapítója, sem valami vallásos társulatnak vezére nem lehetett. De hát eme másik positiv feladat, melyet Lessing kilátásba helyezett és melyet Strausz meg nem oldott, nem volt-e már valaki más által megfejtve : A ki eddig meghaladta volt a theologiai nehéz pályát az érintett tanulmányok vezérkezen, észrevehette, hogy minden Schleierm a cherre mutat, ki a vallásos érzelem bensőségét és melegségét a tudomány erejével és szabadságával oly ritka összhangzásba hozta; ki 1821. és 1822-ben kiadott művében : Der christliche Glaube nach den Grundsátzen der evang. Kirche iin Zusammenhange dargestellt/ megkisérlette a vallást és a keresztyénséget a kor tudományos követeléseível összhangzásba hozni. Tagadhatlan, sok veritékbe kerül, ezen terjedelmes művet áttanulmányozni. Strausznak plastikus, szemlélhető irálya után e nehéz nyelvezetet, e csavart előadást, e mesterkélt gondolatösvényeket, e cunctáló reflexiókat megérteni, megemészteni iszonyú rabmunka. De a nyereség nagy. Itt a vallás és a vallásos közösség mint az emberi természet tényezői es mint világmozgató hatalmak egész mely jelentőségükben állanak előttünk, még pedig különválva minden külső természetfelettiségektől, O " melyekkel azokat az orthodoxia oly élvezhetlenekké tette és úgyszólván az égből a föld természetes talajába átplántálta. Itt az ember a legszorosabb érintkezésbe helyeztetik a végetlennel, a nélkül, hogy kényszerítve volna, a dolgok természetes összefüggéséről, a világrend célszerűségéről lemondani. O Ámbár Schleiermacher, a theologus, arról O ' biztosít minket, hogy az ő hite itt a philosophiával nem akar foglalkozni, hogy csak a jámbor érzelmet akarja meglesni, annak nyilvánulásait feljegyezni és összefüggésbe hozni: mégis szerencsére oly bölcsész fülével leste meg a benső lelki élet mozzanatait, ki a tudomány nagy feladatain önállóan munkálkodott. A mindenség, melybe az ember itt helyeztetik, Copernikus egységes, osztatlan világa, hol nincsen ^fent* és jlent," „túl" és „innen", tehát a világon kívüli Isten sem. Az Isten, ki itt kormányoz, nem ismer csudákat és esetenkénti cselekvéseket; az ő cselekvősége itt a véges lét és természetes okok O ft összegében tűnik fel, úgy hogy sohasem lehet szó egy oly történt dologról, melynek alapja azon, az Isten által adott természeti okok és okozatok összefüggésében feltalálható ne volna. o o Schleiermacher mint theologus ]ézus megjelenését is ezen összefüggésből természetes módon felfogni törekszik. |ézus neki nem oly lény, aki égből jön és égbe megy, aki emberi születése előtt valahogyan már létezett és természetfeletti úton jött a világra, hanem az Isten által teremtő erővel ellátott emberi természetnek szüleménye és egyedüli neve: Ember. Ugy az egyház sem más, mint az emberek oly közössége, mely Krisztusnak isteni szellemét majd élő szó, majd jelvényes cselekvények, majd személyes képviselet által tovább plántálni törekszik. Igy a régi theologia az uj világismeret szelleme értelmében gyökeresen át lett változtatva és a mit Lessing a jövőnek feladatául tűzött volt ki, az itt nagyszerű kísérletben kezdeményezve volt. Sőt a ki a látszólag eltérő nézpontokat összeköttetésbe hozni, kiegyenlíteni tudja, az mint theologus most már erős és biztos álláspontot foglalhat. ^Strausz Schleiermacher által kiegészítve (s Schleiermacher Strausz állal helyreigazítva oly uj hittan alapját adják, melyen kétségbe estii nem lehet, és mely prot. természeténél fogva nem mint befejezett mii fekszik előttünk, hanem melyet toveibb fejleszteni kell, mert az igazság azon kivédt-