Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-07-11 / 28. szám

Az igazság- után szomjúhozó ifjú ezt teszi és pedig nem folyamodik az ujabb kori szégyenkező, lágymeleg orthodoxokhoz, hanem az igaziakhoz, azokhoz, kik valódi, tűrhetetlen és öntudatos erejökben Lutherrel ezt vallották: »Vagy mindent, vagy semmit sem hinni; ha a harang egy helyen megrepedt, akkor egyáltalában semmit sem ér többévagy mint Oenstedt mondja: ^Ha a canonicus könyvekben valami emberi módon vagy emberi törekvéssel a szentlélek befolyása nélkül, írva volna, akkor az egész szentírás veszélyben forogna; ha egyetlen egy versecske a szentlélek közvetlen befolyása nélkül Írottnak mondatnék, azonnal itt lenne a Síitán, hogy ugyan azt az egész fejezetről, az egész könyvről és végre az egész bibliáról állítsa.(

< Hogy ezen észjárással tökéletesen megismerkedjünk, elővesszük Schmidt dogmatikáját s összehasonlítjuk Calov és Quenstédt műveivel. Igaz, hogy az utóbbiak barbár latinsággal vannak irva és oly borzasztó és élvezhetetlen scholastikát nyújtanak, melynél rosszabb a középkori sem volt. E mellett e művek tartalma az életre és tudományra nézve azért oly rettentően lélekölő, mert azok szerzői, mint egy volt egyház oszlopai, egy ősrégi könyv betli tengerében merülvén el, nem látták, vagy látni nem akarták azt, mi a világban bal vagy jobb oldalukon történt. Mindazáltal álláspontjuk hézagnélküli egészet, gondolkodásuk hitvitézséget és szigorú következetességet mutat fel és ez által maga iránt o o a más véleményűt is tiszteletre kényszeríti. Azonban tény, hogy ha egy mai ügyes gondolkodó elibe tétetik azon világrendszer, mely a reformatio után élő nemzedék képzelményét — Copernikus és Galilei dacára — eltöltötte; ha elibe tétetik az ég, löld és pokolra osztott világ és e mellé azon egyedüli tény, hogy az első ember a paradicsomban bűnbe esett, és ennek borzasztó következményei voltak : úgy biztosak lehetünk, hogy emez adatokon az egész orthodox egyházi tant, dogmától dogmáig construálni, felépíteni képes lesz. A világ e rendszer alapján oly szépen kezdődött, támadván Isten keze által; a szellem a vizek felett lebegett és az örökkévaló szava hangö O zott : ^ Legyen világosság! A világok és lények sorából, melyek e szóra keletkeztek, utoljára az ember lépett elő, Isten képére teremtve, szép és jó, mint az egész teremtett uj világ, a földnek ura és az isteni gondolat hordozója. De szerencsétlenségére egy gyenge órában bűnbe esik, elcsábítva a pokol szelleme által, mely a föld színén megjelent volt. Most a világ egyszerre sötétségbe borul; a paradicsom eltűnik; a föld tövist és bogácsot terem , a bűnnel beáll a fájdalom, mely azóta a halandók végzete és a szomorú pálya végén áll a halál, a testi-, és még borzasztóbban, a lelki halál, a kárhozat, melyet a megharagított Isten az egész iövő nemzedékre o o o J ráró és pedig az első ember bűnesete miatt. Az emberi szív rósz, az ész elhomályosodott, az akarat visszás és egyik nemzedék a másik után a pokol felé siet. Mig azonban az ember ide lent hiába és eredménytelenül küzd sorsa ellen, addig magában az Istenség szivében harc támad, a szeretet az igazságossággal küzd. A szeretet megmentést óhajt földi gyermekei számára, az igazságosság pedig bűnhődést követel az egész, most már végtelenné nőtt bűnért. Ki legyen a bűnhődő, ki eszközölje a kiengesztelést: Az ember nem, mert az emberek kivétel nélkül a bún és átok alatt nyomorognak. Csak egy Isten teheti e?tf

de egy Isten emberi alakban, hogy, a mit tesz, az embereknek, mint testvéreinek javukra beszámolható legyen. Végre tehát Isten elhatározta magát, emberi alakot ölteni és így eleget tesz a törvénynek, melyet Ádám megszegett, még pedig bűntelen élet által és magára veszi a bűnért való büntetést, keresztre feszíttetve, az ő keserű halálában. r

Elvégeztetett1* így kiált fel. »Síitán, a viléig fejedelme el van Ítélve. Bűn, kárhozat és halld meg vannak büntetve és a menyország ismét vissza van nyerveAz isteni hős pedig mindenek előtt leszáll a halottak hajlékaiba, feltöri a pokol zárait és a kínzásba fogott lelkeknek hozza az örömhírt; aztán saját sírja felett lobogtatja a győzelem zászlóját és diadalmaskodva ismét égbe emelkedik. Azóta a menyország nyitva áll a halandó emberiség előtt -; üdv és kegyelem most teljes áramlatokban ömölhetnek le, természetesen csak azokra, kik a nyújtott engesztelést mint ő értök is történtet elismerik, kik bűnös érzetükben maguk felett kétségbe esve, ama megváltó isteni <T5 O ' ö tett érdemét szilárd hittel megragadjak. Ez ama képzeményteljes keret, melybe az