Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-07-04 / 27. szám

fogyatkozásoknak tövéről hegyére járván, iskolai rend­szerünket éles birálat alá veszi, és kimutatja az iskola és az élet közt kifejlett meghasonlás végokait; kimu­tatja az ismeretszerzés módszerének visszásságát, mely­nél fogva az iskolai tanitás a helyett, hogy a társada­lom egyöntetűvé tételére szolgálna s az együvé tarto­zás érzetét öregbítené, inkább arra való, hogy u. n. műveltjeinket a valóságos élettől mind távolabb ejtse és a nép zömétől elidegenítse. Kar, hogy a munka elején az előadás kicsit döcögős, és a pessimisticus világnézet­ből folyó sötét szinezés rendén túl erős. Lassanként azonban szerző belemelegszik a tárgyába, a nyelvezet mind gördülékenyebb lesz s egymást érik a finom észlelések és gondolatébresztő egészséges nézetek, úgy hogy az is, ki a szerző javasolta oktatási rendszert mint olyat, mely a fennállóval gyökeresen szakítani akar, kivihe­tetlennek találja, azt az érdemet nem fogja szerzőtől megtagadhatni, hogy paradoxonai is tanulságosak és figyelemre méltók. Feleki József, foktői ref. lelkész előfizetési fölhívást bocsátott ki Legouvé Ernő, e hírneves francia író két munkájára, melyek: »A nők erkölcsi története* és »Atya és fiu a XIX. században.® Az előbbeni magában fog­lalja mindazt, amit a nőkről, mint leányokról, hitestár­sakról, anyákról stb. a múltban, minden számbavehető népnél tudni lehet, kimutatva, hogy minőnek kell lenni a nőnek a mai és a jövendő kor társadalmaban. Az „Atya és fiu a XIX. században/ a mai korban méltán fontosnak ismert nyilvános oktatás mellett azon párat­lanul kedves, gyöngéd és majdnem egészen mellőzött eszmét fejtegeti, példákkal illustrálva, hogy miképen kell az atyának a csaladi nevelést eszközölni és alkal­mazni. Mindkét mű eszméje társadalmi szempontból fontos és mélyreható, iránya paedagogiai, írmodora csillogó és kedves, kivitele páratlanul remek. »A nők története* 19 ívre fog terjedni, ára 1 frt 50 kr., a másik 36 ívre, két kötetben ára I frt, mely aug. i-éig küldendő be a fordítóhoz Foktőre, u. p. Kalocsa. A „Havi Szemle* júniusi füzete megjelent. Tar­talma : A székelykérdés vitája. A középtanoda újraszer­vezéséről. Öreg Jánostól. Schwarc Gyula alkotmanyis­méje, Ballagi Gézától. Nemzeti tragicomédia, Simonyi Ivántól. Nyilatkozat. Könyvszemle. — Ezzel a „Havi Szemle* bevégezte rövid, de a nemzeti míveltség igaz barátinak őszinte becsülésétől kisért pályáját, hogy mint két hetenként megjelenő „Magyar Szemle* ujult erővel ismét kilépjen a síkra. Irodalmunk érdekében kívánunk a derék vállalatnak szerencsés sikert. Örök harc. Egyházi beszéd. Az erdélyi ev. ref. egyházkerületi közgyűlés megnyitási ünnepélyén Sepsi-Szent-Györgyön 1880, május hava 28-án a ref. templom­ban tartotta : Szász Domokos ref. pap körjegyző. Ara 25 kr. Az egész bevétel a Sepsi-Szent-Györgyön épí­tendő ev. ref. uj templom javára fordíttatik. — Az ékesszólásáról és tudományáról ismeretes szerző neve feleslegessé tesz minden ajánlást. Pestalozzi válogatott paedagogiai munkái. Fordf totta és magyarázatokkal ellatta Zsengeri Samu, VII. füzet. 1880. Ára 50 kr. A Kis Tükör cimű népiskolai kézikönyvek tárá­ból megjelent a következő munkácska : „Földrajz a nép­iskolák számára, * irta Laky Dániel. Ára 16 kr. Dob­rowsky és Franké tulajdona. Laky Dániel neve sokkal előnyösebben ismert e téren, lapunk olvasói előtt is, hogy sem rá volnánk szorulva arra, e művecskéjére hosszas ajánlgatasok által hívni föl a figyelmet. K Ü LÖN FÉLÉK. * Személyi hirek. Pankuch Gusztáv, volt jakab­vágási lelkész f. hó 20-an kükemezei lelkeszszé lett be­iktatva. — Lévay Lajos, lapunk munkatársa és buda­pesti segédlelkész, f. hó 27-én sárkeresztúri lelkészszé választatott meg. — Lengyel Dániel, volt kolozsvári reform, tanár, bold. atyja emlékére, (ki ugyané tisztet viselte ott), a reform, iskolánál 200 forintos alapítvanyt tett, szorgalmas tanulók jutalmazásara. — Mint lapunk mult számában mar említők, a miskolci reform, egyház küldöttsége f. hó 27-én volt Ernődön, hogy Tóth urat hivatala elfoglalására felkérje. A küldöttség elnöke, Molnár Bertalan, megbizatásat tolmácsolván, átnyujtá a megválasztottnak a díjlevelet, s egyúttal felkérte, hogy | hivatalát minél előbb legyen szíves elfoglalni, amit Tóth Dániel úr meg is ígért, amenyiben az egyházmegyei közgyűlés megerősítése után, mely septemberben fog Í történni, megkezdendi uj hivatalát. — A tiszáninneni ref« egyházkerület közgyűlésén, mely junius 28-án nyit­tatott meg Sárospatakon, Prágai Lajost, az alsó-borsodi egyházmegye esperesét 7 szavazat-többséggel Fejes Ist­ván sátoraljaújhelyi lelkész ellenében a sárospataki fő­iskola egyházi algondnokává választották. — Sáros­patakon junius 29-én a tiszáninneni egyházkerület kép­viselői és a tanári kar jelenlétében Buza János tanár emlékbeszédet tartott néhai Dr. Soltész János, volt sárospataki főiskolai tanar felett. A jeles emlékbeszéd köztetszésben részesült. — A sárospatai ref. főiskolában a jövő tanévre akadémiai igazgatóvá újból Mitrovics Gyula, gymnasiumi igazgatóvá pedig Zsoldos Benő vá­lasztattak meg. — A makói ág. hitv. ev. egyház a mult va­sárnapon, jun. 27-én Kemény József, április havában el­hunyt lelkésze helyére Kemény Lajost választá meg, ki ezelőtt mint segédlelkész a tiszai püspök oldala mel­lett volt. * Az egyetemes tanügyi bizottság, a mint la­punkban jelezve volt, julius i-én megkezdte tanácskozá­sait, Török Pál superint. elnöksége mellett. A superin­tendentiák küldöttei teljes számban jelentek meg ; neve­zetesen Dunántúlról: Antal Gábor, tanár, Csonka Ferenc esp. és tanügyi biz. elnöke, Tarcy Lajos, tanár ; Duna­mellékről, Göncy Pál, min. tanácsos, Kiss Áron ké­pezdei tanár, Szász Károly min. tanácsos és Ballagi Mór;

Next

/
Thumbnails
Contents