Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-05-23 / 21. szám

Adjon Isten sok ily harcost ugy az evangéliumi protestáns anyaszentegyhaznak s a népnevelésnek, mint az édes drága hazanak ! Buthjj Márton, nagyalásonyi ev. tanitó. A dunántúli ref. e. kerület közgyűlése. (Vége.) Kevés az, mit e gyűlés folyamáról még megem­líteni akarok. Ilyen, hogy a b.-somogyi esperes e. láto­gatás alkalmával a kegyadományokat s egyéb fizeten­dőket a gyülekezetektől nem szedi, hanem mindegyik gyülekezet, azokat a kijelelt pénztárnokhoz e. látogatás előtt már beküldeni, s a beküldés valódiságát az e. lá­togató előtt igazolni tartozik. Ezen eljárás elég korrekt s ha jól emlékezünk, a dunamelléki e. kerületben is így van. Statútumokra, régi gyakorlatra stbre hivatkozva helytelenité ez eljárást egy-két e. megye. A b.-somogyi esperes ur érvelései , hogy kifejlett postarendsze­rünk mellett, célirányosabb a pénzeknek postán szallitása, mint a faluról-falura hurcolás, hogy az a pénzszedés rontja egyházlátogatói tekintélyét s rabolja másra fordítandó idejét, hogy a pénzszedő esperes úgy szerepel, mint az országosan siralmas emlékezetű adóvégrehajtók, hogy a traktusoknak engedtessék egy kis önállás, ne kényszeríttessenek prokrustesi ágyba, hogy ne uniíormirozzunk, hogy végre is nem az a cél, miként szedjük be filléreinket, hanem hogy azok be­folyjanak stb. stb., mindezen erősségek a modernismus ellenségei előtt keveset nyomtak. De hisszük, b.-So­mogy, szép kezdeményezését dűlőre viendi s az ille­tékek pontos beszolgáltatásával ira'ndja meg azon sta­tútumot, melynek a dunántúli egész egyházkerület, Me­zőföld, Mátyusföld, Becsvölgye, Garanvölgye, Bakony­alja, Vértesalja, minél elébb meghódoland. Kerületi segély-egyletünk alapszabalyai (domestica) a bizottság munkálata szerint, csekély módosítással el­fogadtattak, kerületi lelkészgyámoldánk is a valósu­láshoz egy hatalmas lépéssel közeledett; véleményeikkel az egyházmegyék, az 1878. okt. 20. egyházkerületi gyűlés j.-könyvének 249. sz.-ban tett indítványhoz hozzá járultak ; minek következtében a kerületi pénztárnok utasítva lett az ott felemlítettek valósítására ; az alap­szabályok készítése pedig, a ker.-segélyegylet alapsza­bályait készített bizottságra ruháztatott. A b.-somogyi egyházmegyéből, megerősítés végett felterjesztett több tanítói díjlevél szép bizonyítványa azon érdekeltségnek, mely ott a népnevelés ügyében él; kivált az alsósarkadi ref. egyház e téren való áldozata dicséretre érdemes.. Hanem azt a néhány kéve rőzsét, mely az egyházkerületnek is annyi idejét elfüstölte, a b.-somogyi egyházmegye elégethette volna otthon, kár az ilyen csipp-csupp tárgyból apellátát csinálni. Gyűlésünk még sok nevezetes tárgyairól, úgy is elég hosszura terjedt közlésem hallgat; csak azt emiit­jük még meg, hogy e gyűlése a dunánt. ref. egyházke­rületnek, a lelkészvizsgára fordított napokat is beleértve, tizenegy napig tartott. Váljon az egyes gyülakezetek, az egyházmegyék s a kerület pénztárai, az ily hossza­dalmas gyűléseket meddig fogják győzni és birni ? hogy ily gyűlésekre, a világi elem jelenlétét lehet-e kívánni ? s ha eltávoznak lehet-e részvétlenségnek mondani ? hogy e rendszer tartatható-e sokáig ? — mindezen kérdéseket e.-kerületünk gondolkodni szerető s közügyeink iránt ér­deklődéssel viseltető férfiaink becses figyelmébe ajánlom. Kis Gábor. IRODALOM. A solti ref. egyházmegye 1879. aug. 5-kén és 1880. april 28-án s következő napjain Kun-Szent-Miklóson tar­tott gyűléseinek jegyzőkönyvei. Kiadta Kálosi Géza, egyházm. e. főjegyző. A nyári gyűlésen közérdekiibb tárgy nem igen fordult elő ; a tavaszi gyűlésnek ellenben igen érdekes és fontos tárgya volt az esperesi jelentés, melyből kiemelhetjük a következő adatokat: Az egy­házmegyei összes építkezések értéke 8175, a kegy ado­mányoké 3800 frtra ment. A tankötelesek száma 8434, akik közül tényleg iskolába járt 5770. Az 55 tanitó közül 50 képesített. Felekezeti iskolát tart 19 egyház. — A tavaszi közgyűlésen tárgyalás alá vétetett a „zsinatterve­zeti Szabályzat* is s annak több pontját kifogásolta és módosította az egyházmegye. A Havi Szemle május havi füzete megjelent. Tartalma : Szűz Máriáról (finn monda), Barna Ferdinándtól. Werner és Lyell, Róth Samutól. Neólogia és orthologia, Dukav Vilmostól. Az ellenzetről, Tóth Sándortól. Képző­művészeti szemle, Beleznay Alberttől. Könyvszemle. A Nemzeti Nőnevelés május havi füzete a követ­kező tartalommal jelent meg: Gr. Széchényi István pae­dagogiai nézetei, Zichy Antaltól. Széchényi vallomásai­ból. Nőnevelés, Lederer Ábrahámtól. Az első hazai tanitóképző-intézet felállításának rövid története, Péterfy S.-tól. A neologia és orthologia, Komáromy Lajostól. Háztartási iskolák, Gelléry Mórtól. A táplálkozási anya­gokról. A madarak költözése, Szente Józseftől. A népis­kolai földrajzi oktatásról. Vegyesek. Weiszmann testvérek bizományában Bpesten meg­jelent : A térképrajzolás elemei, irta Zák R. József. A szöveg közé nyomott számos ábrával és egy térképpel. 96 lap, ára 1 frt 20 kr. — E munka, tulajdonkép Wenz : Das Karten-Zeichneii in xler Scliule^ című füzetének át­dolgozása. Szerző azonban méltán odaírhatta .műve cím­lapjára, hogy „irta®, mert az emiitett művécskének csak rendszerét s átalános vonatkozásait vette át, míg a részletekben mindenütt hazai viszonyainkhoz alkal­mazta. Hasznos munkát végzett, mely a földrajz értel­mes és érdekes tanításához egyengeti az utat. A föld­rajz középtanodai oktatásának főhibája az, hogy a térképek megértetésére semmi súlyt nem íektet. Enélkül pedig

Next

/
Thumbnails
Contents