Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-05-23 / 21. szám

támaszkodjék-e, vagy csupán az elméletre szorítkozzék, mint ama gyakorlat alapjara ? 10. A felsőbb oktatási intézetek : egyetem, műegyetem, képző-művészeti iskola, földmívelési, állatgyógyászati, mérnöki, banya- és ipariskolak stb., kombinálhatják-e az altalaban tudományos oktatást a technicai gyakorlattal és a meghatározott szak- és iparpalyákra való alkalmazással ? A tervezet 4-ik szakaszaban a szakoktatás, az 5-ikben a felnőttek oktatása s a 6-ikban az iskolai egészségügy köréből vannak kitűzve tárgyalásra közérdekű kérdések. A congressus sikerét előre biztosítják azok a közoktatásügyi nevezetes egyének, kik Franciaország, Angolország, Németország, Sveic, Svédország és Dániában már eddig egyes kérdések tárgyalására és megvitatására Ígérkeztek. KÖNYVISMERTETÉS. . - _— i . . . Egyházjogtan, különös tekintettel a magyar prot. egyház jocji viszonyaira. Irta Kovács Albert. Budapest, 1878. Kiadja1 a »Magyarországi Protestáns Egylet". (Vége) A negyedik rész az egyház kormányzását targyazza. A kath. egyház törvényhozását, a privilégiumok és dispensatiók dolgát, úgyszintén a magy. prot. egyházi törvényhozást, statutumalkotasi jogot, privilégiumokat és dispeiisatiokat ugy mutatja be, mint minden más egyházjogi kézikönyv. • , A végrehajtásról ^ szólva kezd a targyalás ügyesedni. A felvigyázatról p. o. igen derékűl ir. Jól van előtüntetve, hogyan kezdődött az az apostolokban s a püspökökön, archidiakonusokon és érsekeken keresztül mint ér véget a pápában a rom. cath.-sokra vonatkozólag. Az igazságszolgáltatás előadásánal azonban már vannak hibák. Szól »semmit ő törvényszékről<

c

semmitoszék helyett. Rosszul hatarozza meg, hogy mit értünk jogi személy alatt. A 475. lapon így ír: „A polg. perrendtartás megengedi, hogy az önjogu felek is magokat és érdekeiket a per folyamaban jogtudósok által képviseltessék, a kiket ügyvédeknek neveznek. Ez a cath. és erdélyi ref. egyház perrtsában is meg van engedve; ellenben a többi prot. kerületekben szokatlan. * Ez nem áll. _ . . t A keresetlevél kellékeit nem jól adja elő ; itt szem előtt kellett volna tartania a polg. perrts 64. §-át; ebben a kereset kellékei elég jól és mind megvannak. • A kereset • benyújtása nem az elnöknél történik, hanem az iktató . hivatalban ; nem is mindig úgy lép a per folyamatba, a hogy K. mondja. A bizonyítási módok közt elsőnek teszi (481. 1.) a bírói szemlét ; holott az egész világ tudja, hogy rendszerint első es legfőbb bizonyíték a beismerés (kivévén a köteléki pereket), mely minden mást s igy a birói szemlét is feleslegessé, szükségtelenné teszi. A 483. lapon elfeledte megmondani, hogy egyházi perekben a hamis bukásban marasztaltak s börtönben ülők is képtelenek a tanúskodásra. Hogy a felek közül melyik bocsattassék esküre, azt a bíró belatása szokta eldönteni, ha ugyan a felek önként meg nem egyeznek abban, hogy melyikölyök tegyen esküt. Ez az úgynevezett önkéntes eskü, a másik a mit K. emleget, az úgynevezett sziikségképeni eskü. Meg kellett volna itt jegyezni, hogy eskiiletételtől függő pereidőlés esetében mindkét irányban, t. i. a le- vagy lewmtevésre nézve is intézkedni kell a bírónak. Az elővéleményről vagy jogvélelemről (praesumtio), mely törvényi és törvénybeli (pr. juris és pr. de jure) semmit nem ir ; pedig ez nem mellőzhető körülmény az egyházi peres kérdések eldöntésénél. Én nem merem mondani, hogy bizonyosan úgy van, de nekem a K. munkájának olvasgatása közben már nagyon sokszor jutott eszembe, miszerint neki és Dr. Szeredy pécsi tanárnak vagy nagyon egyforma észjárások van, vagy talán maga elébe tette K. a Dr. Sz, könyvét és ugy irt. E vélelemre engem nemcsak a K. könyvének 498-ik és a Sz. munkájának 792-ik lapjan előforduló nagy hasonlóság vezetett, hanem kivaltképen az, a mi K-nál az 507. és Sz-nél a 816. lapon van. Igy ir egyebek közt Kovács A.: „a kalocsai érseki széktől régi kiváltság alapjan, nem a prímáshoz, hanem közvetlenül a pápához mentek a felebbezések* stb. Szeredynél ezt olvasom : »a kalocsai érseki széktől pedig régi kiváltság alapján, nem a prímáshoz, hanem egyenesen a római sz. székhez küldettek a felebbezések* stb. Aztán mindketten épen egyforma tablazatot készítettek és tettek közzé könyveikben a legújabb egyházi birói szervezetről stb. stb. A perorvoslatoknal nem említi (491. 1.) az ítéletet elhárító orvoslatokat; pedig a szentszék előtt tolyó egyházi perekben ma is előfordulhatnak : az elmellőző parancs, az ügyvédi szónak visszahuzása, a perletétel, a lemondás, a peregyezség stb. Szóval ebben a részében a könyvnek azután is, a mint a végrehajtásról, az egyház bírói jogáról/ a bíróságok szervezetéről, az egyházi büntetésekről, • s az egyházi bűnökről beszél, akár a róm. cath., akár a prot. egyházra tartozólag mindig hibakba,:

tévedésekbe esik. A könyv e része véleményem szerint egészen újra lenne dolgozandó. Ismét megjegyzem, hogy a hang- ellen itt is kifogásom van; mert az a beszed./;, a mi megjárja K. A.-tői ilyen című-röpiratában : »Mj haszna volt a kormánynak a cath. papok korteskedéséből ?*' — az a hang nem illik bele egy ilyen komoly tudományos munkaba. Az ötödik nagy rész „az egyházi életről" szól. Tárgyalja a belépést a keresztség által és az átállás által. Azután jön a vallás-erkölcsi élqt .ápolása a gath. egy-42*