Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-05-16 / 20. szám

ország törvényhozó testületének bölcsesége, bizonyosan fog tudni találni módot arra, hogy életérdekeink ezen a ponton megőriztessenek s minden lehetőt megteend arra nézve, hogy hazánk műveltségi tényezői között, protestáns egyházunk is megtarthassa őt megillető helyét s ereje, szelleme továbbra is zsibbasztás nélkül fejthesse ki a nevelés terén azt a tevékenységet, a melyre egyházunkat vallásának és hazájának szeretete és azok iránt elvállalt kötelességei egyaránt felhivják. Kelt Miskolcon, 1880. április 30. A tiszáninnen való ref. egyházkerület 1880. évi április 27— 30-ik napjain, Miskolcon tartott közgyűlése s annak megbízásából Kun Bertalan, Mitrovics Gyula, superintendens. egyházkerületi aljegyző. TÁRCA. Hogyan segélyezhetjük legkönnyebben a protest. országos árvaházat ? • A „Prot. Lap® f. é. 15-dik számában Farkas József úr meleg szavakban emlékezik meg a prot. dr faházról s őszinte kérelmet intéz az egyházmegyék elnökségeihez ezen intézetünk segélyezése iránt, s abbéli reményének ad kifejezést, hogy a Királyhágón inneni 74. e. megyéből — 6 frtjával — közel 500 frt fog a szent célra befolyni. Ez is mindenesetre szép összeg, mely az illető pénztárakat nem nagyon terhelné. A pestmegyei evang. esperesség pl. már évek előtt 100 frt lefizetése altal lépett az alapító tagok diszes koszorújába. De nekem szabadjon az adakozás egy más módját is, mely még könnyebben vihető ki s a fenti összeg tízszeresét eredményezheti, ajánlanom. Igen , mi magyarhoni protestánsok ö—6000 frttal segélyezhetjük ezen veteményes kertünket, csak akarnunk kell. És pedig nem egyszer mindenkorra, hanem évente. Hogyan ? Új kivetés útján ? Hisz úgy is elég teher nyomja vallainkat, mondja a nyájas olvasó. En pedig bátorkodom feleletül adni, hogy se kivetés útján, se a gazdagoktól és nagyoktól, kik úgy is eléggé vétetnek igénybe, hanem igenis a kicsinyektől, az artatlan gyermekektől remélem e szép eredményt, melyet ezek hangya módra hordanak össze. Hogy ezen okoskodás ne mondathassék légből kapottnak vagy pium desideriumnak, a szíves olvasó legyen szíves engemet a pestm. ev. esperesség, nevezetesen az aszódi kör iskolaiba elkísérni. Itt a körlelkész jelentésében 13 év óta, minden vizsga alkalmával megtartatik az árvaházi áldozat. Öröm látni, mint tolongnak az apró honpolgárok a vizsgálók asztala körül, hogy mentül elébb letehessék a szeretet oltarara (többnyire fényesre kicsiszolt) krajcárjokat. S az eredmény ? A hány gyermek, annyi pénzdarab, vagy legalább is krajcár. Hogy az eredmény annál biztosabb legyen, a körlelkész is letesz egy kis pénzt; példáját követik a szülők és vendégek s az aratás gazdag lesz. Experto crede — decano. — A mi esperességünk az ily módon való gyűjtést mar régen rendelte el. Alólirott körlelkészsége idejében pl. 1871-ben (a gyűlési j, k. bizonysága szerint) az aszódi és cinkotai körben (12700 lélek utan) 1437 tanulótól befolyt 79 frt 74 kr. Ebből minden gyermekre esett 5 krnál több. Hallom az ellenvetést : azok még sokkal jobb idők voltak. Igaz. Lassúk tehát mit eredményezett egy későbbi év, pl. az 1877-ki? Most mar 5-ből 4 kör adakozott ; (23,000 lélek utan) 2600 tanuló összegyűjtött 41 frt 47 k rt. Esik minden tanulóra másfél krajcárnál több. Tehát a hany tanuló, annyi másfél krajcár. Ez legyen a mi mozgató erőnk, ez azon emeltyű, mely csodákat művelhet. Esperességünk 40 ezer lelket számlál, a tanügyi esperes jelentése szerint 1878-ban jart iskolaba 5 ezernél több gyermek, ezekről a fenti arany szerint remélhető 75 frt. A Bányakerületben van 344 ezer lélek és 39 ezer tanuló (a népességnek több, mint 10°/0

), kiktől, másfél krajcarjaval remélhető 580 frt. Jó, fogja mondani a kétkedő olvasó : »quid hoc pro tanta siti" ? ! De erre szabadjon felelnem, hogy az az árvaház országos, s nem akar lenni lucus a non lucendo. Ha országos, segélyezzük Királyhágón innen és túl; legyen mindnyájunknak édes gyermeke. Avagy ('Luk. ev. 17. r. 17. versével szólva) nem tizen tisztulának-e meg (a reformátió tüze altal). A kilenc hol vagyon ? Vagyis elmaradhat - e ? Nem. Mind a tiz superintendentia meghozattathatja apró munkásaival a krajcáros aldozatot. Az áldott Gusztáv-Adolf egylet is fillérekből gyűjt százezreket. A mi gyűjtésünk is tetemes lesz. Sokszorozzuk az 580 at 10-el s kijő az 5 — 6000 frt. Vagy ha a 3 millió magyar protest. után — io°/0

-val számítunk 30 ezer gyermek adakozására — a minimumot vévén alapul — hasonló siker fogja koronázni fáradozásunkat, mely alig mondható annak. Pedig ily összeggel 30 árvának lehet banatos könyüit letörölni; oh mily szép dolog, ha azt gyermekek teszik gyermekekkel! A zsenge kebelre áldást hoz ez úgy az egyik részen, mint a masikon. Buzduljatok fel ti, kik a protest. Sión bástyainak őrei vagytok s a magasztos cél el lesz érve minden megerőltetés nélkül. Körlelkészek, lelkészek, tanitók, mutassatok meg a minden jóra fogékony kebleknek a jótékonyság virányos utjat, hogy az adakozást korán megszokván az egyház s haza kertjének gyümölcstermő faivá nőjjenek fel! így aztan a protestánsok szegénységét gazdagság valtja fel, mert minden élő tag élo tőkét fog képviselni. Adja Isten, hogy szerény szózatom ne legyen kiáltó szó a pusztában. Nem irási viszketeg mondatta velem tollba a fennebbieket, hanem, hogy az ügynek használjak, s hogy 100 árva számára helyt adó árvaház, az elutasított 30 árvát is befogadhassa barátságos ölébe. Azért mig időnk vagyon, mindenekkel jót tegyük, kiváltképen pedig a mi hitünk cselédivel (Gal. 6. 10.). A felvételnél pedig leginkább műveltebb osztá-