Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-01-11 / 2. szám

Sept. I. a papi sz. tudományok doctorává avattatott. Külhonban léte alatt a tiszántúli egyh. kerülettől a debreceni főiskola exegetica theologiai tanszékére meghívást kapván, haza jött, s tanári székét 1805. év tavaszán elfoglalta, s itt működött 1821. márc. elejéig közmegelégedésre, az exegeticumot tudós munkáival gazdagítván. A szikszói egyháztól meghívást kapván a második papi allomasra, e hivatalai marc. 5. foglalta el. Itteni hivataloskodasa alatt, hallgatói tiszteletét, szeretetét nem csak papi buzgósága, hanem mint a jkönyvi bejegyzés tanúsítja, különösen egyh. beszédeinek az akkori időben ritkábban tapasztalható charta nélküli elmondásáért ki. érdemelte. 1826. Junius 28. tiszttársa Garas István esperes elhalálozvan, az úgynevezett „első vagy nagypapságra* emeltetett, miként azt a következő évi febr. 5-röli jkönyv tanúsítja: „néhai Tisztelendő Esperest Garas István úrnak halalával megüresűlvén a nagy Parochialis Prédikátori szék, Tdő Varga István eddig volt kisebb Predicator úr, az illendőség és az eleinkről reánk maradott rendtartás, de kivaltképen ez tisztelt úrnak sok rendbeli érdemei arra bírván bennünket, általunk a nagy papságra közakarattal megkéretett. Egyháza iránti meleg érdeklődésének tanuja az oltani jkönyv, mely több jótéteményét örökité meg. Nevezetesen 1828-ban „nyomtatásban levő verseket és ncmely mondásokat ajándékozott az iskolának,* ugyan cz év Sept. 14. „100. rhénes forintokat ajánlott az iskola bibliothekajanak, hogy azon hasznos könyvek vétessenek* stb. 1829-ben tractualis assessorra választatván, 1831. februáriusában az akkori esperes Futó Sámuel szántói lelkész altal Canonica visitatióra kirendeltetvén, egy helyen, a Hernád vize mellett feldűlvén a vizbe esett, s veszedelmesen athülvén, agyvelő gyuladást kapott, mely miatt meghalt 1831. marc. 15. Halaláról a jkönyvi bejegyzés ekként van : 15. mart. Elsőbb Predicatorunk Tdő Varga István úr, ki is elébb a debreceni ref. Collegiumban 17. Esztendőkig (rectius 16) Theologiae Professorságot viselvén, annakutána onnan ekklezsiánkban a prédikátori sz. szolgalatra kihozattatván, dicséretesen és példás hűséggel eltöltvén közöttünk 10 esztendőket, kevés ideig tartó betegeskedései után ezen napnak estvéli órain, szép csendes halállal e világból kimúlt; közönségesen hallgatóinak nagy ' zomorusagaval, ugyanazon mart. holnapnak 19. napján tisztességesen, kisebb predicatorunk tdő Forrai József úr predicátiójaval és iskola rektor Bata József úr szép oratiójával eltemettetett, a miskolci cantus különösen készült éneklésük mellett.* Neje Pécely Klara — a nagy literátor Pécely József révkomáromi lelkész leanya volt, — kinek férje halálákor a szikszói egyház „miután gyermekein s férje jó hírnevén túl semmije se maradt* — a fentebb említett 100 frtpyi alapitvanyt vissza engedte. — De Isten gondot viselt a hű szolgájanak családjáról. — .Gyermekei közül Lajos, jelenleg a debreceni főiskola pénztárnoka. — Ferenc Amerikában lakik, 1849. volt torontálmegyei alispán s vész-törvényszéki elnök, Eszter, később Szúcs Karoly érmelléki esperes neje, Antal, később volt országgyűlési képviselő. Igazitá: 36. 63. Kálmán Farkas. IRODALOM. Viski K. Bálint sárospataki jogtanar, jeles mun" katarsunk neje a következő előfizetési felhívást bocsátottá ki : „Ismerőseim, rokonaim és barátaim ismételt felhívására költeményeimet sajtó alá rendezem. Ezek a versek majd mind megjelentek már különböző nevek vagy jegyek alatt. Itt csak egy csomóba foglalva veszi a szíves olvasó. A 10—13 ivre terjedő kötet öt részből fog allani ; u. m. : I. Népregék, népmondák, népballadák és románcok. II. Népdalok. III. Érzelmi költemények. IV. Tréfás versek. V. Idegen költőkből. Az előfizetési íveket folyó évi feb. 15-ig kérem nevem alatt Sárospatakra (bérmentetlenül is) visszaküldeni, hogy magamat tájékozhassam. Előfizetési ár 1 frt. o. é. Előfizetés helyett előjegyzéseket is szívesen fogadok, a mire póstautánvétellel küldeném meg a könyvet. A mű húsvétra minden t. előfizetőnek megkíildetik.* Viski Bálintnénak néhány, a Hölgyek Lapjában megjelent népies zamatú, hangulatteljes költeményét volt alkalmunk olvasni, s ezek nyomán jelen művét melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe. A Bodnár Zsigmond altal kitűnően szerkesztett Havi Szemle januári füzete megjelent. Pethő Gyula ír benne aranytermő vidékekről, melyben kiválóan érdekes Európa E dorádója, Vöröspatak vidéke aranybányászatának leírása. Ballagi Géza a magyar közigazgatásról irt tanulmanyaban annak európaiasabbá tételét sürgeti; Bulla János, Rudnyánszky Gyula két költeménye, Dukay Vilmosnak a neologia-és orthologiaról irt értekezése, melyben a Whitney amerikai nyelvész mélyreható eszméi nyomán keményen megtamadja a Nyelvőr irányát; Brassai Sámuel cikke a magyar helyes-irásról, Justusé reform-politikankról, Képzőművészeti szemle Beleznay Alberttől, az utolsó Csicsay, beszély, Bodonjózseftől, végre könyvszemle zárja be e becses füzet tartalmát. A Havi Sz. ára egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyed évre 2 frt. Egy-egy füzet ára 80 kr. Előfizetési pénzek a „Havi Sz.* kiadóhivatalaba (Damjanich utca 27. sz.) vagy Wilckens könyvnyomdájába (koronaherceg utca 3) küldendők. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hirek. A debreceni reí. e.-megye segédgondnokává a leköszönt Móricz Pal helyére Fráter Gyula, vértesi szolgabíró, tiszántúli egyházkerületi világi jegyzővé Farkas Lajos szatmari ügyvéd választatott meg;