Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-05-09 / 19. szám

azon emelkedettségéhez méltóan, melylyel az 1848 XX s az 1868 LIII t. cikket megalkotta! Ezek azok, melyeket általánosságban s rész­letesen megjegyzendőknek tartunk; melyekből a mélyen tisztelt képviselőház meggyőződhetik arról hogy nem vezérelt bennünket más, mint az indi­viduálitásunk által joggal igénybe vétetni kért öntevékenységünket biztosító autonomicus helyze­tünk, a kulturális közérdek, a magyar állameszme megszilárdítása s a képviselőház iránt táplált lo­yalitásunk. A mélyen tisztelt képviselőháznak, alázatos szolga a dunántúli helv. hitv. egyházkerület, s annak nevében Pap Gábor, superintendens. Módosítvány a gymnasiumi és reáliskolai oktatásra vonatkozó törvényjavaslatra vonatkozólag. V. FEJEZET. A magyarországi mindkét hitvallású evangelicusok (evan­gelici utriusque conjessionis) által fentartott nyilvános gymnasiumok és reáliskolákról. 62. A hazai mindkét hitvallású evangélikusok (evangelici utriusque confessionis) az i79°/i 2 6. t. c. értelmében saját erejökből tarthatnak fenn és állíthatnak fel nyilvános gymnasiumokat és reáliskolákat, a követ­kező §-okban foglalt feltételek mellett. 63. §. Idegen állam, az ország határain kívül szé­kelő testület, vagy külföldön lakó nem magyar állam­polgár, semminemű középiskolákat sem állíthat, s a már fennálló felekezeti gymnasiumok és reáliskolák, úgyszinte a felekezetek és egyhazak is, külföldi államoktól és azok uralkodói kormányaitól segélyt és anyagi gyámo­lítást semmi esetben sem nem kérhetnek, sem el nem fogadhatnak. Egyesektől vagy társulatoktól is csak azon esetben, ha a segélyező az intézet vezetésére és tan­rendjére, semminemű befolyást sem tart fenn magának, sem feltételt nem köt ki. 64. §. A 62. §-ban említett tanintézetek felett, az illetők maguk rendelkeznek és gyakorolják az igazgatási jogokat a jelen törvény értelmében. Ennélfogva a tanintézet vagyonának kezeléséről, a tanerők alkalmazásáról és fizetéséről, a fegyelmi eljárás­ról az illetők maguk gondoskodnak. 65. §. A jelen törvénynek az osztályok és évfo­lyamok számát, a testgyakorlati oktatás szervezetét (a 33-ik §. szerint) és az évi szorgalomidő tartamát és idejét a fentartó testület allapitja meg. A köteles tantárgyakat s azokból az illető intézet egész tanfolyama alatt tanítandó ismeretek terjedelmét és mértékét, a tanrendet, tantervet és tankönyveket, az illető tanintézetet fenntartó testület hatósága állapítja meg. 66. §. A hitfelekezetek altal fenntartott nyilvános középiskolák tannyelve kizárólag magyar. 67. §. A hitfelekezetek főhatóságai kötelesek az általok fenntartott nyilvános középiskolákban úgy a ta­nárokra, mint a tanulókra vonatkozó fegyelmi szabály­zataikat (a fegyelmi eljárást ís beleértve) az ezekben időnként eszközölt változtatásokat a vallás- és közoktatás­ügyi ministerhez tudomás végett fölterjeszteni, valamint a tanulókra vonatkozó fegyelmi szabályzatokat nyilvánosan is közzétenni. A testi fenyítékre vonatkozólag az 50. g-ban fog­lalt tiltó határozat, minden nyilvános középisolára nézve érvényes. 68. §. A legalsó osztályokba fölvétel föltételeit, a fölvételi vizsgálat tárgyait és a megkívántató előismere­tek mértékét, azok határozzák meg, kiknek hatáskörébe a tanterv megállapítása tartozik; a fölvétel ideje a be­végzett 10 év, a fölvételi dijak iránt a felekezeti hatóság hataroz. 69. Az egy osztalyba felvehető növendékek, és a tanarok létszámát s az iskolai épületeket és tanitasi helyiségeket, úgyszintén azok felszerelését, egészségügyi ellenőrzését, az illető intézetet fenntartó testület hata­rozza meg, még is tekintettel arra, hogy az igazgató tana­ron kivül legkevesebb annyi rendes tanár legyen, a hany osztály van az illető középtanodában; a növendékek száma 50—60-nal több ne legyen, az iskolai épületek egészséges helyen épültek, száraz, világos és kellőleg szellőztethető tan-, rajz- és torna termekkel ellátva legye­nek, végre hogy a 36. és 57. §-nak elég tétessék. 70. §. Az évközben egy tanintézetből a másikba átmeneteit, ugyanazon tanintézet alsóbb osztályából a felsőbb osztályba lépést, elégtelen tanjegyek kijavítását és az osztály összevonást az országos törvényben meg­állapítandó módozatok keretén belől, az illető hitfeleke­zeti főhatóság adja meg s az így nyert bizonyítványok mindenhol érvényesek. 71. §. A tanárokat, a tanári oklevéllel biró egyé­nek közül, az intézetet fentartó testület valasztja. 72. §. A tanárképzést illetőleg a hitfelekezetek jo­gosítva vannak, középiskolai tanárképző intézeteket szer­vezni, azokban a tanárképzés módját és rendét megha­tározni, erre vonatkozó szabalyzataikat kötelesek a val­lás- és közoktatásügyi ministernek tudomás végett elő­legesen bemutatni. A tanárképesítés módját, a tanárvizsgáló bizottság szervezetét és a tanári képesítő vizsgálat szabályzatát, szintén kötelesek bemutatni a vallás- és közokt. minister úrnak, annak ellenőrízhetése végett, hogy a tanarjelöl­tektől követelt képzettség nem kisebb-e, mint az állami tanarképesítésnél; a tannyelv itt is kizárólag magyar. 73. §. Kivételesen e középiskolakon is alkalmaz­hatók rendes tanárokul oly egyének, kik a jelen törvény 27. §-anak utolsó kikezdése értelmében a vallás- és köz­oktatás min. altal, a tanarí vizsgalat alól fölmentettek. 74. §. A középiskoláknál megallap'tandó tanórak szamat és a taná-ok között a tanórák aranyát az inté­zetet fenntartó testület allapitja meg.

Next

/
Thumbnails
Contents