Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1880-05-09 / 19. szám
azon emelkedettségéhez méltóan, melylyel az 1848 XX s az 1868 LIII t. cikket megalkotta! Ezek azok, melyeket általánosságban s részletesen megjegyzendőknek tartunk; melyekből a mélyen tisztelt képviselőház meggyőződhetik arról hogy nem vezérelt bennünket más, mint az individuálitásunk által joggal igénybe vétetni kért öntevékenységünket biztosító autonomicus helyzetünk, a kulturális közérdek, a magyar állameszme megszilárdítása s a képviselőház iránt táplált loyalitásunk. A mélyen tisztelt képviselőháznak, alázatos szolga a dunántúli helv. hitv. egyházkerület, s annak nevében Pap Gábor, superintendens. Módosítvány a gymnasiumi és reáliskolai oktatásra vonatkozó törvényjavaslatra vonatkozólag. V. FEJEZET. A magyarországi mindkét hitvallású evangelicusok (evangelici utriusque conjessionis) által fentartott nyilvános gymnasiumok és reáliskolákról. 62. A hazai mindkét hitvallású evangélikusok (evangelici utriusque confessionis) az i79°/i 2 6. t. c. értelmében saját erejökből tarthatnak fenn és állíthatnak fel nyilvános gymnasiumokat és reáliskolákat, a következő §-okban foglalt feltételek mellett. 63. §. Idegen állam, az ország határain kívül székelő testület, vagy külföldön lakó nem magyar állampolgár, semminemű középiskolákat sem állíthat, s a már fennálló felekezeti gymnasiumok és reáliskolák, úgyszinte a felekezetek és egyhazak is, külföldi államoktól és azok uralkodói kormányaitól segélyt és anyagi gyámolítást semmi esetben sem nem kérhetnek, sem el nem fogadhatnak. Egyesektől vagy társulatoktól is csak azon esetben, ha a segélyező az intézet vezetésére és tanrendjére, semminemű befolyást sem tart fenn magának, sem feltételt nem köt ki. 64. §. A 62. §-ban említett tanintézetek felett, az illetők maguk rendelkeznek és gyakorolják az igazgatási jogokat a jelen törvény értelmében. Ennélfogva a tanintézet vagyonának kezeléséről, a tanerők alkalmazásáról és fizetéséről, a fegyelmi eljárásról az illetők maguk gondoskodnak. 65. §. A jelen törvénynek az osztályok és évfolyamok számát, a testgyakorlati oktatás szervezetét (a 33-ik §. szerint) és az évi szorgalomidő tartamát és idejét a fentartó testület allapitja meg. A köteles tantárgyakat s azokból az illető intézet egész tanfolyama alatt tanítandó ismeretek terjedelmét és mértékét, a tanrendet, tantervet és tankönyveket, az illető tanintézetet fenntartó testület hatósága állapítja meg. 66. §. A hitfelekezetek altal fenntartott nyilvános középiskolák tannyelve kizárólag magyar. 67. §. A hitfelekezetek főhatóságai kötelesek az általok fenntartott nyilvános középiskolákban úgy a tanárokra, mint a tanulókra vonatkozó fegyelmi szabályzataikat (a fegyelmi eljárást ís beleértve) az ezekben időnként eszközölt változtatásokat a vallás- és közoktatásügyi ministerhez tudomás végett fölterjeszteni, valamint a tanulókra vonatkozó fegyelmi szabályzatokat nyilvánosan is közzétenni. A testi fenyítékre vonatkozólag az 50. g-ban foglalt tiltó határozat, minden nyilvános középisolára nézve érvényes. 68. §. A legalsó osztályokba fölvétel föltételeit, a fölvételi vizsgálat tárgyait és a megkívántató előismeretek mértékét, azok határozzák meg, kiknek hatáskörébe a tanterv megállapítása tartozik; a fölvétel ideje a bevégzett 10 év, a fölvételi dijak iránt a felekezeti hatóság hataroz. 69. Az egy osztalyba felvehető növendékek, és a tanarok létszámát s az iskolai épületeket és tanitasi helyiségeket, úgyszintén azok felszerelését, egészségügyi ellenőrzését, az illető intézetet fenntartó testület hatarozza meg, még is tekintettel arra, hogy az igazgató tanaron kivül legkevesebb annyi rendes tanár legyen, a hany osztály van az illető középtanodában; a növendékek száma 50—60-nal több ne legyen, az iskolai épületek egészséges helyen épültek, száraz, világos és kellőleg szellőztethető tan-, rajz- és torna termekkel ellátva legyenek, végre hogy a 36. és 57. §-nak elég tétessék. 70. §. Az évközben egy tanintézetből a másikba átmeneteit, ugyanazon tanintézet alsóbb osztályából a felsőbb osztályba lépést, elégtelen tanjegyek kijavítását és az osztály összevonást az országos törvényben megállapítandó módozatok keretén belől, az illető hitfelekezeti főhatóság adja meg s az így nyert bizonyítványok mindenhol érvényesek. 71. §. A tanárokat, a tanári oklevéllel biró egyének közül, az intézetet fentartó testület valasztja. 72. §. A tanárképzést illetőleg a hitfelekezetek jogosítva vannak, középiskolai tanárképző intézeteket szervezni, azokban a tanárképzés módját és rendét meghatározni, erre vonatkozó szabalyzataikat kötelesek a vallás- és közoktatásügyi ministernek tudomás végett előlegesen bemutatni. A tanárképesítés módját, a tanárvizsgáló bizottság szervezetét és a tanári képesítő vizsgálat szabályzatát, szintén kötelesek bemutatni a vallás- és közokt. minister úrnak, annak ellenőrízhetése végett, hogy a tanarjelöltektől követelt képzettség nem kisebb-e, mint az állami tanarképesítésnél; a tannyelv itt is kizárólag magyar. 73. §. Kivételesen e középiskolakon is alkalmazhatók rendes tanárokul oly egyének, kik a jelen törvény 27. §-anak utolsó kikezdése értelmében a vallás- és közoktatás min. altal, a tanarí vizsgalat alól fölmentettek. 74. §. A középiskoláknál megallap'tandó tanórak szamat és a taná-ok között a tanórák aranyát az intézetet fenntartó testület allapitja meg.