Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-05-02 / 18. szám

nyelvet teljesen birja; s ennek alkalmas módon a törvényben világos kifejezés volna adandó. A 74. §-nak a tanarok és köteles tanóraik szamának meghatarozása, s a párhuzamos osztályokra vonatkozó rendelkezése a 1791. 26. törv. cikk 6. §-nak ellenere önkormányzati jogainkat csorbitja s ebből kifolyólag zavaró beavatkozasokra nyújt alkalmat. E mellett a javaslat 64. es 65. §§-ban foglalt azon intézkedésekkel is, melyek szerint a tanerők alkamazása, a tanrendszer és tanterv megállapítására vonatkozó autonom jogunk fenntartatik, ellenmondásban van. Midőn tehát ezek folytán ezen szakasz mellőzését kérjük, egyszersmind azt jegyezzük meg, hogy még azon esetre is, ha a tanárok száma iránti intézkedés mellőzhetíennek tartatnék, teljesen elegendőnek tartjuk, minden reszlet mellőzésével, annak általánosságban való kimondását, hogy minden tanodában legalább annyi rendes tanár alkalmazandó, a hány osztály van. A 77. §-ban az utolsó bekezdés kivételével csak az foglaltatik, a minek egyházunk, a végre, hogy az állam kormánya tanodáink anyagi és szellemi állapotáról tudomást szerezhessen, eddig eleget tett. Az utolsó bekezdés azonban teljesen felesleges, mert a szakasz elejében már benne foglaltatik, hogy a hitfelekezetek illető főhatóságaik utján terjeszthetik elő jelentéseiket. Ha ennek dacára az utolsó bekezdés még is fenntartatnék, helytelen értelmezésre s a fő-felügyeleti jog tekintetében önkormányzatunkra hátrányos magyarázatokra adna alkalmat. Miért is ezen utolsó bekezdés elhagyását kérjük. A 79. § utolsó bekezdése iskoláinkra is kiterjesztvén az 58. és 60. §-kat, melyekben az, hogy más iskolákban is lehessen érettségi vizsgát tenni, s a reáliskolai érettségi vizsgálatnak gymnásiumivá tétele, miniszteri engedélytől tetetik függővé: ezen intézkedés, túllépve a felügyelet határát, rendelkezési jogot adna a kormánynak. Ezen intézkedés élénkén sértené autonómiánkat s szaporítván az engedélyezési eseteket, ezzel egyszersmind szaporitaná az engedélyezésekkel járó — a közoktatásnál jelenleg is érezhető bajokat. Mi tehát ezen intézkedés mellőzéset kérjük. A 84. és 85-ik §-ok a legfontosabb jogok egyikere, iskoláink nyilvánossági jogara vonatkoznak s bár ezen szakaszokban a nyilvánossági megadásának vagy elvonásának autonom joga nincsen kétségbe vonva, mindazonáltal ezen jog részint egyes intézkedések altal gyöngíttetik, részint homályos szövegezés miatt ingatag magyarázatoknak tetetik ki. Gyengíti ezen jogot a84:§-naka megintésekre vonatkozo intezkedese, amennyiben a jog elvonasa kizárólag a megintések szamatol tétetik függővé, — azon kérdés pedig, hogy helyesen alkalmaztatik-e a megintés, számtalan súrlódásra vezethet. Ha azonban nem találtatnék is helyesebb mód a megintesek szabályozására, annyit mindenesetre szükségesnek látunk, hogy az egyes megintések közötti idő legalább egy évre szabassék, mert félév alatt, mint a javaslatban terveztetik, a megintes indokául szolgáló egyik vagy másik hiányon, az oktatás felbeszakitasa nélkül, gyakran lehetetlen volna segíteni, mi azután mégis maga utan vonhatná a súlyos következményekkel járó többi, rövid időközii meginteseket. Az emiitett esetben továbbá a megintések kezdetéről szóló intézkedést is módosítandónak tartjuk, mert arra, hogy minden tanoda az uj törvény kellékeinek megfelelőleg rendeztessék be, a létező viszonyok közt két év igen rövid idő, s erre, tekintve kivált a rendelkezésre álló anyagi erőt, legalább 5 év szükéges — és pedig ugy hisszük országszerte. A nyilvánosságra vonatkozó autonom jogunkat az 58. § homályos szerkezete teszi ki káros félreértésnek, mert lehetővé teszi azon magyarázatot, mintha a nyilvánossági jog megadása, a hitfelekezeteknél is, melyek szintén köteleztetnek a középiskola felállítása iránti szándékot bejelenteni — miniszteri elhatározástól függne, mi pedig önkormányzati jogunk mélyre ható sérelmével járna. Szükségesnek látjuk tehát, hogy a törvényben világos kifejezést nyerjen, miszerint felállítandó iskoláink bejelentése csak tudomás végett történik, de annak nyilvánossági joga miniszteri engedély ^agy elhatározástól nem függ. Ezek azok, melyeket jelzett álláspontunkból a gymnasimi s reáliskolai törvényjavaslatra nézve szükségesnek láttunk kiemelni.