Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1880-04-25 / 17. szám
az állami iskolában alkalmazottat. Igen, de e mellett 1-ször, kötelezőkiil jelölhet ki egészen más tantárgyakat (azt, a mi neki tetszik), mint a melyeket a törvény az állami intézetekre kiszab, csak több ne legyen annál. 2-szor, határozhatna meg sokkal kevesebbet s akadhatna olyan minister, a ki épen az által silányitana el egyik másik tanintézetet, hogy lényeges tantárgyak elhagyásával vagy kicserélésével határozná meg a köteles tantárgyakat. 3-szor, a 65. §-ból az sem tűnik ki tisztán, hogy magának az illető hitfelekezeti hatóságnak szabad-e a minister által meghatározotton túl és egyebet is taníttatni? Ez annál kétesebb, mivel a § 3-dik bekezdése azt mondja, hogy az illető intézet hatósága ezen >; > korláton belől( < határozhatja meg a tanrendszert s tantervet. A 70. §. osztályösszevonások megengedését a minister engedélyétől teszi függővé. E jognak egyházi főhatóságainktól elvonása annyival igazságtalanabb, mert hiszen köztudomású dolog, hogy protectiók útján a legtöbb efféle engedély és köteles tárgyak tanulásától fölmentés épen a ministeriumtól szoktak kiadatni. Ám állapittassék meg a visszaélések ellen biztosító eljárási szabály, de annak alapján intézkedjenek ezentúl is saját egyházi főhatóságaink. A 74. §-ban nemcsak az egy intézetben alkalmazandó tanárok száma határoztatik meg, hanem még köteles tanóráik száma is, a mi szintén szertelen nagy korlátozás. A 77. §-ban, noha az első bekezdés szerint az egyházi főhatóságoktól kivánja a ministerhez beadatni az adatokat, de végső bekezdésében ezt visszavonja, a mennyiben a §. utolsó bekezdése ugy szól: >: > Mindezen adatok, jelentések, kimutatások és beterjesztések, kívánatra, közvetlenül a vallás- és közoktatásügyi ministerhez, vagy tankerületi főigazgatóhoz nyújtandók be<< : . A 78. §-ban nincsen semmi biztosíték az iránt, hogy a tanintézeteinket látogató úgynevezett tankerületi főigazgató nem fog e iskoláinkban rendelkezési jogot is igényelni ? Ez annyival aggasztóbb, mivel a képviselőház tanügyi bizottságában 1874-ben megállapított törvényjavaslat szövegében ez iránt volt gondoskodás, a mi most ismét elhagyatott. Az 1790/91 XXVI. t. c. alapján a gyakorlatban kifejlett már a legfőbb felügyeleti jog gyakorlásának módozata. E történeti múltnak az uj törvény alkotásánál is tekintetbe vételét, s ennélfogva a 78. és 79. §-ok kihagyását kérjük. A 79. §. az érettségi vizsgálatokról intézkedik és hitfelekezeti iskolákra is fentartja az 58, 59, 60. és 61. §-okat. Ámde a 60. §. szerint az, hogy más intézetben is lehessen érettségi vizsgát | tenni, az 58. §. szerint pedig a reáliskolai érettségi vizsgálatnak gymnasiumivá tétele ministeri engedélytől tétetik függővé. Itt tehát ismét autonomiánk rovására ministeri engedélyekkel történnek beavatkozások, a mit anynyival inkább kérünk megváltoztatni, mivel különben is egész hazánkban a fölülről jövő sok mindenféle engedélyezésnek és dispensatiónak káros hatása középtanodai közoktatásunknál már igen érezhető. A 81. §. célzatát nem akarjuk kifogásolni. Mi sem akarjuk s nem is fogjuk megengedni, hogy állam-alkotmány, vagy törvényellenes tanokat tar talmazó tankönyveket használhassanak iskoláinkban. De óhajtanánk e §-nak oly szövegezését, hogy valamikor ne alkalmaztathassék e §. az államellenes tanok cime alatt maga a tanitás szabadsága és hazafias iránya ellen is. 82. §. Nem hisszük, hogy valaha kelljen ref. iskolát magyar-állam ellenes iránya miatt bezáratni, de az önkormányzati elv tiszteletben tartása érdekéből kívánjuk, hogy ily esetben, a mennyiben az alapítók vagy jogutódaik nem rendelkeztek a vagyonról, az illető hitfelekezeti hatóság rendelkezzék. Általában az iskolai vagyon terén gyakorlandó legfőbb felügyeletet illetőleg, ragaszkodnunk kell az 1790/91. XXVI. t. c. 10. pontjában foglalt határozatokhoz. A 85. §. azt mondja, hogy uj középiskola felállításánál az iránti bejelentések után csak a minister >> elhatározása által' nyeri meg az iskola a nyilvánossági jogot. E §-nál elsőben is semmi határidő sincs kijelölve. A minister akár évekig elhalaszthatja elhatározását tudtul adni, vagy egyátalán magát elhatározni. Másodszor itt is a minister tetszésszerű elhatározásától függ megadni vagy megtagadni a nyilvánossági jogot, bármennyire megfeleljen is az uj intézet szervezetében s egész berendezésében a törvény kívánalmainak. Valóban nem azon reményben sürgettük a csupán csak a felügyelet szabályozását tartalmazó törvény helyett, magát a közoktatás egész rendjét megállapító törvény alkotását, hogy abban intézeteink fölött a változó kormányoknak ilyen esetleg önkényes intézkedési jogkör biztosíttassák. Mélyen tisztelt képviselőház ! Őszinte nyíltsággal előadtuk észrevételeinket a törvényjavaslat azon pontjaira, melyeket egyházunkra nézve különösen sérelmeseknek tartunk. Méltóztassék azokat az általunk kérelmezett irányban megváltoztatni. Nem különleges privilégiumot óhajtunk mi,