Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-04-18 / 16. szám

met kritikát, s a Lit. Rundschau nagy hangon hirdeti, hogy Verne e művével eljátszotta eddig szerzett babérait. Jó volna, ha valaki elhinné! — Az izraeliták körülmetélése történeti és orvosi szempontból. Irta dr. Ziffer Károly, gyakorló orvos Bpesten. 88 lap, ára 6o kr. — Szerző bevezetésül a körülmetélkedés történelmét és irodalmat tárgyalja; a munka további folyamában pedig bebizonyítani törekszik, hogy az izraeliták ama vallásos szertartása közegészségi szempontból is hasznos, s csak azt köti ki, hogy a műtéteit mindig orvos végezze, a mint ez külföldön már rendeletek által is kötelezve van. KÜLÖNFÉLÉK. Személyi hirek. A mármaros-ugocsai e. megye esperesévé Doktor János, segédgondnokava Várad;/ Gábor 3 évre ismét megválasztatott. — A kőrös-ladanyi ref. egyhaztanacs a nagyobb tanitó állomásra Tóth Sándor segédlelkészt választotta meg. * A francia ultramontánok mindenkép azt akarják elhitetni az amúgy is eléggé fölizgatott közvéleménynyel, hogy a pápa tiltakozni fog a francia kormány márciusi decretumai ellen. Azonban XIII. Leótól oly meggondolatlan lépés, mely bizonyára nyilt viszályt idézne elő a Vatikán és a francia .kormány közt, legkevésbé sem várható. Maga a francia főpapság sem olyan dühös, mint a klerikális lapok állításai nyomán hinni lehetne. A roueni érsek engesztelékeny hangon emelt szót az egyház sérthetetlen szabadsága mellett: a cambrayi érsek pedig csak azért tartotta szükségesnek, hogy a kongregációk elleni rendeletek ügyében felszólaljon, hogy kijelentse, miszerint az ő egyházmegyéjének papsága távol fog maradni minden politikai izgatástól s csupán hivatalos kötelességét fogja teljesíteni. Maga a papa, midőn legutóbb Deprez urat, a írancia köztársaság szentszéki képviselőjét fogadta, nem is szólt hozzá egyenesen a kongregációk kérdéséhez. Mint a félhivatalos >;

Voce della Verita* közleményéből kivehető, XIII. Leo a francia nagykövet előtt a szentszéknek csak azon kötelességéről szólott, hogy a kath. egyház félreismert vagy megtámadott érdekeit megóvja és megvédje. Elődeiről reászállott magasztos küldetés ez, úgymond, melynek betöltése bizonyára dicsőségére és javára fog válni a francia nemzetnek is, mely az egyháznak és a pápaságnak már annyi szolgálatot tett. A nyilatkozat eléggé diplomatikus s egészen reávall XIII. Leóra; ellenséges szándéknak azonban árnyéka sincs benne. A mi a jezsuitákat illeti, ők most is, önmagukhoz méltóan, válogatás nélkül nyúlnak minden eszközhez, melyet a modern állam szabad intézményei iránti olthatatlan gyűlöletük célirányosnak tart. Rájok bizonyult, hogy iskoláik növendékeit ingerlik föl az államhatalom ellen, mint azt egy gyermek-manifesztum mutatja, melyet a Legendre-utcai tanodájok növendékei adtak ki. Nincs okunk szörnyűködni efféle eszközök alkalmazása fölött : önnön magát tagadná meg a jezsuita, ha nemtelen eszközökkel nem viaskodnék. * Aláírási felhivás. »Eneklőkar/ avagy azoknak a tudósoknak és sz. poétáknak életrajza, kik által a magyarországi reformátusok most használatban levő énekes könyvében foglalt énekek szereztettek. Összegyüjté és irta Kálmán Farkas gyüdi reform, lelkész.* Ez alatt a cim alatt kapott e lapok szerkesztője s alólirott ez előtt néhány héttel az említett szerzőtől mintegy, 25 ív kéziratot azon megkereséssel, hogy szerezzünk ennek kiadót, s a befolyó tiszta jövedelmet adjuk at a protestáns arva - egyletnek; maga részére a szerző hosszas fáradozásai díjául csupán néhány példányt kötvén ki. Megbízatásunkban eljártunk, de, mint eleve sejtők, eredménytelenül. Nem gyakorlati használatra szánt protestáns mű kiadására, kivált éppen a mai körülmények között elvétve akad vállalkozó; és már-már a becses kézirat visszaküldéséről gondolkodánk, midőn úgy a protestáns irodalom mint az arva egylet ügye iránt melegen érdeklődő Hornyánszky V. úrtól azon ajánlatot kaptuk, hogy ha 150 előfizető vagy alairó jelentkezik s így a kiadási költségek egyik fele legalabb biztosíttatik, kész a múvet sajtó alá bocsátani. Ezen ajanlat folytan a protestáns közönséghez s különösen a tisztelt lelkészkarhoz apellálunk. A mű 48 hazai énekszerzőnk, 5 énekforditónak, egy-két külföldi énekszerzőnek s nyolc oly egyénnek az életrajzat tartalmazza, kik e mostani énekeink javításával s kiadasaik körüli fáradozásaikkal szereztek magunk érdemet. Mely életrajzok — mint ezt a közönség a hazai egyházi lapokban közzétett mutatványokból is megítélheti, — már csak az énekeink iránti érdekeltségnél fogva is érdekesek ; de nem kevésbé érdekesek mint számos magyar prot. egyháztörténelmi adatokat tartalmazók. Egy Budai Ézsaiás, Diószegi Sámuel, Fazekas Mihály, Földvary Mihály, Gal András, Bilóci Horváth Ádám, Keresztesi, Lengyel, Liszkay Losoncy István, Szegedi Kiss István, Szőnyi Benjámin, Sárvári Pál stb. életrajzai azt hisszük kedves és hasznosabb olvasmányul minden egyháza iránt érdeklődő művelt protestánsnak. Óhajtja-e közönségünk ezen szorgalmas kutatás nyomán készült becses dolgozatot közhasznúvá tenni, avagy megengedi, hogy szerző szekrényébe elzárassék ? kérünk erre mihamarabb, legkésőbb május hó végéig feleletet. Az előfizetési ár 80 kr. leend egyelőre azonban csak aláírást kérünk, melyet szíveskedjenek e lapok szerkesztőjéhez avagy alólirotthoz beküldeni Budapest 1880 April hó. — Farkas József. * Pozsonyból irják a B—tnek : A pozsonyi evangélikus temető hajdan, még jóval kivül volt a városon. Azóta azonban nagyon megváltoztak a körülmények. A lakosok ugyanis friss, tiszta levegő kedvéért a hegyek felé kezdtek építkezni s ma már az evang. temető közvetlen a város mellé, a lakóházak és a hegyekben épült nyaralók tőszomszédságába jutott. Hogy mily ártalmas befolyással birnak a temetők kigőzölgésüknél fogva a közegészségre, az köztudomasu dolog. Annál ártalma-