Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-04-18 / 16. szám

Cserna István bálványosi lelkészt, ki egyházmegyénk ügyei iránt mindig érdeklődött; ki szíve hajiamat követve sokszor pártjara kelt a gyengeségből, gyarlóságból vét­kezőnek. Adja Isten, hogy meggyógyuljon és mi körünk­ben a jövő közgyűléskor ismét lathassuk. Ezek után következett a közebéd, hol kedélyesen, őszintén, mint testvérekhez illett költöttük el Isten ado­manyat. Voltak felköszöntések, a mi őszinte, egyenes­lelkű esperesünkre, kiben diplomatiai ravaszság, fortély nincsen, de hiszen ő nem is foglalkozik diplomatikával, az ő légköre a szeretet, s egyházmegyénk igaz szere­tettel áldoz néki. Fel köszöntetett igen tisztelt gondnokunk is, ki 16 év óta faradhatlanul teljesíti híven, buzgón tisztét, eljőve körünkbe a harmadik megyéből. Készülődtünk N.-Szokolyt elhagyni e díszes, rende­zett szép gyöngyét egyházmegyénknek, hol a kiújított templom bensejében a karokon látható szív, angyal szarnyakkal: emlékeztetett minket arra, hogy ily csinos, tiszta, egyszerű templomban az ének s ima szárnyain örömmel emelkedik fel Istenhez a szenvedő lélek. Uj paplakja, uj iskolája mind azt mondja: megsegíti az Isten a benne bizokat. E kedves emlékek közt vettünk búcsút házi gazdanktol s a jövő évi viszontlátás remé­nyével távoztunk. Gyönk, ápril. 9. Poór József. A tiszántúli ref. egyházkerület közgyűlése. Egyházkerületi közgyűlésünk e hó 12-én a püspök úr altal elmondott imaval kezdődött. Isten segítségül hívása után püspök úr őszinte örömét fejezte ki a fölött hogy szeretett főgondnokunk gr. Degenfeld Imre úr egészsége annyira helyreállott, hogy ezúttal már kö­rünkben tisztelhetjük. Főgondnokunk iránti mély tiszte­letünknek a fölharsogó éljenzés volt a tolmácsa a gyű­lés részéről. Személyi változások bejelentése, eskületétel stb. került első sorban napirendre. Nagyszalontai esperessé Nagy Dániel komadii lelkipásztor, a debreceni ref. egy­ház főgondnokává Sapy S. úr, világi aljegyzővé dr. Far­kas Antal újonnan megválasztatván, az esküt letették. Püspök úr indítványára Sapy S. úr derék elődének Simonffy Imre úrnak buzgó faradozása jegyzőkönyvileg megörökíttetett. Jelenti továbbá, hogy szénási Csillag Sámuel volt komadii lelkész, utóbb a püspöki irodában alkalmazott tisztviselő f. hó 5-én 83 éves koraban el­hunyt; azonban évnegyedi fizetését e hó i-sején föl­vette ; indítványozza tehát, hogy utódaitól a fölvett fizetést ne követeljük vissza. Természetesen elfogadta­tott az indítvány, s egyszersmind püspök úr felszólitta­tott, hogy a megürült hely betöltéséről gondoskodjék. Papp Károly nagyváradi esperesnek a conventi és tanügyi bizottsági tagságról való lemondása bejelen­tetvén, a személyi ügyek bevégeztettek, s következtek a különböző jelentések, mint a lelkészi és tanitóképe­sitési vizsgák eredményéről, az államsegély kiosztásáról, a conventi jegyzőkönyvről stb. szóló jelentés. Kiválóan érdekesnek ígérkezett a beregszászi gymn. ügye ; ezt azonban mivel épen a legfontosabb oklevél nem mellé­keltetett, tárgyalás alá nem lehetett venni. Délután a segélyegyleti ügyben folyt tovább a közgyűlés, melynek azonban jóval erdekesebb része volt a második napja. A délelőtt megkezdett közgyűlésen először is a bihari egyházmegyének azon indítványa került sorrendre, hogy a foiskola anyagi állapotáról, ezentúl részletes adatok hozassanak nyilvanossagra, mialtal a főiskola iránt az érdekeltség kétség kivül még inkább növekedni fog. Az indítvány előzetes tanacskozás tárgyáva téte­tetett, és majd később fog előkerülni indokolt vélemény kapcsolataban. A békés-banati egyházmegyének indítványa, mely szerint a tavaszi egyházkerületi gyűlés ne áprilban, ha­nem májusban tarttassék, nem fogadtatott el. Az eddigi gyakorlathoz ragaszkodunk. A berettyó-ujfalui nazarénus ügyről küldöttségi jelentés olvastatott föl, mely körülményesen adja elő, hogy a küldöttség vizsgalata közben miket tapasztalt. Újfaluban van eddig 14 „bemeritett® nazarénus s vagy 20—25 egyén, kik azon a lejtőn vannak, hogy az uj hitet felvegyek, melynek ottani apostola Lisztes András szabadságos katona. O magyarázza a szent irast, melyet nagy ajtatossággal, térdepelve hallgatnak nők és férfiak egyaránt. Koronként megjelenik közöttük Nagyszalontá­ról bizonyos Kornya nevű ember, ki szolgabírói útle­véllel van ellátva s minősítése szerint vallási rajongó. B.-Ujfaluból Derecskére is ellátogattak már, de ott eredmény nélkül jartak, legalabb most még. A küldött­ség azt hiszi, hogy a nazarenismus terjedésének oka az egyházi gondozás lazaságában keresendő. A nazarénusok ügye iránt nagy érdekeltség nyi­latkozott, melyet méginkább fokozott a P. E. és I. Lapnak épen akkor megérkezett példanya. Feszült figyelemmel vártuk a jelentés tárgyalását, melyhez leg­először is Horthy István heves-nagykunsági segédgond­nok szólott. Azt indítványozta ugyanis, hogy a kerü­leti gyűlés irjon fel a kultusz-miniszterhez, miszerint a törvények végrehajtása felett őrködjék ; mert a nazaré­nusok, kik nem, keresztelnek, csak érett eszű egyént, tehát anyakönyvet nem vezetnek, egyházi adót nem fizetnek, nem tűrhetők az allamban. Ezzel ellentétben, id. gr. Ráday Gedeon békésbá­nati s. gondnok azt hiszi, hogy e rajongó népséggel szemben, ha célt akarunk érni, nem szabad az erőszak fegyverehez nyulnunk, mert erőszakoskodassal csak ter­jeszkedésüket mozdítjuk elő. Bácskaban is vannak naza­rénusok, és a mióta ignoráljak őket, azóta nem sza­porodnak. Némethy Lajos debreceni lelkipásztor, ki a kül­döttségnek elnöke volt, igazat ad gróf Radaynak : oly vallási rajongókkal szemközt, mint a nazarénusok, kik képesek hitelveikért maglyára menni, nem tanácsos erő-

Next

/
Thumbnails
Contents