Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-04-18 / 16. szám

különbözőknek állítja azokat. A kínos küzdés és inga­dozás a kétféle középiskola indokolásánál : arra a meg­győződésre juttatja az embert, hogy a miniszter maga sem tartja szükségesnek a kétféle középiskolát. Azután a magyar nemzetiség és államiság szem­pontjából kifogásolja a munkálat a javaslat azon enged­ményét, mely szerint a nem állami középiskolák tan­nyelvét az illető tanintézet fentartói szabadon állapít­hatják meg. A társulatoknak adott iskolaállítási jog a javas­latban nincsen eléggé megszorítva, aminek következtében még az államra nézve annyira veszélyes jezsuita-rend is a törvény oltalma alatt állíthatna iskolákat Magyaror­szágon. Szükség volna tehát a törvényben legalább annyit kimondani, hogy a társulatok, mielőtt iskolaállí­tásra jogot nyernének, kötelesek legyenek alapszabályai­kat, szervezetüket a kormány elé terjeszteni. A mun­kálat azon kívánsága azonban, hogy e tekintetben hivatkozni kell a társulatokra nézve az országos törvény­ben meghatározott rendszabályokra, nem realizálható; mivel alkotmányossági szempontból elég hiba ugyan, de denique országos törvényünk a társulatokra nézve még eddig nincsen. Ez tehát egy kis tévedés, amely a tanári kar figyelmét elkerülte. A munkálat szerint továbbá a törvényjavaslatban nincs elegendő biztosíték nyújtva arra nézve, hogy az egyszer megállapított tanrendszer és tanterv gyakori változtatásoknak kitéve ne legyen. Az iskolai gyűjtemények közé fölveendő az úgy­nevezett aesthetikai mügyüjtemény is, melyre a műizlés fejlesztése érdekében okvetlenül szükség van. A nyolc osztályt végzett minden ifjúra nézve egy­formán kötelező vizsga, legyen az érettséginek vagy másnak nevezve, állapítandó meg. Ami a törvényjavaslatnak a protestáns iskolák felett gyakorlandó legfőbb felügyeleti jogra vonatkozó részét illeti, ez a munkálatban szintén részletesen meg van bírálva. Kifogásolja a munkálat a 65. §-t, mely szerint a köteles tantárgyakat, a tanítandó ismeretek terjedelmét a miniszter határozza meg. Ezen pont mindenesetre feltételezi a miniszteri közvetlen beavatkozást, amelynek pedig beláthatlan veszélyeit épen kerülni akarjuk; de meg ellenmondásban is van az ugyanazon §-ban kimon­dott amaz elvvel, mely szerint az illető felekezet ható­sága, maga állapítja meg a tanrendszert, a tantervet és a tankönyveket. Az osztályösszevonásokra vonatkozó intézkedések főképen azon szempontból kifogásoltatnak, mert azon föltevésből látszanak kiindulni, mintha a mi iskolai elöl­járóink oly kiskorúak volnának, hogy nem tudnák megítélni az osztályösszevonásnál figyelembe veendő tekinteteket. A statistikai jelentéseknek és kimutatásoknak köz­vetlenül a ministerhez való benyújtása ellenkezik a fele­kezeti autonómiával. Az iskolai könyveknek és kéziratoknak a minisz­terhez való felküldése nem egyébb, mint fölösleges zak­latás, annyival is inkább, mért nem a tankönyv tanít, hanem a tanár. A vagyon kimutatás fölterjesztése ellen a munká­latnak nincs kifogása, föltéve, hogy e kimutatás általá­nosságban vétetik és nem számadás értetik alatta. Végül sérelmesnek tartja a munkálat azon intéz­kedést, mely szerint a tankerületi főigazgatók hatásköre a mi középiskoláinkra is kiterjesztetik. A fenebbiekben röviden előadtuk a pataki tanári kar véleményét a szőnyegen levő törvényjavaslatra vo­natkozólag. Reméljük, hogy ily tekintélyes testület komoly és szakszerű felszólalása szélesebb körökben is víszhangra fog találni, s hogy a törvényhozás és a minister olyan fontos, életbevágó szakkérdésben, mint a középiskolák kérdése, szakemberek véleményére kellő súlyt fog fektetni. BELFÖLD. A külső-somogyi ref. egyházmegye közgyűlése. A k.-somogyi ref. egyházmegye ez idei közgyű­lését Nagy-Szokolyban tartotta április 6. és 7. napjain. A közelebb és távolabbi ref. gyülekezeteink nagy szám­mal voltak képviselve, alig maradt el gyülekezet kép­viseltetés nélkül. Mindenekelőtt reggeli imára szentegyházba gyűltünk; ott a 37 dicséret első két versének eléneklése után, alúlirott imádkozott. A könyörgés után az iskola tágas termében gyültünk össze, hol esperes űr a szent lélek segítségül hívása és gondnokunk a képviselőket szívesen üdvözlő szavak után : a gyűlést megnyitá. A képviselők igazolását végezve, esperesünk Mocsi Antal olvasá fel részletes évi jelentését. E jelentésből kitűnik, hogy gyülekezeteinkben a hitélet, a buzgóság, a rendszeretet évről-évre tért nyer. Ha ez a szellem egyházmegyénk gyülekezeteikben megmarad, ha a hit ereje lelkipásztorainkat mind jobban áthatja s ez eleve­nítő érzést a gyülekezetek egyes tagjainak szívébe elvetik s gondosan ápolják: csodával határos eredményt fogunk tudni felmutatni a közel jövőben! A szeretet munkái körül kevés a mozgalom, a becsületben elerőt­lenűlt munkaképtelen szegényekről nincs gondoskodva, községi kórodáink nincsenek, szegény tanulóink ruhával sehol, könyvekkel csak néhol lesznek ellátva. Elszegé­nyedett feloszláshoz közel álló szegény egyházaink, véreink megmentése körül úgyszólván nem tettünk eddig semmit: Urunk parancsát, akaratát még nem értjük, a pogány világ terítésére nem áldozunk. Pedig, ha keresz­tyéneknek valljuk magunkat, e tért egészben fel kell ölelnünk. Elmaradtunk nagyon skót, svájci, holland és német hitfeleinktől. Reményem van hogy ez másként leszen, mivel egyházaink nagy buzgalommal rendezik saját anyagi ügyeiket, ha ezek rendezve lesznek, köny-32

Next

/
Thumbnails
Contents