Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-04-18 / 16. szám

alább 81. §-ban foglaltatik. Végre az e) pontban foglalt igényt, az iskolai vagyonról és alapítványokról szóló évenkinti kimutatások (nem számadások) bemutatását, s az erre nézve netalan szükséges, és elébb a 83. §-ban foglalt intézkedést indokolja az, hogy Ő Felsége az 1790/1. XXIII. és az 1791. (erdélyi) LIV. t. c. szerint az összes alapítványok legfőbb kegyura, azok felett főfelügyeletet gyakorolni van hivatva, s azoknak ,in mentem fundatoris® való felhasználása felett őrködik. Mindez pedig nem történhetik meg máskép, mint ha az iskolai vagyon és alapítványok állásáról időszakonként kimutatások terjesztetnek elő. A 78. §-ban az állami főfelügyeletnek a szóban forgó úgy felekezeti, mint törvényhatósági stb. iskolákban a kormány közege által teljesítendő latogatások, annak a nyilvános vizsgálatokon való megjelenhetésének biztosítása van kimondva, hasonlóan a népiskolák irányában az 1867. XXXVIII. és 1876. XXVIII. törvénycikkekben követett eljárással. A 79. §. a kormány közegeinek az érettségi vizsgálatokon való részvétét biztosítja, lényeges különbséget téve a felekezeti és törvényhatósági stb. középiskolák érettségi vizsgalatai közt, emezekben a vezetést és elnöklést az állam közegeinek tartva fenn, épen ugy, mint az állam közvetlen vezetése alatti iskolákban, amazokban a felekezeti főhatóságoknak hagyva fenn azt. A 80. §. a felekezeti tanárképesités ellenőrzésére tartalmazza a legszükségesebb s valóban minimalis rendszabályt. A 82-ik §. intézkedéseit az állam legfőbb érdekei teszik szükségesekké. Köztudomásu, hogy a közelebbi időben merültek fel egyes esetek, midőn részben felekezeti jellegű, részben bizonyos testületek (patronatusok) által fentartott iskolakat államellenes üzelmek miatt a kormány vizsgálat ala vétetni, s ő Felsége legfelsőbb jóváhagyásával bezáratni is kényszerült. A kormány nem tikolhatja el, hogy vannak ma is oly iskolák, melyek az állam egysége s alkotmánya iránti hazafias érzületet hallgatóikban nem hogy ápolni ügyekeznének, de sőt inkább rendszeresen elhanyagoljak, esetleg egyenesen meg is támadják. Az illető iskolák ily működése azonban a dolog természeténél fogva leplezetten (s annal veszélyesebben) történvén, a kormánynak a főfelügyelet eddigi laza s csak közvetítőleges gyakorlása mellett azokról biztos tudomása a kellő időben alig lehet, azt megakadalyozni s megelőzni, vagy épen orvosolni pedig annal kevésbbé áll módjában. Ez állapoton csak a folytonos és éber felügyelettel segíthetni. Ez egy ok maga elég volna a főfelügyelet rendszeresítését, az állam legfőbb érdekében, törvény altal eszközölni s megadni a kormánynak az eszközt és módot arra, hogy kötelességét e részben is teljesíthesse. A mi az államellenes üzelmeket tápláló, vagy erkölcsi bajokban leledző iskolák egy időre vagy véglegesen bezáratására s alapitványaik kezelésére vagy hova fordítására nézve javaslatba hozott intézkedéseket illeti: azok alig szorulnak bővebb indokolásra. Az alapitványokat illetőleg, az 1790/1 : XXVIII. és az 1791 (erdélyi) LIV. t. cikkek rendeletei figyelemben tartattak, hogy t. i. ő Felsége, mint az alapítványok legfőbb kegyura, gondoskodik arról, hogy az iskolai alapok és alapítványok alapitóik szándékaitól el ne vonassanak, más felekezeti alapítványokról elkülönítve kezeltessenek, s idegen (például más felekezeti) célokra semmi esetben se fordíttassanak. A 84-ik §. intézkedését, mely a rendeltetésüknek s | a törvény követelményeinek átalaban meg nem felelő középiskoláktól nem a léteit, hanem a nyilvánossági jogot megvonja, s ezt a törvény szentesítése után a szervezkedésre két évi időt engedve — s attól kezdve is háromszori, félévi időközönként történendő megintéstől teszi függővé ; némely úgy felekezeti, mint törvényható; sági és községi középiskoláknak tagadhatatlanul silány 1 állapota teszi szükségessé s indokolttá. Még ma is vannak 6 osztályú gymnasiumok 3—4, vannak négyosztályúak 2, sőt egy rendes tanárral; vannak iskolák egyetlen vizsgált és képesített (okleveles) tanár nélkül; vannak, melyeknek helyiségei, felszerelései minden bírálaton alól állanak. S ily iskolák, akár a felekezetiség, akár a százados fennállás védpajzsa alatt, nyilvánossági jogot élveznek, bizonyítványaik államérvényességgel birnak, s a felsőbb osztályokba való felléphetésre, a legvirágzóbb középiskolán s a főiskolákon felvétetésre jogosítanak. A tudatlanság és figyelmetlenség e búvó helyei a legszigorúbb felügyeletet és ellenőrzést teszik szükségessé. Fennállásuk sem az államnak, sem a társadalomnak nem használ. Létöket sem igazolja semmi, még a népiskolákra talán alkalmazható azon mondás sem, »hogy a rosz iskola, s a legcsekélyebb mérvű tanítás is jobb a semminél.® A közép és felső oktatásnál határozottan az el-1 lenkező áll. Helyesen mondja e tárgyról egy ismert í szakférfiú: „Itt a felületes, hézagos, korlatolt tanultság szerzése mind az egyénre, mind a nemzeti társadalomra. . károsabb a teljesen tanulatlan maradásnál.® Ily iskolák a mellett elzárják az utat, az azon községben vagy közeli vidéken lakóktól, a jobb iskolák felkeresésétől. Mindamellett sem éreztem indíttatva magamat ily iskolák bezáratását s megsemmisítését hozni javaslatba. Elégnek tartottam a nyilvánossági jognak s az azzal járó előnyöknek megvonását igtatni reájok nézve törvényjavaslatomba, s még ezt is a legkíméletesebb alakban — időt engedve nekik, illetőleg fentartó hatóságaiknak a törvénynek megfelelő szervezkedésre. Az állami felügyeleti jognak a 77—85. §§-okban foglalt rendszeres gyakorlásán kivü!, mint már emiitettem, fordulnak elő még a magok helyére sorozva, egyes ide vonatkozó meghatározások a fejezet mas §-aiban is. Egy ezek közül még bővebb indokolást igényel. A 70. §. szerint ugyanis az évközben egy tanintézetből masba átmeneteire, elégtelen tanjegyek kijavítására és az osztályösszevonásra, a hitfelekezeti főhatóságok adhatnak ugyan, saját iskoláikra szorítkozó kivételes engedélyeket, de azok közül az osztályösszevonásra