Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-03-21 / 12. szám

lattak allami költségen póttanfolyamok, hol mind tudomány, mind tanítási modor eléggé vala elsajátítható. 3. A mely tanítónak talán még jelenleg is volna hivatalos feladatához képest egyben avagy másban felakadása: Vannak vidékszerte helyenként jelesebb tanitók, kiknek iskolait meglátogathatja, és segíthet magán. 4. Vannak minden tanügyi szakmaba vágó vezérkönyvek, melyek segítségével könnyen eligazodhatni ; csak meg kell azokat szerezni és tanulmányozni. 5. Ott van az ingyen kapható „Néptanítók lapja,* mely száz ágban oktat és utasit, csak meg kell rendelni és olvasni. 6. Hogy a fiókértekezletek megtartása paedagogiai szempontból nem lényeges, és annak elmulasztása nem szentségtörés: igazolja azon körülmény, hogy a fiókértekezlet másutt is, például az alsó-zempléni ref. egyházmegyében be van szüntetve ; — a római és görög kath. egyházakban pedig gyakorlatba sem volt véve. 7. A fiókértekezletek tartasának szükségtelensége mellett bizonyít az is, hogy a magyarországi reformált egyház és 1879. évi sept. hó 10—13. napjain Debrecenben tartott egyetemes konvent bizottságának tanügyi „Szabályzatában* az értekezletek tartása szóval sincsen jelezve. Mindezeknél lógva, midőn mi a fiókértekezleteket végleg beszüntetni javasoljuk: tesszük azt azért, mert azon intézmény semmi gyakorlati hasznot sem eredményez, s mint ilyen, szegénységgel küzdő egyházaink aldozatát nem igényelheti. Ha azonban a tanitó urak a fiókértekezleteket tálán még saját költségükre is tartani akarnak : az ellen semmi szavunk.* íme t. közönség, ezek azon pontok, amelyek miatt az a neki vadult ambitió, bizonyos fajdalmaban, színlegesen feljajdul és meghúzza ellenünk a vészharangot, dobol és sípol; a mely pontok némelyikét, például az öt elsőt, jobban is kibővithettük volna ; de nem akartuk az egyházbeli tanitókart legkevésbbé is kellemetlenül érinteni; illetékes kívánatra azonban, utólagosan is készeknek nyilatkozunk azok kibővítésére; hadd tűnjék ki világosán, hogy azt a „négy ifjú lelkészt,* ez ábrándos rövidlatásu ideálistakkal szemben sem balnézet, sem albuzgóság nem vezette ama felszólamlásra — mint viszketeges cikkező állítja — hanem a gyakorlati téren szerzett tapasztalat s hivatali ügyszeretet. Már ha nyilvánosság elé vitte cikkíró egyházmegyénk házilag elvégzett dolgát, kár volt ama szerinte világfa szóló „Felszólamlást* egész terjedelmében nem közölni; hadd látta volna a közönség, hogy: „hinc illae lacrimae* . . . Azonban mi arra ezúttal nem reflectálunk, csak is annyit mondunk még el a kéz alatti tárgy érdemében, hogy nem igaz, mintha — az „Unicum* szerint — a fiók értekezletek ellen egy évvel ezelőtt Kolbásan a „négy ifjú lelkész* kezdette volna meg az ostromot, mert azt, hogy a fiókértekezlet mint célra nem vezető, s csakis az egyházakat terhelő intézmény sziintettessék be : a gyűlési és egyetemes értekezleti elnökség együttesen tette inditvanyba, a közgyűlés pedig abban a szellemben egyhangúlag hozta meg a határozatot, a mely határozat ellenében, minthogy később némi zavargások merültek fel: a „négy ifjú lelkész* a legközelebb tartott lasztóci egyházmegyei közgyűlés alkalmára — amint az fentebb jelezve van — iratilag nyúlt a dologhoz ; és mindamellett, hogy arrra nézve a közgyűlés hozott ujolag is határozatot : azért mégis csak a „négy ifjú lelkész* a delinquens. Bárcsak ínég valami nihilista-féle merényletet is ránk fogna a főjegyző úr ! Záradékul még annyit: hogy az egyetemes tanítói értekezletek egyházmegyénkben is meghagyattak, s azokat szintén pártolja, és az azoknak megtartásával jaró egyházi költekezések eszközlésére továbbat is teljes készséggel ajánlkozik A négy if ja lelkész. Észrevételek Somogyi Géza úrnak »A valla's és iskola* cini alatt megjelent cikkére. Somogyi Géza ur e lapok hasábjain: „A vallás és iskola* felirattal közölt cikkében egy fontos kérdést fejteget; nevezetesen arról értekezik, hogy a népiskolában miben álljon a vallástanítás, és kinek feladata legyen ez ! Bevezetésül felemlíti azon sajnos jelenséget, hogy „napjainkban a tanítóság között* egyre terjed azon szellem vagy hangulat, mely a vallást a népnevelésre ha nem is károsnak, de mindenesetre feleslegesnek ' tartja. Somogyi ur ezen iránynyal szemben igen szépen kiemeli a vallásnak fontosságát az emberi életre. Nyilván kimondja, hogy : „A vallas teszi az embert emberré.* Szerinte: „általában elmondhatjuk, hogy a vallás nélküli ember állat.* Mikor cikkíró a vallástanitást nélkülözhetlennek tartja az iskolában, vele teljesen egyetértek, s meggyőződésem, hogy állítását a társadalom komolyan gondolkodó tagjainak nagy többsége is aláírja. Azon kérdésre adott válaszát azonban : „minő legyen a népiskola vallása !* épen főbb pontjaiban nem fogadhatom el és nem hiszem, hogy az ebben jelzett iránynak Somogyi úr többséget szerezhetne, míg csak meg nem dőlnek rendre a létező egyházak. Cikkíró „korunk azon kiválóbb paedagogusaival tart, kik »egy altalanos vallastan tanítását, az az oly vallasoktatást követelnek, melyet egyaránt meghallgathat protestáns, zsidó, katholikus.* Elitéli a felekezeti vallásoktatást, mert szerinte, hogy ez : „a vallásosságot az emberi szívben meg nem gyökerezteti — erre legeklatánsabb bizonyíték korunk vallástalansága * „az eddigi felekezeti vallásoktatás, inkább a vallasos gyűlölet, mint a keresztyén-krisztusi-szeretet magvat