Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-03-14 / 11. szám

jogok szerint intéztetik a község által, mint a felekezeti az egyház által.) Visszatérve a 38-ki törvénycikkre, azt látjuk, hogy azon elv, melyet a törvényhozás a törvény létrehozatalával elfogadott, nincs teljes következetességgel keresztül vive, mert ekkor minden iskolát kivétel nélkül községinek kellett volna nyilvánítani. Azonban, ha hazai viszonyaink fölött elfogulatlan szemlét tartunk, lehetetlen azon meggyőződésre nem jutnunk, hogy a túlságos következetesség nem csak most, de talán sokáig, az elemi tanügy és így az értelmiség általános terjedésének is csak hátrányára szolgait volna. Mert a régi kisebb nagyobb mértékben dologhoz értő és eleitől fogva tanügygyei foglalkozó faktorokat nemcsak dologhoz nem értő, de e mellett még rossz akaratúak is váltanák fel. Ha ehhez még hozzá vesszük a vallás nevelői hatását, csak örülhetünk azon, hogy a törvényhozás, a merev következetességet nem követve azokat, kik addig az elemi tanügyet vezették, nem zarta ki az iskolából. Igaz ugyan, hogy a törvény szerint a lelkeszek a községi iskolaszéknek tagjai, s nem szól semmi az ellen, hogy elnökei is ne lehessenek, de meg ez esetben is az iskola az egyháziak részéről csak mostoha testvérnek tekintetnék. Nem ritkán a községi iskola a lelkész és hívei közötti egyenetlenkedés eredménye, mely esetben nem csak a helyi szakértő faktorok rekesztetnek ki az iskola vezetéséből, hanem a ket fel közötti gyűlölet az iskolára is átszáll. Nem azt akarjuk az előzők által mondani, hogy a községi iskola teljesen mellőzendő, csak azt, hogy nem erőszakolandó ott, hol azt a viszonyok nem teszik kívánatossá. A viszonyok, melyek a községi iskola létesítését kívánatossá tehetik, a következők: Egy községben két vagy több felekezet létezhetik külön iskolával, de mivel mindegyik híveinek száma csekély, egyik sem bír jó iskolát előállítani, mig azok közösen képesek volnának. Ne feledjük azonban, hogy az iskola botránkozás köve ez esetben sem lehet. Inkább legyen két, három kevésbbé jo iskola békesseg utján, mint egy, minden követelménynek eleget tevő, folytonos viszálkodás mellett; mert ez utóbbi esetben, a mit az iskola építene, azt az élet elrontaná. Hasonlókép kívánatossá teszi a községi iskolát azon körülmeny, ha a község határán, a községétől különböző vallású birtokos vagy birtokosok vannak, mert ez -esetben a törvény alapján az iskola számára azok is megadóztathatok, mig a felekezeti iskolára nem kötelesek, s annak rendesen csak alamizsnát nyújtanak könyörületből. Már pedig, ha a községben levő vagyon' ezen uraknak jóllétet nyújt, jogosan megkövetelhető tőlük az is, hogy azon község köznevelési ügyére ők is áldozzanak. Volna ugyan a törvény úgy is alakítható, hogy a község határán levő minden birtokos, ha a saját felekezetéhez tartozó iskola nincs a községben, egyik vagy másik felekezeti iskola számára köteles adózni, de ezen intézkedés mindennek, csak jogosnak nem volna nevezhető, mert a felekezeti iskolának első sorban feladata vallásos célokat megvalósítani és csak második sorban kulturális; már pedig joggal senkitől sem követelhető, hogy idegen vaPás céljaira áldozzon; azonkívül az gyakran a viszály szülő oka lenne. Városokban a községi iskolák letesitését a városrészek távolságai eléggé indokoljak. Ezen és ehhez hasonló okok oda működhetnek, hogy a községi iskolák létesítése kívánatossá válik. Nem szabad azonban annak semmi esetben oly varázserőt tulajdonítanunk, hogy higyjük, mihelyt e nevet adjuk neki, azonnal minden bajnak vége van, és az iskola haladéktalanul virágzásnak indul. Nem a név, hanem a tanitó teszi az iskolát. Hívják azt az iskolát bárhogy, ha jó tanítója van — jo lesz. Ha végre valaki azon kérdést vetné tel, hogy az előzőkben elmondottak altal mi celoztatik, a következő feleletet nyeri: Legyen a vallas a népiskolai elet vezetője ! Tartsa a tanitó vallását és lelkészet tiszteletben, mert az azokra dobott sarral legjobban magát piszkolja be. Munkálkodjék a tanitó és lelkész a nép erkölcsi és értelmi haladasának épületén vállvetett erővel, | nem pedig ujj húzással, mert csak így szereznek maguknak, az iskolanak, az egyhaznak becsülést; ! Legyen az egyház és iskola testvér, mert csak így fog a legnagyobb magyar ama jós mondata: ^Magyarország nem volt, hanem lesz!^ beteljesülni. Somogyi Géza, I iglói tanitókep. tanár. TARCA. Az álláspont dönt. B. ur, — hiszem, — nem veendi rosz neven, ha e címet helyezem én is cikkem fölé annyival inkább, mert az „et ab inimicis discenduirT'-boI folyó applicatiójat nem csak teljesen elfogadom, de annak érvényesítését, minden összejövetelünk alkalmával, mar évek óta hangoztatom és sürgetem ; nem azért pedig, mintha ezt a mostani rendszert absolute rosznak tartanám (hiszen mennyi jelesünk lett belőle), hanem azért, mert az okos lélekkel felruházott embernek, — a haladás, tökélyesbülés céljából, — a jó helyett, kötelessége a jobbat követni.