Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1880-02-22 / 8. szám
megmutatja azon teendőket s eszközöket, melyek által j hazánknak legkeletibb határain ezred év óta annyi mostohasággal küzködött őrszeme, a székelység, anyagilag s szellemileg legbiztosabban és leggyorsabban emelkedhetik virágzásra. Szerző a Székelyföld és székely nép, a mezőgazdaság, az ipar, kereskedés és pénzügy, a közoktatás és közmívelődés szellemes, nagy tanulmányra mutató ismertetésével tárgyát egészen kimeríti, úgy hogy e tekintetben műve magasabb színvonalon áll Keleti Károlynak Hazánk és népéről írt hasonnemű, egyébként szintén igen becses munkájánál. Nekünk protestánsoknak nagy okunk van arra, hogy a legéberebb figyelemmel kisérjük a derék székely nép állapotát: a Székelyföld lakosságának 3iu '°-a ref. ii°/0 -a unitárius vallású s a Plajdu-keriilet Plajdu-megyévé alakítása óta Maros megye az egyetlen széles e hazában, hol a reformátusok absolut többségben (54°/o) vannak. Az irni-olvasni tudók száma legnagyobb Udvarhely megyében, (26.49°/0 csak olvas 13.7o°/0 ) s ez dicsekvésünk tárgyát képezheti, ha meggondoljuk hogy Udvarhelymegyében van legtöbb protestáns 36.92°/0 ref. 23.19 unitárius 0.2o°/0 ev. összesen 60.39°/o- Ellenben a székelység szentföldje, a csaknem kizárólag „pápista" Csík-megye, hol egyetlen prot gyülekezet sincsen, hol a három prot. felekezet együttvéve nem tesz ki 1 °/0 -ot : ez a szent föld van leghátrabb, mert az írni-olvasni tudök száma mindössze 10°/( a csupán olvasni tudóké 9°/0 . A székelyföldi 9 középta noda közül 1 allami, 4 róm. kath. 3 ref. (Maros-Vásár" hely, Udvarhely, Sepsi-Sz.-György), 1 unitárius (Sz. Keresztúr), Szeretnénk még többet irni e nevezetes könyvről, de hát lapuuk oeconomiája követeli, hogy bezárjuk már e kikezdést. Még csak annyit jegyzünk meg, hogy szerző a népet és a társadalmi osztályokat igaz ember módjára ismerteti: az erények mellett leplezetlenül tárja fel a gyarlóságokat is. Nem tetszeni, hanem hasznalni akar, s megemlékezvén arra, hogy a görög erkölcsöket a népámitó hizelgők tették tönkre : a nép altal magat nagygya tétetni ilyen áron nem óhajtotta. Nemes ambiója inkább oda irányult, hogy a székely nép nagygyá tételére keserű igazságok kimondásával is befolyon! Értesítés. A „Mustármag< ( csak 160 előfizetővel rendelkezik. Oly csekély szám, hogy anyagi bukás nélkül meg nem indulhat. Ennélfogva kénytelenek vagyunk szerkesztésétől visszalépni s kijelenteni, hogy az előfizetési pénzeket a távolabb levőknek pósta útján visszaküldjük, a közelebbi ismerősöknek pedig alkalmilag személyesen adjuk által. Adja Isten, hogy a nem csekély áldozat után megpendített eszmét — ha mi már nem is — mások kedvezőbb viszonyok s szerencsésebb kezdeményezés mellett áldott sikerrel megvalósíthassák. Mi csak az egyben keresünk s találunk megnyugvást, hogy törekvésünket a legtisztább szándék motiválta, s hogy az egyedül káplántársaink nyomorúságos anyagi viszonyain szenvedett hajótörést. Ez is egy ujabb adat arra nézve, hog^ szárnya szegett szellemi élettel tengődünk, Fördős Lajos, Győry Vilmos, Mitrovics Gyula, Schneller István, Bachát Dániel, Áchim Ádám és Sárkány János lelkész urak, a főpásztorok közül: Szeberényi Gusztáv és Cékus István urak siettek atyai szeretetök egész rae' 'egével ápolni a csirát verő tevékenységet. A világiakközül Osztrolucky Géza esp. felügyelő egy maga öt példányt rendelt meg. Nem hallgathattak el e nagy neveket: elégtétel az ő pártfogásuk akkor, midőn az ügybúzgó lelkesedés által kitűzött zászlót bevonni s a magyar prot. s. lelkészek első — vajha ne utolsó ! — szellemi orgánumáról a halotti jelentést megírni immár az eddigi előfizetők érdekében is halaszthatatlan kötelesség. Elbúcsúzunk hát a mi „Mustár - magunkkal". Örökre-e vagy csak egy időre ? — Ez immár a s. lelkészi karnak közös ügye. Isten velünk! Kiváló tisztelettel Tiszaföldvártt feb. 16. Masznyik Endre ev. s. lelkész, mint kiadó-szerkesztő. Göndöcs Benedek apat úr „Méhészeti Kátéra" 200 frtnyi pályadíjat tűzött ki. Az ezen ügy rendezésével megbízott orsz. méhészeti egyesület a pályázati feltételeket következőkben allapitotta meg. 1. Miután a jutalmazandó mű első sorban a nép alsóbb osztályainál lesz terjesztendő, irálya egészen népies, azaz olyan legyen, mely az említett néposztály fogalomkörét túl ne haladja. 2. Elméleti részében tárgyalandók a inéhtenyésztésnek mindazon problémái, melyeken a sikeres gyakorlat alapul, különösen a méh természetrajza. 3. Gyakorlati részében az okszerű méhészkedés mindazon szabalyai és tanácsai foglaltassanak, melyek a különféle főbb üzemek (kúpkas, rakkaptár, keretesméhlak) közül megfigyelendők; különösen pedig a kúpkasokról a tökéletesebb kaptárokhoz való átmenet, a méhek leölésének megszüntetése, a méhtermények kezelése és értékesítése, valamint azon feladat megoldása, hogy a nép kezén forgó kaptárok le. hetőleg kevés költséget és kezelési faradságot kívánjanak. 4. A mű terjedelme garmond betűkkel nyomott 4—6 ívre van szabva. 5. A mű címe : „Méhészeti Katé" miből egyszersmind annak kérdések és feleletek szerint való beosztása következik. 6. A pályazati műnek idegen kézzel írva, pecsét alatt szerző nevét és lakcímét tartalmazó jeligés levél kíséretében kell benyujtatnia és pedig az orsz. méhészeti egyesület igazgató-alelnökéhez (műegyetem) Bpesten. Benyújtási határidő 1880. julius 1. Később érkező pályaművek figyelembe nem vétetnek. 7. A dolgozatnak absolut becscsel kell birnia ; aránylag legjobb művek jutalomra nem számíthatnak. — A mű az országos méhészeti egyesület tulajdonába megy at, mely is annak kinyomatásáról és a hazai méhesgazdák közt való elterjesztéséről gondoskodni fog. A méhészeti egyesület választmánya nevében. Dömötör László e. titkár. Kriesch János ig. alelnök, Szives kérelem. Tisztelettel felkérem mindazokat a mélyen tisztelt lelkésztársaimat s barátaimat, a kikhez szives gyiijtés végett előfizetési íveket küldtem — hogy azokat — illetve megrendeléseiket — legyenek szívesek e hó utoljáig hozzám küldeni, hogy tudjam magam tájékozni a kiadandó füzetek száma felől. — Szabó Géza.