Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-01-04 / 1. szám

RÉGISÉGEK. A magyar prot. egyháztörténelem megírásához. — Nyilt levél Bier.brunner G. barátomhoz. — Igen örvendetes az élénk mozgalom és eszmecsere, mely megindult egyháztörténelmünk megírása körül ; mert hihető, hogy a sok biztató szó végre tettre is fog vezetni. Én is fenncimzett barátom felszólítására szívesen hozzájárulandok csekély erőmhez képest e közös célunk eléréséhez ; már most is következő körülményekre akarok figyelmet fordíttatni. Egynehány, bár mennyire is hivatott kutató és történetíró alig lesz elegendő az összes okmányokat vagy másolatokat felkeresni, miután ezen teendő nagy költséggel és fáradsággal volna összekötve. Ajánlandó volna tehát, hogy minden lelkész, tanar, altalaban mindazok, kik őrei a levéltáraknak és könyvtáraknak, kutatnanak és keresnének a gondjokra bizott irományok között és fáradságuk eredményét, illetőleg az okiratok, másolatok vagy kö yvek cimét közölnék egy arra való közlönyben, me; a javasolt történelmi társulat által is elfogadtatnék és támogattatnék. Ezen úton . szerény véleményem szerint, legbiztosabban és legkönnyebben juthatnának a hivatottak azon történelmi anyag birtokába, mely szükséges volna a mü megírásához. Annál inkább tartanám ajánlandónak ezt az útat, mert sokkal több az átkutatatlan levéltár és könyvtár, mint első pillanatra hinnők és az általános állapottól sokkal eltérőbb az egyes egyházak története a különböző vidékeken, mint valaki csak sejtené is. Ez a tekintet a többek között pl. a Szepességre nézve is áll. Ez volt fészke a hitújításnak. A közös nyelv és nemzetiség folytán, innen költöztek nagy számmal az első tanítványok Lutlier és Melanchton iskolájába, és mesterekkel sokkal bensőbb és gyakoribb összeköttetésben maradtak, mint azt Fraknói megírta.1

) Cyriák Márton Lőcséről már 1522-ben Melanchton tanítványa volt. Ugyanazon időben Siegler János ott tanult. Azok valószínűleg Wittenbergáhan. a legelső magyar tanulók valának;2

) a bélai Quendel vagy Serpilius Melanchton házában is lakott és mái" 1530-ban az ágostai országgyűlésben részt vett.3

) A szepesváraljai Sehevgoll Bern-Iá rd 1551-ben Wittenbergábó 1 hivatott meg lelkésznek szülővárosába. A kézsmárki Krossenszky dec. 25-én 1560. Wittenbergában avattatott fel udvari lelkészszé a Tökölyi-féle várban és Melanchton sajátkezű írásával e lelkészt Sommer János, Kézsmárk városa lelkészének ajánlotta, fogadná őt testvéri indulattal és támogatná őt „ V,

. Melanchtons Beziehungen zu Ungarn, von Wilhehn Fraknói, Sekretar der hist. Klasse der ungarischen Akademie der Wissenschaften. 2) Leutechau's Jubelfeier. 1844. S. 17. 8) Biograpbien beruhmter Zipser, von Jak. MeUener. 1832'^S 10 kegyes tanácsával1

). Alig győzném folytatni azon számos szepességiek névsorát e szűk téren, ha felemlíteni akarnám csak egy részét is azoknak, kik mindjárt az első időben a nagy mesterek iskolájához tartoztak. Atinvi bizonyos, hogy azon 442 magyar tanuló között, kik Melanchton 42 évi tanári működése alatt Wittenbergában megfordúltak, a szepességiek nagy számmal voltak. Ilyen viszonyok között gyorsan haladt a refoimatio, annyira, hogy 1548-ban már alig élt a kath. egyház, melynek prépostja lomnicai Horváth, már 1545-ben az ev. hitre tért. A szepesi 24 város lelkészei már 1568-ban Káposztafalván (most itt már nincs ev. község) külön hitvallásukat Melanchton szellemében készítették maguknak. Ily élénk uj hitélet mellett nagyon természetes, hogy a községek levéltárai oly irományokat fognak tartalmazni, melyek a hitjavitás ezen classikus idejére vonatkoznak, hacsak a kath. községek birtokába nem kerültek, melyek 1674-ben a templomokat, szent edényeket stb. az evangélikusoktól visszafoglaltak. De ott is felkutathatók volnának. Tekintetbe veendő továbbá, hogy az evangyeliom ily gyors és erős terjedése folytán, főuraink is az uj szellemtől elragadtatva, annak szolgálatába léptek. A Thurzók, Elektől fogva a család kihaltáig, 1636-ig, az itteni protestantismus oszlöpférfiai vala iák. Kezdeményezésöknek az 1614-iki szepesváraljai zsinat is köszönhető. A Máriássy, Görqey, Berzevitzy, Horváth de Palocsa, Horváth Stansith de Grádec-íé\e családok észszel, vérrel és jószággal dúsan áldoztak a protestantismus javára,2

) mit e jelesek levéltárai semmi esetre elhallgatni nem fognak. Az erdélyi fejedelmek, Bocskai, Bethlen, Ráhócy, a szepesi protestánsok gazdagságára és hatalmára támaszkodván, köztük gyakran megfordúltak, miről Lőcse és Kézsmárk levéltárai bővebben fognak tanúskodni és a „Szepesi Chrónika4 is elég híven visszaemlékezik. Az utóbbi elbeszélése szerint, Bethlen a karácsony ünnepe alatt Lőcsén időzvén, itt az első magyar isteni tiszteletet a mostani híres kath. Jakab-féle templomban tartatta. Hogy a Tökölyi-,családtagok is buzgó protestánsok valának, onnan is látható, hogy gróf Sebestyén előtt 1596. a kézsmárki várban Laam Sebestyén lelkész ellen a híres „disputátiók8

rendeztettek, mert krypto-calvinismussal vádoltatott. Milyen irományok keletkeztek ezen vitából, melyek a történetíróra közönbösek nem lehetnek, azt már az idézett számban megérintettem. Szepesség egyháztörténetének írója nem fog végtére ama tényről sem megfeledkezni, miszerint ezen egyház fejlődése sok tekintetben egészen sajátszerű. Tudjuk,' hogy megyénk városainak és lelkészeinek külön és nagy szabadalmaik voltak, melyek még akkor sem semmisíttettek meg egészen, midőn 13 ily város, ') Geúersich: Geschichte der Stadt Késmárk. II. 115. 1804. *) Az utóbbiról e lapok 27-dik számában „Egy kimagasló prot. alak® cim alatt megemlékeztünk. W. S.