Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-05-04 / 18. szám

lék® „elszakittattunk külsőleg de nem szívünkben" „hogy láttuk a ti a r c o t o k a t". — De ez elvében sem következetes. O is használja e három kifejezési módot, mindegyiket a Galatalevélben, de persze rendesen esetlenül. így Gal. II,6

„az Isten nem külsőleg itéli meg az embert,® ezt ő így fordítja : „személyére (és nem arcára!) Isten nem néz az embernek* és Gal. VI12 01 ftavkovreg ev7TQOGC07iriGai (=a kik testileg akarunk kitűnni) így fordítja : „a kik tetszetős k ü 1 s ővel akarnak bírni a testben® hát miért nem jól areolni ?) melyet feleletében így javít ki: „valaki jó színben akar állani testiképen,® inely javításból azt is megláthatjuk, hogy milyen javításokra képes ő, milyen •javításokat várhatunk Ő tőle! — E furcsa elvből folyik, hogv M. úr megismervén valamely szónak egy jelentését, ahez hozzátapad s tovább nem nézve, mindig ez egy jelentéssel fordít, s csudálkozik és meg nem foghatja, ha valaki más szótári jelentést használ. Így megütközik azon, hogy mi 1 Kor. XIII3

az ovősv tocpelovf-iai-t így fordítók „semmi előnyöm sincsen.® mert szerinte ott csak h a s z o nról lehet szó ; s hogy a 4 versben a yq^oxevexai-t az előzékeny szóval adtuk vissza, mert szerinte az csak szí pes lehet; azon meg már „nem tud hova lenni bámulásában® hogy Gal. IV.9

-ben a GTOL%6IOV szót betűvel fordítom és nem e 1 e mmel. Az őszszel Széphalomban járván, egy vén tót ember, ki keveset tudott magyarul, nem tudott hova lenni bámulatában a felett, hogy én tótul nem tudok, holott magyar úri ember vagyok ; nem tudtam vele megértetni, hogy nem beszélnek az egész világon mindenütt tótul, s hogy nem minden kaputrokkos ember tud velük povedálni 5 hiába, ő csak azt hitte, nem akarok tótúl beszélni, s a többi mind csupa merő tréfa. A mi fordítónk sem tud hova lenni bámulatában a felett, hogy éne helyen a oxoiysiov-1 betűvel forditám, holott ő IV.3

-ban a oroixeia xov %oO{.tov-t „a világ elmei"-nek forditá, s ugyancsak ő Kolossé II.3

o

-at is így forditá: „Ha meghaltatok Krisztussal együtt a világ elemeinek: miért fogadtok el-ilyen tételeket „nebántsd, se ne izleld, se ne illesd* ? Boldog Isten ! Hiszen tán csak nem hiszi azt a fordító, hogy mind azt jónak tartom fordításában a miről nem szólok ? A korábbi vallások haszontalan ságait nevezi Pál oxoi%eia. rov -/.oouov-nak 5 ezt az ideát kell nekünk is kifejeznünk, s tesszük ezt a GXOL%EIOV szó azon magyar jelentésével, a mely az ideát ép úgy kifejezi (átvitt értelemben) mint a görög szó görögül (szinte átvitt értelemben). A Groiyeiovnuk ezek a jelentései: 1, az időt jelző árnyék, 2, betű, ABC s innen •Ádza (7TOiX£W-betürendben; 3, elem, mint a dolgok alapja- a görögök 4 eleme, tűz, víz, lég és föld; 4, e 1 e m i dolgok, alapfogalmak a tudományokban (Euklides munkája ozoixeia = a Geometria elemei; 5, a 1 a p e 1 v, principium, 6, a bolygók, csillagzatok sa csillagos ég (astrologiailag), mint az ég azon betűi, melyekből az események következő sorát lehet kiolvasni. Vallásos szempontból a körülmetélkedés, ünneptartás, tiszta s tisztátalan étel közötti külömbségtétel, áldozatok (úgy a pogányságé mint a zsidóságé) stb. = Gioiyua = betűk, haszontalanságok. Az elem szó ez értelemben használható, mert senki sem érti meg, hacsak görögre vissza nem fordítja. Az elemi dolgok szinte nem jó, mert azok csak relatíve haszontalanságok, de szükségesek, nem úgy mint a vallás oxoiyeiov-ú. Bizony a szótár forgatása s a szavak különböző jelentéseinek ismerete is csak elemi dolog a fordításban, a< nak ABC-jéhez tartozik, de azért igenis szükséges, és M. úr figyelmébe igen ajánlandó. Jó volna inkább a szótárt kissé meg-megnézegetni, pl. a oxayio szó igaz jelentésére nézve is, 1 Kor. XIII.7

az efféle handabandázás helyett: „Mindenki láthatja, hogy biráló mind a négy állítmányban (5 vers) mást mond mint az apostol. Vájjon van-e joga erre bármily szabad fordítónak is* ? Igen is mást, mint Menyhárt apostol, a kiről itt szó van, ki ezt mondja® : nem illetlenkedik, nem keresi önhasznát, nem ingerül fel, nem róvja fel a rosszat*, hanem igen is körülbelül ugyanazt mint a mit Pál apostol mond : ov% aoyj^iovei, ov 'Crftzi xa eavxrjg, ov TcaQo^vvercu, ov Xoyi'CexaL ró v.av.ov = „magát meg nem gyalázza, nem magát tekinti; nem táplál haragot, nem tartja számon a rosszat®, mert aGy^iovaiv = nemcsak sich unanstándig benehmen (illetlenkedik), ha nem sich unsittlieh benehmen, mint a miről itt egydűl lehet szó, nem pedig a külső illemről; mert a xa eavxrjg nemcsak a maga hasznát, hanem a maga szeszélyeit, gyönyörűségeit stb. is magába foglalja, tehát a helyes fordítás = „nem magát tekinti stb, stb. — S ha M. úr sokszor gyanúsít, hogy az apostol gondolatát megmásítom, az mindenkor úgy értendő, mint fentebb. Szándékom volt még egy-két furcsa exegeticai elvét részletesen megszellőztetni, azonban úgy gondolom, az eddigiek után elég lesz azokra csak röviden reámutatnom. Állítja, hogy a görögben a hangsúlyos szó rendesen elől állíttatik, s miután a magyar nyelvnek csakugyan ez a természete, tehát magyarul is azt a szót kell mindig elől állítani, a melyik a görögben elől áll Pl. ez a szórend szerinte helytelen: „Ezeket rátok való tekintetből (tiértetek) olvastam (szabtam, mértem) magamra és Apollósra reá, hogy rajtunk tanúijátok meg .. .* mert a görögben a F.I€X€G%rj[iazioa szó áll elől s utánna az elg v/.iag — tehát „átalakítottam rátok nézve® Ép igy Galat. II.7

löóv-xsg oxi 7t6TCÍoxevf.iai xohvayyéhov xrjg áy.ooftvgiíag y.aOojg Hexqog x^g jzsoLxo^irg... őe£iág sőcoxav e/.ióv szerint a mondat hangsúlya a neixiGxev[iai igén van, mert az áll elől, s nem ez a szórend magyarul: „látva, hogy miként Péter a körülmetéltek között úgy én a körülmetéletlenek közt bízattam meg az evang. hirdetésével. . sem ez: „látva, hogy a pogányok között én bízattam meg (vagy látva, hogy megbízattam ezzel, miként Péter azzal. . . jobbjukat adták ®, hanem ez: „látván, hogy rám bízatván,..® melylyel különben azt akarja mondani; rám