Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-12-07 / 49. szám

ISKOLAÜGY. Az egyetemes ref. tanügyi bizottság üléseiből. (Vége.) Dr. Vécsey Tamás egyetemi tanár, mint kálvinista egyháztag szólal fel. Egész életében s foként 16 évi tanári praxisából a prot. egyházat ugy ismeri, mint a szegénység és mégis mint a dúsgazdaság egyházát. A protestantismus szegény pénzben, de annál gazdagabb morális és intellectualis tőkében. A prot. egyház hitbuzgó lelkesültsége most is meg fogja alkotni azt, mire a prot. tudomány és tanárképzés szempontjából mulhatlanul szüksége van, t. i. a prot. egyetemet. Arra azonban idő kell, mig filléreinkből összegyűl ily nagy összeg. Addig tehát meg kell alkudni a helyzettel, s az államhoz küldeni leendő tanárainkat. Ha az állam hozzánk járt két és félszázadig iskolába, mért ne mehetnénk most mi hozzá, hisz még most is ,m i vagyunk e hazában a tudományos állam", — nálunk van a legnagyobb szellemi tőke, miről tanúskodnak az akadémia, a tudományos egyetemek s a szépirodalmi intézetek. E szellemi erő túlsúlya kezesség arról, hogy ifjaink prot. szellemüket nem veszítik el az egyetemen. Indítványozza tehát : 1. Alapítson minden ref. kerület stipendiumokat az egyetemeken, s ezeken képeztesse kiszemelt ifjait tanárokká; 2. biztositson a jelöltben általánoaabb műveltséget, mint az állam kiváu, az által, hogy szabjon ki a szaktárgyak mellé még több melléktárgyat, s kívánjon tanárjelöltjeitől a gymnásiumok jó híre és a tanárok tekintélye érdekében mindenütt érvényes diplomát; 3. Mindenekfölött oda törekedjék, hogy a tanári fizetéseket legalább is az állam által kijelölt minimumig fölemelje. Szinyei Gerzson felekezeti gymnasiumban felekezeti jellegű tanárképzést kíván; a prot. iskolák ereje a szabad és öntudatos prot. szellemben kell, hogy legyen. Fél az állam mindent absorbeáló hatalmától, s nem bizik a jelenlegi állami tanárképző intézetekben. Joó István debreceni tanár. A gymn. nem csak tanitó, hanem nevelőintézet is, ennélfogva gymnásiumainkban prot. szellemű tanárok szükségesek, hogy prot. szellemben neveltessenek. E végből prot. főiskola szükséges, melyben theologusaink és tanárjelöltjeink szélesebb alapú tudományos képzettséget nyerjenek. Tarcy Lajos az állami tanárképzők iránt nem bizalmatlankodik; de felekezetünk kulturális jelentőségénél fogva, prot. szellemű tanárképzést sürget. Fődolog, hogy valamelyik ref. főiskolában phil. fakultást állítsunk; addig pedig vagy tartsuk meg az eddigi tanárképzési módot, vagy a Göncy által javasolt modus vivendivel segítsünk magunkon. M o 1 n á r A. ismételve felszólal részint a tárgy nagy fontossága miatt, részint hogy kiegészítse és indokolja a tegnap mondottakat. Cáfolja azon nézetet, mely a régi házi és külföldi tanárképzést kielégítőnek találja, valamint azt is, mely mostani főiskoláinkat jelenlegi állapotjukban tanárképzésre alkalmasoknak tartja. Első feladat főiskolát szervezni, melynek mai színvonalon álló philos. facultása kellő garantiát nyújtson nekünk is, az államnak is kibocsátott tanárjelöltjeinek kellő képzettségéről. Utal dolgozatára, melyben a kívánt facultás terve látható. A tanárainktól a kellő szakismereten kivül általános műveltséget, mindenekelőtt didacticai jártasságot követel. A ref. főiskola létesültéig ideiglenesen intézkedést kell tenni. Indítványozza tehát : jelöljük ki a tudományos mértéket a mely szerint, a helyet és a bizottságot, a hol e képzettséget meg lehet szerezni. Küldjön ki az értekezlet egy bizottságot, mely a tanárképzés és képesítés ügyében javaslatot készítsen, s e három kérdést megoldja : 1. minő előképzettség szükséges egy gymn. tanárnak, 2. hol és mennyi idő alatt szerzendő az meg, 3. minő és hány vizsgáló bizottság szerveztessék ? Hegedűs L. A tanárképzés elvére nézve azok nézetén van, kik prot. fakultás felállítását javasolják. O már évek óta sürgeti, hogy Patakon a kevéssé szükséges jogikar helyett bölcsészeti szerveztessék, melyben gymnasiumi tanárok képeztessenek. Ideiglenesen megnyugszik abban, ha állami tanárképzőt végzett tanárokat alkalmazunk, de azt feltétlenül kikötni kívánja, hogy ref. gymnasiumban csak diplomatikus tanár alkalmaztassák. Tóth Sámuel a felekezeti főiskolai képzést pártolva, kimutatni igyekszik, hogy egy ref. főiskola szervezése nem pium desideriuin. Debrecen megtette már az első lépést s a többi kerület támogatásával könnyen állithatna teljes filoz. fakultást. Ha a kerületek csak j egy-egy tanszéket biztositanának, a többit létrehozná a tiszántúli kerület. Kéri az értekezletet, pártolja az esz, mét s hasson oda odahaza, hogy Debrecen törekvése j sikerüljön. KerkápolyK. A stipendiumok általi képzést állami egyetemeinken drágának tartja, mert a szükséges tanárjelöltek belekerülnének évenként vagy 20 ezer forintjába a kerületeknek. E pénzt Debrecennek adva brillians főiskolát létesíthetnénk. A régi módot hiányosnak tartja, valamint a Göncy által javasoltat is, mert kevés akadémiai szaktanárunk van, kikhez jelöltjeink eljárhatnának s az általános műveltség sem volna az úton elérhető. Az államnál képeztetni sem célravezető, mert — ismétli a mit egyszer már mondott, a ki más szájával eszik, nem lakik jól; az állami tanárképezde nem a mi szükségleteinkre van berendezve. »Főiskola kell uraim, okvetlen ref. főiskola. Ha tart a felekezet papnöveldéket, s tart az államiak mellett ref. tanitóképezdéket, akkor ép annyira szükséges és illő, hogy tanárképző intézete is legyen. A feleke-98*