Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-12-07 / 49. szám

ISKOLAÜGY. Az egyetemes ref. tanügyi bizottság üléseiből. (Vége.) Dr. Vécsey Tamás egyetemi tanár, mint kálvinista egyháztag szólal fel. Egész életében s foként 16 évi tanári praxisából a prot. egyházat ugy ismeri, mint a szegénység és mégis mint a dúsgazdaság egy­házát. A protestantismus szegény pénzben, de annál gaz­dagabb morális és intellectualis tőkében. A prot. egy­ház hitbuzgó lelkesültsége most is meg fogja alkotni azt, mire a prot. tudomány és tanárképzés szempontjából mulhatlanul szüksége van, t. i. a prot. egyete­met. Arra azonban idő kell, mig filléreinkből össze­gyűl ily nagy összeg. Addig tehát meg kell alkudni a helyzettel, s az államhoz küldeni leendő tanárainkat. Ha az állam hozzánk járt két és félszázadig iskolába, mért ne mehetnénk most mi hozzá, hisz még most is ,m i vagyunk e hazában a tudományos állam", — nálunk van a legnagyobb szellemi tőke, miről tanúskodnak az akadémia, a tudományos egyete­mek s a szépirodalmi intézetek. E szellemi erő túlsúlya kezesség arról, hogy ifjaink prot. szellemüket nem ve­szítik el az egyetemen. Indítványozza tehát : 1. Alapítson minden ref. kerület stipendiumokat az egyetemeken, s ezeken ké­peztesse kiszemelt ifjait tanárokká; 2. biztositson a jelöltben általánoaabb műveltséget, mint az állam kiváu, az által, hogy szabjon ki a szaktárgyak mellé még több melléktárgyat, s kívánjon tanárjelöltjeitől a gymnásiu­mok jó híre és a tanárok tekintélye érdekében minde­nütt érvényes diplomát; 3. Mindenekfölött oda töreked­jék, hogy a tanári fizetéseket legalább is az állam által kijelölt minimumig fölemelje. Szinyei Gerzson felekezeti gymnasiumban felekezeti jellegű tanárképzést kíván; a prot. iskolák ereje a szabad és öntudatos prot. szellemben kell, hogy legyen. Fél az állam mindent absorbeáló hatalmától, s nem bizik a jelenlegi állami tanárképző intézetekben. Joó István debreceni tanár. A gymn. nem csak tanitó, hanem nevelőintézet is, ennélfogva gymná­siumainkban prot. szellemű tanárok szükségesek, hogy prot. szellemben neveltessenek. E végből prot. főiskola szükséges, melyben theologusaink és tanárjelöltjeink szé­lesebb alapú tudományos képzettséget nyerjenek. Tarcy Lajos az állami tanárképzők iránt nem bizalmatlankodik; de felekezetünk kulturális jelen­tőségénél fogva, prot. szellemű tanárképzést sürget. Fő­dolog, hogy valamelyik ref. főiskolában phil. fakultást állítsunk; addig pedig vagy tartsuk meg az eddigi tanár­képzési módot, vagy a Göncy által javasolt modus vivendi­vel segítsünk magunkon. M o 1 n á r A. ismételve felszólal részint a tárgy nagy fontossága miatt, részint hogy kiegészítse és in­dokolja a tegnap mondottakat. Cáfolja azon né­zetet, mely a régi házi és külföldi tanárképzést kielé­gítőnek találja, valamint azt is, mely mostani főisko­láinkat jelenlegi állapotjukban tanárképzésre alkalma­soknak tartja. Első feladat főiskolát szervezni, mely­nek mai színvonalon álló philos. facultása kellő garantiát nyújtson nekünk is, az államnak is kibocsátott tanár­jelöltjeinek kellő képzettségéről. Utal dolgozatára, mely­ben a kívánt facultás terve látható. A tanárainktól a kellő szakismereten kivül általános műveltséget, minde­nekelőtt didacticai jártasságot követel. A ref. főiskola létesültéig ideiglenesen intézkedést kell tenni. Indítványozza tehát : jelöljük ki a tudomá­nyos mértéket a mely szerint, a helyet és a bizottságot, a hol e képzettséget meg lehet szerezni. Küldjön ki az értekezlet egy bizottságot, mely a tanárképzés és képesítés ügyében javaslatot készítsen, s e három kérdést megoldja : 1. minő előképzettség szükséges egy gymn. tanárnak, 2. hol és mennyi idő alatt szerzendő az meg, 3. minő és hány vizsgáló bizottság szerveztessék ? Hegedűs L. A tanárképzés elvére nézve azok nézetén van, kik prot. fakultás felállítását javasolják. O már évek óta sürgeti, hogy Patakon a kevéssé szük­séges jogikar helyett bölcsészeti szerveztessék, melyben gymnasiumi tanárok képeztessenek. Ideiglenesen meg­nyugszik abban, ha állami tanárképzőt végzett tanáro­kat alkalmazunk, de azt feltétlenül kikötni kívánja, hogy ref. gymnasiumban csak diplomatikus tanár alkal­maztassák. Tóth Sámuel a felekezeti főiskolai képzést pártolva, kimutatni igyekszik, hogy egy ref. főiskola szervezése nem pium desideriuin. Debrecen megtette már az első lépést s a többi kerület támogatásával könnyen állithatna teljes filoz. fakultást. Ha a kerületek csak j egy-egy tanszéket biztositanának, a többit létrehozná a tiszántúli kerület. Kéri az értekezletet, pártolja az esz­, mét s hasson oda odahaza, hogy Debrecen törekvése j sikerüljön. KerkápolyK. A stipendiumok általi képzést állami egyetemeinken drágának tartja, mert a szükséges tanárjelöltek belekerülnének évenként vagy 20 ezer forintjába a kerületeknek. E pénzt Debrecennek adva brillians főiskolát létesíthetnénk. A régi módot hiányos­nak tartja, valamint a Göncy által javasoltat is, mert kevés akadémiai szaktanárunk van, kikhez jelöltjeink eljárhatnának s az általános műveltség sem volna az úton elérhető. Az államnál képeztetni sem célravezető, mert — ismétli a mit egyszer már mondott, a ki más szájával eszik, nem lakik jól; az állami tanárképezde nem a mi szükségleteinkre van berendezve. »Főiskola kell uraim, okvetlen ref. főiskola. Ha tart a felekezet papnöveldéket, s tart az államiak mel­lett ref. tanitóképezdéket, akkor ép annyira szükséges és illő, hogy tanárképző intézete is legyen. A feleke-98*

Next

/
Thumbnails
Contents