Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-11-30 / 48. szám

Mivel mint emlitém G e c s e István megörökíttetvén, segédtanitó tartására köteleztetett, 1869-ben hozta Székely Jánost, 1870-ben B a r t a Jánost, 1871-ben Vágó Imrét, 1873-ban Csutoros Benjámint, 1874-ben B a 11 a Józsefet, 1875-ben M ag y a r i Ferencet, ki itt halt meg s temettetett el. 1876-ban Nagy Sándort, 1878-ban Kőkényesdi Pált. (Folytatása következik.) Közli CSENGERY JÓZSEF, ref. lelkész, IRODALOM. Világtörténelem. Duruy Victor, az Institut tagja, volt közoktatásügyi minister után franciából átdolgozta és Magyarország történetével bővitette dr. Ballagi Aladár. Bp., Franklin-társulat. XVI. + 664 lap. Ára 3 frt. Nyílt levél t. Bierbrunner Gusztáv úrhoz ! Kedves atyánkfia! Mi egy magyar ref. irodalom történeti művön dolgozunk, mely magában foglalná a Bod Péter óta élt és élő ref. egyházi irók életrajz és könyvészeti gyűjteményét s sorozatát 1880-ig. — Szives szeretettel felhívunk, keress társat magad mellé, s ti meg az ev. egyházi írókét gyűjtsétek össze s dolgozzátok fel, s adjátok át nekünk, hogy gyűjteményünk a jövő kor prot. egyház s irodalom történetének irója előtt, teljesen használható okmánytár lehessen. — A részletekre nézve szívesen szolgálunk gyakorlati utasítással. — Pózba u. p. Füss (Barsmegye). Szentkuty Károly, ref. lelkész. Sósvertike u. p. Baranya-Séllye. Kálmán Farkas, ref. leik. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hírek. Lapunknak irják, hogy Kakasdon (marosi e. m.) ref. lelkészül Bosi Sámuel osztálytanító, Hévizén (udvarhelyi e. m.) Nagy József osztálytanító választott meg. — Velegi ev. lelkészül M adár Mátyás győri segédlelkészt választották meg. — Illyés Károly kir. táblai bíró, a marosi ref. egyházmegye egyik világi képviselő tagjául választatott meg. — Rákos-Palotán f. hó 23-án tartatott meg K o 1-benhayer Soma lelkésznek és Laszip János tanítónak hivatalukba való beiktatása és megerősítése. Az egyházi szertartás fénypontját képezték a/.on megható beszédek, melyeket az avató szónokok Kiss Péter tótgyörki és Jezsovics Károly cinkotai lelkész, tartottak. — Marosvásárhelyről vettük e sorokat: »Az Egyh. Lap 47. számában közlött és Kerekes Sámuelre vonatkozó rész helyreigazítandó, a mennyiben u. i. Kerekes S. nem a ref. collegium, hanem a városi polgári iskola tanára, tehát a közigazgatási bizottság ez alapon vélte magát jogosítottnak a Kerekes S. szerkesztői minőségéhez hozzá szólani; továbbá a közig, bizottság határozata nem oly alternative hangzik, mint közöltetett, mert hisz ily formán még valahogy indokolható lenne, hanem úgy, hogy Kerekesnek megtiltatik, hogy a jövő év elejétől kezdve tovább is szerkesztő lehessen/ Tehát még- feketébb az ördög, mint a hogy festettük. — Dunántúlról tudósítják e lapokat, hogy a Veszprém városi ág. evang. gyülekezet Ül ő s z e Dezső nagygere sdi segédlelkész urat választotta meg lelkészének. Szerencsésnek mondjuk hivatolt gyülekezet e választását, mert a megválasztott egyházias szellem s alapos készültség s a társadalmi téren megnyerő modor által azon színvonalon áll, hol ifjabb lelkészeinket látni olyan kivánatos, s ujabb időben hála az égnek olyan gyakori is. A nagy-geresdi gyülekezet ismert magasb szelleme, azon mivelt kör, melyben nevezett segédlelkész úr közszeretet közt működött, a minden szép és eszményi iránt fogékony lélek, mely a választottat jellemzi, elég biztosítékot nyújt a veszprémi evang. gyülekezetnek arra, hogy egyháza vezetésének sorsát, jövőjét biztos méltó kezekbe tette le. — Fraenkel B., a magyar protest. egyház irodalom kiadványai által ismert könyvkiadó, belügyministeri engedély folytán úgy saját mint gyermekei vezeték nevét s Ferencire" változtatta át. — A debreceni ref. egyház kebelében a béke ismét helyreállott. A presbyterium megalakult, s az egyház tisztviselői karában fogondnokúl S ápy Sámuel, főjegyzőül Á r mó s Bálint, aljegyzőül B o do s s y Pál, ügyészül Debreceni László, pénztárnokul Jenei József, ellenőrül Győri Elek választatott meg. '"Protestáns egyháztörténelem. Gr. Lónyay Menyhért — mint az Egyetértés írja — értekezletre hivta egybe a prot. történettudósokat, hogy tanácskozást tartsanak a prot. egyház történetének megírása ügyében. Lónyai megnyitva a gyűlést, hosszabb beszédben fejtegeti a célt, mely végett egybe hivattak, s hogy a prot. egyház történetének megírása immár mily kívánatos és szükséges. Kovács Albert a prot. egylet által kiküldött ötös bizottság előadója, jelentést tett e bizottság működéséről. Eddig két pályázat volt hirdetve prot. egyház történelemre, de eredménytelenül. A magán munkálkodás szintén nem mutat fel sikert s a munka óriási. Még a Jagellók korában kell megkezdeni a kutatást. A XVII. századból egy monografia volna szükséges, mely a vallásháborúk korszakát tárgyalja. Kívánatos volna az erdélyi püspök hatáskörét bővebben ismerni, szintúgy a József császár alatti viszonyokat a közoktatás történetét s egyházi statistikát. Persze mindehhez hosszú levéltári kutatás szükséges. A mű megjelenése a prot. theol. könyvtár által biztosítva van és a prot. egylet is kész minden módon e célt támogatni. A gyűlés jelenlevő tagjai rövid eszmecsere után kimondák, hogy a prot. egyház történetének megírása igen kívánatos és szükséges, mivel az iskolákban használt könyvek is fölötte hézagosak. Szilágyi felemlíti, hogy Révész e tárgyról irt értekezésében egy történelmi társulat alakulását tartja kívánatosnak, mely azután regestákat adhatna ki. Részéről szinte pártolja e nézetet s kívánatosnak is tartaná e cél-