Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-11-02 / 44. szám

szolgabíróhoz és ezen áron meg van mentve ez az egyház ; ellen esetben a desoláták sorába esik. Ez pedig íontosabb dolog, mint bármelyik szegény egyház ügye Erdélyben.® Bizony fontosabb, mert Balázsfalva a gör. kath. román érsek székhelye! Szomorúan illusztrálja e közlemény erdélyi szegényebb egyházaink nyomorult viszonyait. * A gyomai ref. templom, melyről mult számunkban irtuk, hogy a maga nemében páratlan, immár elkészült, s megnyitási örömünnepe e mai napon nov. 2-án számos meghívott vendég jelenlétében ünnepélyesen tartatik meg. A renovált templom vasrácscsal van körülvéve, s környéke sétakertté alakíttatott át. * Renan a zsidókról. Renan Ernő befejezte »A keresztyénség eredete® cimű nagy munkájának VI. kötetét, melyből egy francia lap „A zsidóságról® címen, már mutatványt is közöl. Renan azt mondja, hogy „a zsidó nép, fönnmaradásában a legtöbbet köszönhet a Taltnudnak, mely nagyobb szerepet játszik e tekintetben, mint bármely más könyv más népek történetében. A zsidó nép szétszórva a világ egyik végétől a másikig, csakhamar elvesztette nemzetiségét, csak a thóra maradt meg neki. Ezt a szétszórt népet összetartani papság, püspökök, pápa, örök-város, vagy egyéb vallási központ nélkül, csak a vaslánccal lehetett. Összetartotta a thóra által kiszabott közös kötelesség. A zsidónak, ki'hallását magával hordta, kinek, hogy ájtatosságát végezhesse, nincs szüksége sem templomra, sem papra, könnyen vándorolhatott az egész fold-kerekségén. Abszolút idealizmusa közönbössé tette az anyagi dolgok irányában ; a faj ára való emlékezés és az isteni törvények szerint való élés kielégítette. A mostani zsidó istenitiszteletben, szertartásban minden oly modernnek látszik a zsinagógában ; nincs benne semmi eredetiség; minden olyan más népektől átkölcsönzött. Templomaikat nem saját stylükben építik, kántoraik a kath. lelkészeket utánozzák ; hitszónoklataik kath. eredetre vallanak; a belső berendezést, a padokat, oltárt ugyanaz az asztalos készítette, a ki a szomszéd plébániáét; az egyházi dallam, ének, zene nem vezethető régebbre vissza a XV. századná!. Sőt egyes ceremóniák valóságos másolatok a kath. hitéletből. De kitör az eredetiség, az eredeti hagyomány e mondással : „Ilalld Izráel! adonáj, a mi istenünk egyetlen ! szent legyen a te neved !® Ebben van a zsidóság alapja. Ez a nép alapitotta az istenség fogalmát, pedig egy nép se beszélt vagy gondolkodott kevesebbet istenről, mint ez ! Csakugyan sok észre vall, hogy a vallásosság alapját nem az eszmékre fekteti, hanem agyakorlatra. A keresztyének a vallásban egyek, a zsidók a vallás g y a k o r 1 a t áb an. Senkit sem rekesztettek ki egyházukból nézetei miatt, csak tetteiért. Szabad volt a Talmud tanait mindenkinek cáfolni, sőt szóval nevetségessé tenni, de ellenük véteni mindig a leghalálosabb bűnnek tartották.® * A gyömröi ref. egyház a közelebbi napokban örömünnepet tilt: újonnan készített orgonáját szentelték föl. A díszes orgonát 1100 írtért készítették, s a 300 írtba karült uj karzattal együtt közadakozásból épült. Egyaránt dicséri e tény a derék lelkész Szilágyi Benő és a gyülekezet buzgalmát ! * A Dávid Ferenc háromszázados ünnepén Székelykeresztúrott járt küldöttek okt. 24-én tartották beszámoló beszédeiket Londonban a British and Foreign unit. egylet rendkívüli gyűlésén, melyről az Egyetértésben olvassuk, hogy e gyűlésen a szónokok egymással vetélkedtek a magyar nemzet magasztalásában. C h a 1 ra e r s ur, az első szónok, miután Erdély egyes gyönyörű vidékének szépségeit lefesté és a székely néptörzs eredetéről fenmaradt hagyományokat is futólag érinté, áttért a vallásszabadság küzdelmeinek ecsetelésére a reformáció óta egész a jelen korig; kiemelé a magyar nép acél jellemét, melyen az osztrák véres kegyetlenség és a jezsuiták fondorkodása egyformán megtörtek — s avval végzé, hogy az 1848—49-ki mozgalmak által megindított s egy évtized óta érvényesülésre jutott áramlat a legfényesebb reményekre jogosít a közel jövőben. (Adná az isten !) Gordon ur pedig remek beszédében kivált a magyarhoni hitfelekezetek közti testvéries türelmességet, melyhez hasonló más nemzetek keblében nagy ritkaság, hangoztatta. Im, úgymond, én unitárius lelkész, magyar kálvinista, lutheránus, sőt pápista papok részéről is a legszívélyesebb fogadtatást tapasztaltam. Elég volt azt tudniok, hogy angol vagyok ; mert a magyar embernél a vallásszabadság iránti buzgalom is tulajdonképen csak egyik sugara az általános szabadság szeretetének. Azután a jelen volt egynehány magyar vendég felé fordulva, ekként szólt tiszta magyar kiejtéssel : „Isten hozott magyar barátom, Éltesse isten a szép magyar hazát. Éltesse a kedves magyar népet.® * Török Sz.-MiklÓSOll Pánthy Endre egri apát-kanonok 60.000 frtba került leánynevelő-intézetet emeltetett, melynek építéséhez protestánsok és katholicusok is hozzájárultak ingyen kézi munkájokkal. A diszes emeletes épület a kath. templom előtti téren emelkedik, s szürke nénék tanítanak benne. A jövő tanévben nyilik meg az intézet. „A nagylelkű alapító a hozzá intézett kérdésre már előre kijelenté, hogy az iskolából semmi felekezet sem lesz kizárva.® Naiv lap az, melyben e sorokat olvassuk ! Rég megváltozott a kath. egyház 1825-iki álláspontja, midőn az eretneket kizárták iskoláikból : ma ellenkezőleg, örömmel fogadják maguk közé. A nőnevelés dolgában pedig különösen oly helyeken buzgólkodnak, mint Szatmár, Sárospatak, Udvarhely, Eperjes stb., melyekben a prot. elem a túlnyomó. Török-Sz.Miklóson eddig a ref. és a r. kath, egyház egészen egyenlő befolyású és népességű volt; ez az uj intézet bizonynyal gondoskodni fog arról, hogy ez az arány a kath. javára megváltozzék. * A debreceni ref. egyház képviselőire pár nap i múlva lesz a szavazás A debreceni egyház presbyteriu! mának volt utoljára 165 tagja, miután 15 részint elhalt,