Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-10-19 / 42. szám

Ugyan ő, minthogy a hívek a lelkész és tanitónak járó fizetés behajtásának kulcsa miatt egymás közt évek óta egyenetlenkednek, más nap reggel presbyterialis gyűlést tartott s a híveket kibékíteni s a rendnek megnyerni igyekvék. Ezután megtartatott az isteni tisztelet magyar nyelven ; a lelkész a béke áldásairól beszélt. A főpásztor épületes, megnyerő, practicus beszédben köté a hivek szívére, az elég jó körülmények közt lévő egyház ügyét, intvén őket, hogy az apák drága örökségét megbecsüljék és az egyház felvirágoztatásán hűségesen fáradozzanak. Fogtak-e rajtok az épületes apostoli szavak, a jövő fogja megmutatni. Valóban sajnos hogy ezen már egészen meg­magyarosodott s különben virágzó egyházunkban, még a gyászos emlékű pátentalis mozgalmak által megingatott béke oly nehezen tud visszatérni! A közel fél század óta sike­resen működő tanitó : Szirotka József iskolája, a történetesen jelen volt tanfelügyelő úrral együtt meglátogattatott. — A paplakon rendezett dísz­ebéden, melyen Apostag honoratiorai felekezeti kü­lönbség nélkül részt vettek, a talpra esett felköszöntők­ben nem volt hiány. Éltetve voltak a főpásztoron és fel­ügyelőn kivül, a járás buzgó szolgabirái : Hajós Kálmán és Hajós József urak, a ref. lelkész, V a 1 k a y Bertalan járásbiró, Tóth József tanfel­ügyelő stb. Délután 4-kor, az alispán díszes fogatán indult el a püspök úr, számos más fogat által kisérve, D u n a­e g y háza felé, hol a község határán az egyház felügyelője s a község jegyzője, a buzgó Raksányi Mihály üdvözölte. A paplak udvarán fehér ruhába öltözött ha­jadonok hintettek virágot s raktak le koszorúkat a kellemesen meglepett főpásztor elé, kit a kapuban a lelkes lelkész : Margócsy Kálmán és az ajtó előtt kedves neje melegen üdvözöltek. A felette hosszú jegy­zőkönyv felolvastatván, más nap reggel, a hívekkel megtelt istenházában, a helybeli lelkész keresett és vá­lasztékos szavakkal tót nyelven papolt. A magyarul szerkesztett jegyzőkönyv is — per apices — tót nyel­ven olvastatott fel; a szükséges intézkedések megtétet­tek s a gyülekezet a főpásztor úr beszédje és áldásával elbocsáttatott. — A virágzó egyháznak két jeles taní­tója: Podharadszky György és Szlobodnik János jó vizsgát adtak, még nem teljes számú tanít­ványaikkal. —• A paplakon rendezett s szellemes felkö­szöntőkkel fűszerezett gazdag ebéd, melyen a fentisztelt hivatalos személyeken kivül, Tóth Dezső csendbiztos és Kiss József urak is részt vettek, gyorsan el köl­tetvén, diszes fogatokon útnak indultunk, a tovább eső K i s Harta felé. A határon egy egész üdvözlő csapat állta útját a főpásztornak. Üdvözlő beszédeket mond­tak : az egyház részéről, annak ifjú lelkes felügyelője : Szalay János, és a község részéről annak egyik jegyzője Schmidt Józsa. Mire a faluba beértünk este lett, s a három diadalkapu, mely alatt elhaladtunk, a község összes harangjainak ércnyelveivel hirdeté az örömünnepet. A paplak küszöbén az összesereglett gyüle­kezet hő érzelmeinek, az egyház iíju erélyű, fáradhatlan papja Ntiszt. Gallé Andor úr adott kifejezést. Az istenitiszteletet ugyan ő végzé német nyelven. Az oltár­tól a főpásztor mondott épületes buzdító német beszédet. A magyarul szerkesztett jegyzőkönyv fontosabb pontjai szinte német fordításban olvastattak fel rögtönözve. A tiszta magyar kiejtéssel beszélő, magyaros kinézésű presbyterek kísérete mellett, kikről alig hinné, ha nem tudná az ember, hogy Würtembergből jöttek be apáik, meglátogatá püspök ur a 3. virágzó, mondhatni díszes iskolát. A három tanitó : B e k k Henrik, L á g 1 e r János és Gebhardt Imre példányképei a falusi taní­tóknak. Ez utóbbi pl. oly meglepő eredményt mutatott fel felső osztálybeli leánynövendékeivel, hogy azok isme­reteik s jártasságuk folytán a városi polgári iskolában is megállanák helyöket. A szegényen dijazott, jeles tanitó fizetésének lehető javítására hívta fel az áldozatkész egy­házi elöljárókat a főpásztor úr. Hartai időzésünk egy napnál tovább tartott s a pihenésnek is volt szánva. A vendégszeretet gazdag asztalánál több ízben vidultunk fel. A testimonium legale fentnevezett kedves személye­sítői híven kitartának mindvégig, s a háziak gondossága s fáradhatlansága feledhetlenné tette az itteni kedves időzést. Meg kell jegyeznem, hogy a bokros teendői miatt a visitatiotól elmaradt esperességi felügyelő urat már itt helyettesité, az erre felkért Daray Vilmos kis-kőrösi I felügyelő úr, s a főpásztort egész hátralévő útjában ernye­detlenül kiséré. MELCER GYULA, egyházlátogatási jegyző. (Vége következik.) Az ev. egyház főfelügyelőjének fogadtatása Turócmegyében. Báró Radvánszky Antal magyarhoni ág. h. ev. egyház főfelügyelője, okt. 11-én és 13-án különös ová­ciók tárgya volt Turócmegyében. Ugyanis okt. 11-kén d. u. gyorsvonattal érkezett Stubna fürdő vasúti állo­mására, ahol öt Stubna vidékének összes intelligentiája várta : 40—50 kocsi itt-ott fellobogózva, mossóci tűzoltó egylet testületileg s egyenruhában, r. katholikusok és protestánsok egyaránt nagy számban gyűltek össze a célból, hogy hódolati kifejezésöket adják részint mint ev. egyetemes felügyelőjüknek, részint pedig hogy üdvö­zöljék őt, mint valóságos belső titkos tanácsost. A tu­róci alispán, Lehocky Lajos, meleg szavakkal fogadta a váró teremben, mire ő exeja meghatottan válaszolt s a többi között ezeket mondá : „meglepve érzem magam e nagyszámú közönség láttára — csaknem zavarba hoz­tak engem, de mégis nem épen meglepetés az rám nézve, miután ilyen fogadtatásokkal Turócban mindig találkozom, s épen ezen ragaszkodásuk irányomban az oka an­nak, hogy valahányszor csak Turóc-megye területére lépek, mindannyiszor öröm dagasztja kebelem, s valahány­szor körökből távozom, mindig bizonyos bánatos érzéssel hagyom el e megye határait.® Végül megköszönte a fo­gadtatást s távozott volna, ha útját nem állja a mossóci

Next

/
Thumbnails
Contents