Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-10-19 / 42. szám

igy szellemi jövőjét) kezeibe veszi : az ezzel nagy kötelességeket és nagy felelőséget vállal. Nagyot vétenénk egyházunk, nagyot a nemzet ellen, ha a protestánsoknak a törvényekben biztositott autonómiáját arra akarnánk felhasználni, hogy nekünk szabad legyen a legolcsóbb, és akár a legrosszabb nyilvános iskolákat tartani fen, legalább is mindaddig, mig bennük a magyar állam-ellenes agitatiók nem nyilvánulnak. — És nagy igazságtalanság is volna kivánni, hogy az autonomia védelme alatt álló bármily gyenge tanintézeteink, bizonyítványaik érvényét és a nyilvánosság egyéb előnyeit illetőleg, egyenjogúak legyenek az országban levő legjobban berendezett, és minden tekintetben legjobb tanintézetekkel. Gondoljuk itt meg: 1-ör azt, hogy hazánkban a reform, vallású közönség nyelvére nézve is ugy szólván tisztán magyar, és a magyarságnak nagy részét teszi; 2-or azt, hogy Magyarországon a protestantismus ereje nem állhat sem híveink szám szerinti többségében, sem — ma már legalább — vagyoni erejében, hanem egészen szellemi súlyában, műveltségében. És most már ha mi az eddigi extensiv gazdálkodást követve, nem a jó, de a sok iskolára helyeznők a súlyt, és autonómiánkban privilégiumot akarnánk biz tosítani bármily gyenge tanintézetek tarthatására : váljon ennek a következése nem a protestáns közönség (és benne a magyarság egy jelentékeny ,része) értelmiségének elcsenevészedése lenne-e, szemben a hazai társadalom más köreinek culturalis fejlődésével? A ki ezt minden vonatkozásaiban s következéseiben szíveskedik végig gondolni, s egyszersmind hazai viszonyainkat ismeri: az, reménylem indokolva látandja tervezetemet. Midőn ily nagy érdek forog kockán, váljon nem kell-e az előtt eltűnni a partieularis tekinteteknek és a helyi érzékenységeknek. A ki javaslatomat azon álláspontról tekinti, melyen a tanügy s főleg a községi és főiskolai oktatás mai ma" gasabb fejlettségében áll : ez a benne felállított mértéket nagyon is szerénynek találandja. Ellenben a ki csak reformált iskoláink jelen tényleges állapotait nézi: az benne sokat idealisnak és a felállított kívánalmakat túlköveteléseknek látandja. Én bár hányszor gondoltam át e tervezetet, azon meggyőződésre jutok, hogy szegénységünket tekintetbe véve, benne csak azon minimumot javaslom, a melynek a cultura és az oktatás mai fejlettsége folytán okvetlen létesülnie kell, s azért ennek elfogadását tisztelettel kérem. Balaton-Füreden, aug. 11, MOLNÁR ALADÁR. BELFÖLD. A „Nem osztályozható" iskolákról. (Válaszul nt. Novottny A. e. m. főjegyző urnák.) SA b.-somogyi ev. ref. egyh. megye őszi közgyűlése* címmel közli a Prot. Egyh. és Isk. lap 39—40 sz. gyűlésünk fontosabb tárgyait, s csak elismeréssel adózunk a szorgalmas főjegyzőnek, ki ez évben most másod ízben viszi a nagy közönség elé pezsgő egyházi életünk működését. Alig is lehet erre illetékesebb toll, mint a főjegyzői, hol együtt levén minden adat, így a leghitelesebb tudósítás irható. Engedje meg azonban a nt. szerkesztő ur, hogy Novottny barátom gyűlési tudósításának azon részeiből, hol nem az aktákban búvárkodó főjegyső, hanem a tudósitás-iró ad nézetének szabad folyást, ezekből legalább egyet a kiszinezésbol megtisztítva valódi értékére leszállítsak. A nt. főjegyző urnák a „Nem osztályozható iskolák*-raadott magyarázata a „mi tanügyi bizottmányunk szerint épen nem ugy értelmeztetik, mint a hogy ő a nagy közönségnek magyarázza.* Lesz szerencsém adni alább a helyes és ami tanügyi bizottmányunk szerinti értelmezését e dolognak, itt csak annyit jegyzek meg, hogy a főjegyző urnák tudni kellene, hogy a tanügyi bizottmány csak véleményező testület, s midőn véleménye közgyülésileg határozati rangra emelve van, a felelősség a határozó testületé. Épen ezért a főjegyző ur ,én ugyan nem tartok velők* t. i. a tanügyi bizottmánnyal, s a közgyűléssel, mondása pilatusi kézmosás a vidéken nagy számmal levő nem osztályozható tanitók előtt. Ellene van a nt. főjegyző ur a »nem oszt. cimnek, mert a milyen megrovó, olyan elkedvetlenítő az illető tanítóra és a helyi felügyeletre* stb. Azt hiszem, ez nem elegendő ok arra, hogy ezért a közszükségérzet által egyh. kerületileg megalkotott "szabály mértékét elmellőzzük. Hogy a nagyérdemű közönség tájékozva legyen s a nt. főjegyző ur is más meggyőződésre térjen ide irom az egyh. kerületileg megalkotott statutumot. „A szigorlatok alkalmával az eredmény a megállapított tanterv teljes keresztülvitelének mikéntje szerint kitűnő, jeles, kielégítő jelzőkkeljegyeztessék fel, s a hol az eredmény vagy nem kielégítő, vagy a tanterv nincs teljesen keresztűlvíve, és ezen eredmény a köri figyelmeztetés után s e m j a v u 1. stb. stb. En ugy tudom, hogy a „rendtartás* itt közölt pontjaiban nem csak kitűnő, jeles, kielégítő jelzők vannak, hanem van 4-iknek »ki nem elégítő, 5-iknek, hol a tanterv nincs teljesen keresztűlvíve, tehát nem a rendtartás megölő betűje, hanem a hol a tanterv nincs teljesen keresztűlvíve adja a „nem osztályozható* iskolák