Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1879-10-19 / 42. szám
Pastoraltheol. p. 124: „Für keinen ist es ganz überflüssig durch die Erinnerung : du bist ein Pastor ! sich selber zu einem Thun oder Unterlassen anzutreiben !*) Tehát igen a régiek szavával: »Sui compos esse", — de nem úgy, hogy az neki erőltetésébe kerülne, s ő talán a vidám körben elárulja arcával, arckifejezésével, hogy : hej ! hiszen, ha én most pap nem volnék ! hanem legyen az neki lényege, lássák meg a hívek, hogy ő mily édesen tnd velők örülni ; lássa meg a társaság, hogy ő mily kedélyes tagja annak ; örüljön a társaság, hogy o jelen van ; kérjék, kívánják a vidám körök is, hogy őket szerencséltesse. De soha soha se lássék meg rajta, hogy neki mindez munkájába kerül, annál kevésbé adjon azonban okot arra, hogy azt mondják: „No ez még sem egészen illő a paphoz.4 Es tudod-e mi ád neki ilyen igazán papias lelkületet minden időben, minden körben ? Egyedül a híven teljesített kötelesség édes öntudata ! De ezen szót, kötelesség, ugy véve, hogy még a legkisebb is bennfoglaltatik, mert hiszen neki tudnia kell Máté 5., 19, hogy : „Valaki a legkisebb parancsolatok közül egyet megrontand és akképen tanítandja az embereket, a mennyeknek országában a legkisebb leszen. * Tudtam, hogy ez lesz a vége ! Kötelesség és kötelesség és mindig csak kötelesség! Nektek papoknak ez a legfőbb hibátok, hogy unalmasokká lesztek, mert mii dig azt az egy nótát „fújjátok®; azért nincs aztán hatása felszólításoknak. Te tehát most nem akarsz velem mulatni, mert ugy-e kötelességből tanulsz? Valószinüleg kötelességből eszel-iszol és alszol is ?! (Folytatása következik.) HÖRK JÓZSEF. SYNODALIA. A köznevelés és közoktatás szervezetének szabályzata a magyar ref. egyházban. Javaslat. A magyarországi ref. egyház conventi bizottságának megbizásdból készitette : Molnár Aladár. (Vége.) Indokolás. Az egyetemes értekezlet bizottsága, a magyarországi reformált egyház alkotmányának tervezetébe a zsinat jog- és hatásköréről szóló 92. § -ban a következő határozatot vette föl : 92. §. A zsinat jog- és hatáskörébe tartozik : . . . »h) A közoktatás ügyének, a legalsó foktól fel az akadémiai tanfolyamokig (ezeket is beleértve) egyházunknak törvényekben biztosított önkormányzatának és a tanitás szabadságának alapján, mind az öt egyházkerületre vonatkozólag rendezése aképen, hogy egyfelől az egyházkerületek s iskolafentartó testületek önkormányzati hatósága tiszteletben tartassék, de másfelől tanintézeteinknek és az egyes tanfolyamoknak oly szervezete és berendezése állapíttassék meg, mely ifjaink a kor szükségeinek és hivatásuknak megfelelő alapos kiképeztetését biztosítja.— Az iskolaügyet a zsinat erről szóló külön egyházi törvénynyel rendezi.4 E határozat alapján nyertem és vállaltam el a megtisztelő megbízást, az iskolai ügyet rendező egyház-törvény vagyis szabályzat tervezetének elkészítésére. Megbízatásom eredményét a jelen munkálatban van szerencsém tisztelettel előterjeszteni. A részletek, s az egyes §-okban foglalt intézkedések indokolását ez alkalommal mellőzve, csupán a javaslat irányának, célzatainak és egy pár főbb alapelvének röviden kiemelésére szorítkozom ; annyival inkább, mert ha ezek helyesek és igazoltak, akkor a belőlük következő részletek is indokolva vannak. A javaslat iránya és célzata az egyházalkotmány tervezete 92. §-nak a konventi bizottság által elfogadott, s fölebb idézett „h" pontban is ki van már fejezve. Az indokolásnál első főkérdés az, hogy tervezetem mikép felel meg az idézett „h" pontban már elfogadott eszméknek ? Ezen ,,h" pont értelmében az iskolaügyünket szervező egyházi törvény a következő kellékeknek tartozik megfelelni: 1-ör hogy általa a közoktatás ügye a legalsó foktól fel az akadémiai tanfolyamokig (ezeket is beleértve) rendeztessék ; 2-or hogy a rendezés, egyházunknak törvényekben biztosított önkormányzata és a tanítás szabadsága alapján, — és 3-or mind az öt egyházkerületre vonatkozólag állapíttassék meg. Dolgozatomnak bár futólagos átolvasása is bárkit meggyőzbet arról, hogy benne e liárom kelléknek szigorúan elég van téve. Az oktatásügy rendezése a legalsó foktól, a kisded-óvodáktól fel az akadémiai főiskolákig minden egyes fokozaton külön s egyszersmind összefüggően tervezve van ; oly határozatokkal, melyek mindegyike mind az öt egyházkerületre, tehát az egész magyarországi reformált egyházra érvényes, — és tervezve van egyházunknak törvényekben biztosított önkormányzata alapján, különösen kiindulási alapul véve a protestánsok iskolaügyi autonómiáját biztosító és részletesebben meghatározó utolsó két nagy törvényt, u. m. az 179 0 /9 l . XXVI-ik, és a népiskolai oktatásra nézve egyszersmind az 1868. XXXVIII-dik törvénycikkeket. (A tanitás szabadságáról még szóiandok). Azonban az elfogadott 92. §. „h" pontja a fentebb kiemelt 3 pontban foglalt kellékek alapján akként kívánja oktatásügyünket rendeztetni, hogy: 4-er egyfelől az egyházkerületek s iskolafentartó testületek önkormányzati hatósága tiszteletben tartassék ; de 5-ör másfelől tanintézeteinknek és az egyes tanfolyamoknak oly szervezete és berendezése állapittassék meg, 84
