Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-10-05 / 40. szám

a kérő szózat: Segítsetek! erősítsétek azt, mi halni készül ! Ezért kell Belgrádnak egy alsó osztály fölé két felső osztályt állítania stb. Értekezését azután a fent elősorolt egyházak szükségletei feltüntetésével és segélykéréssel végzi. Ezen nem épen egészen a mi ínyünk szerinti értekezés annyiban volt közlésre méltó ; mert kitűnik abból, mennyire gondol a német ev. ember az idegen nemzetiségű és felekezetű országokban elszórt honfiaival és hittsorsosaival. Nem-e szégyen részünkről az a hidegség, melylyel nyomorogni hagyjuk protestáns honfitársainkat ugyanezen felsorolt helyeken ? Ezen értekezés után reánk magyarokra került a sor; de ki is mondatott előzőleg a előture, csak 5 porcig volt szabad szólni. Mintha csak gyanították volna, hogy bőbeszédüségre nézve ezek sem lesznek jobbak honfitársaiknál. Sietnünk és összevonnunk kellett tehát azt, mit írásban benyújtottunk. Szólt előbb Z e 1 e n k a Pál, mint az egyetemes gyámintézet küldötte, üdvözölve a G. A. egyletet s ajánlva pártfogásába a sok kérő, de különösen az árviz által elpusztult magyar ev. egyházakat. Erre Dr. Fricke elnök megígérte a pártfogást és úgy, mint több izben, újra kifejezte sajnálatát a felett, hogy a sokkal erősebb magyar ref. atyafiak kezet nem fognak a G. A. egylettel. Es e részben igaza is van az elnöknek ; ennyi testvéri üdvözlet és izenet után minden egyes ref. egyházkerület — némelyik e tárgyban határozott is ily értelemben — tehetett volna annyit, hogy a jó szándék számokban is felismerhető leendett. Zelenkát követtem én, Láng A d o 1 f, ki a bá nyakerületet és Szeged ág. egyházát képviseltem. A bányakerület részéről üdvözletet és hálát fejeztem ki • mert a bányavárosoktól kezdve, a Duna-Tisza-körén át egész Oravica kőszénbánya vidékéig e superinteiidentia élvezte a G. A. e. jótékonyságát s első izben küld követet az egylet gyűlésére a mult iránti hálából és azért is, hogy a kerület legszerencsétlenebb és legszegényebb egyházáért, Szegedért emelje fel esdő szavát s mutassa ki, miként ezen, minden épületeitől megfosztott egyház 30.000 ft. szükséglettel bir, hogy sírjából kikelhessen. Igen találólag érinté erre az elnök, hogy látni akarják, mit tesz az ev. egyházért a konmány és ha maradni fog szükséglet —a mint bizonyára maradni is fog — a G. A. e. teuni fog arról „dass Szegedin geholfen werde.* Ezután következett a gyűlés egyik legszebb teeudője a szer etet mű feletti előadás és határozás. Ebért cons. tanácsos Kasselből volt az előadó. Referált részletesen és lelkesitően a 3 versenyző egyházról, Altend o r f rajnai porosz, A 11 s h a u s e n würtembergi és P 0 1 a istriai egyházakról. A rajnai Altendorf egyrészről az ultramontanismus, másrészről a secták által van veszélyeztetve, Ezen csak néhány évvel ezelőtt alakult városnak lakói mind gyármunkások, 6500 lélek és 1500 úrvacsoráló. Se templomuk, se paplakuk, se papi dotatiójok. A G. A. e. már több izben segélyezte. Krupp gyáros ajándékozott egy telket és 15000 m. tokét s téglát. Hiányzik még 80,000 márka. Az ideiglenes imaterem már reggel 8 órakor telik meg, a folyosó, lépcsők mint hallgatókkal zsufolvák s még az udvaron is állnak, kik lelkiépűlés híján kénytelenek ismét hazatérni. Althausen Würtembergben 60 helységen és 80 négyszög mérföldön, iparosokból, gyármunkásokból és napszámosokból áll. Egy kerti pavillon szolgál templomul, ezen 11 méter hosszú tojásdad téren 24 ülőhely van, 80 állóhely, az ajtóban és lépcsőn nem férnek el a hallgatók s minden felette megnehezíti az úrvacsora nyújtását is. Négy órányi távolból járnak oda. A más hiten lévők nyájassága és szolgálatkészsége itt veszélyessé válik, a mennyiben a munkaadók rábeszéléseinek nem egy engedett már és ott hagyta a nyomorgó egyházat, hiszen 300 ev. lakik ott 1900 kath közt. Szükségeltetik 60,000 márka, de még csak 9000 van meg. A G. A. egylet részletekben 23,949 111. küldött oda. Az inség felette nagy. A távolról jövő gyermekek számára egy confirmánsház s mindenek előtt egy templom szükséges. Az egyházi élet virágzó állapotban van. Az istriai Pola már 25 izben kért és 11 izben kapott a G. A. egylettől segélyt. Augusztus római császár idejében 35.000 lakóval bírt. Az irigy velencei köztársaság idejében 600 lelket számláló halászfaluvá lett. Osztrák uralom alatt ismét egyike a legerősebb tengerparti váraknak és már ismét 20,000 lakost számlál. Pola körül 300 ev. lakik 30 n. mföldön. Paplak, tempplom és iskola hiányzik. 1874-ben kezdtek építeni, de minekutána 5600 ftot beépítettek, kénytelen ültek a katholikusok gúnyolódása közt felhagyni az építéssel. Még egyszer tettek a szegény egyháztagok egy kétségbeesett kísérletet és bevégezték az építést 1879-ben. De felmaradt egy 6336 frtnyi adósság, nincsenek szentedények és belső felszerelés. Az egyház teljesen ki van merülve. Kilátásban van az épületek lefoglalása, ha gyors segély nem érkezik. Segítenünk kell Polát, az ev, egyház ezen világító tornyát az adriai tenger partján ! Mind úgy látszott egy ideig, hogy Pola győz, mert története nagy benyomást tett a gyűlésre, de utóbb mégis csak a würtembergi Althausen nyert legtöbb szavazatot. A győző egyház részére 17,100 m., az elbukottak számára egyenként 4288 m. volt bejelentve. Nagy volt az öröm, melynek L e 0 p 01 d althauseni lelkész adott kifejezést és ez örömet távirati uton közölték a würtembergi királylyal is, kinek válasza másnap lett publikálva. Az ebéd megvégeztéig szünet telt be. Szünet után felolvasá elnök azon egyházaknak névsorát, hová a szentedények és egyéb ajándéktárgyak fognak küldetni. Kihirdettetett azután a központi bizottság 8 tagjának választási eredménye. Megválasztatott : B a u r cons. tanácsos Lipcséből, L a m p e kereskedő Lipcséből, L e c h 1 e r, W a c h, Asch e Bécsből, Dr. D 0 11,