Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-09-28 / 39. szám

Végül a tanítói fiók értekezletek amelyek egynémely egyének balnézete folytán mult gyűlésünk alkalmával be lettek szüntetve, most ujolag életbe vannak léptetve. BÖSZÖRMÉNYI KÁROLY, era. főjegyző. A soproni alsó esperesség lelkészi értekezlete-A soproni alsó evang. egyházmegye lelkészi kara, sept. 17-én a köz-gyónás után megtartotta lelkészi értekezletét. A gyónás végeztével Trsztyénszky Gyula volt esperes úr üdvözölte a lelkészi kart, melynek összejövetelében már évek óta, súlyos betegsége miatt nem vehetett részt. ,Az első végvacsora — mondá ő — a bucsu zásnak volt szentelve, ennek megujjitása azonban ő reá nézve az újra találkozásnak öröm ünnepe.* Többet is mondott, de emlékezetből csak ennyit jegyzek fel. A sz. cselekvény bevégezte után alólirottnak lakásán tartatott meg a lelkészi értekezlet. Munkát olvasott — a mult ülés után folytatólag — Tóth Sándor szilsárkány i lelkész ur. Égető kérdésről értekezett, a „Vasárnap megünnepléséről. * Élénk színekben tüntette elő a vasárnap megünneplését s annak történetét. Adatokkal mutatta meg, hogy a szabad Amerikában a vallási törvények mily lelkiismeretesen s szigorral hajtatnak végre. Azon nép tiszteli s tartja meg politikai törvényeit, a mely nép vallási törvényeit, erkölcsi kötelezettségénél íogva, mindenkor követni kész. S az értekező lelkész urnák tökéletesen igaza van. Mert az ünnepek és vasárnapok megszenteltetésének kérdését nem az egyházi, hanem a világi hatóságoknál kell felvetni. Mi egyháziak ugy is megtartjuk és megszenteljük a vasárnapot, de az a kérdés, megszentelik-e, nyugalom napjává teszik-e a világi hatóság tisztelt férfiai ? Váljon az ünnepélyes fogadtatások külöuféle nemei; a kirándulások, a férfias körvadászatok stb. nem vonják-e el a tisztelt világi hatóság férfiait annyira hivatalos kötelességeik telj esitésétől, hogy vasárnap kell pótolni mit a munka napjain elmulasztottak? Nem idéztetnek-e meg a hivek vasárnapi napra a törvénykezés fóruma elé ? Ezt nem annyira — ámbár van reá példa — a t. szolgabirósági s járásbirósági hivatalra nézve mondom, hanem a községi elöljáróság eljárására nézve. A munkanapon sem a feleknek, sem az elöljáróságnak nincs ideje s igy történik, hogy a vasárnapi nap mindkét felét elöljáróság és civakodó felek eltöltik a nélkül, hogy a templomot látták volna ! Pedig: „fejétől büzhödik a hal.® Ha a községi biró, mint vallásos ember, nem mutat jó példát a vasárnapok megszentelésénél s nem engedelmeskedik az isteni törvénynek, miként követelheti, hogy a nép ő neki s az emberi ész által készitett törvénynek engedelmeskedjék ? ! Szeretnék itt egy példát felhozni, a midőn a Szt.Iötvánuapi ünnep végett én meg lettem róva s két hivem — mert dolgoztak — 5 5 forintra raegbün tetve. A magas minisztérium rendeletét visszavonta, mert tévedett, azonban az én két hívemnek 10 frt ja mai napig sem tévedett haza. A rendeletet én nem is olvastam, miután nem volt körözve — de híveimet a büntetés sújtó ostora még is utói érte. A lelkészi értekezletet a közebéd zárta be, mely alkalommal Trsztyénszky Gyula ny. esperes úr ujjolag üdvözölte a lelkészi kart, Ezen rövid beszédre válaszolt Tóth Sándor lelkész ur, kiemelve azt, hogy az értekezlet elnöke már régebben nem jelenhetvén meg közöttünk csak tévelyegtünk. Hasonlók voltunk, mondá ő felköszöntésében, az emmausi tanítvány okhoz, szomorú ábrázattal tartottuk meg lelkészi értekezletünket s ha valaki kérdezte volna tőlünk : „Miért vagytok oly szomorú ábrázattal*, azt feleltük volna neki: „Csak te magad vagy-e jövevény Jeruzsálemben, s nem tudod e mi nemű dolgok lettenek az utolsó napokban * ! ? Több fontosabb kérdés megvitatása után, a leik. értekezlet véget ért. FARKAS SÁNDOR, ev. lelkész, egyl. könyy- éi pénztárnok. A Szondy-Kenessey kegyes alapítvány ügyében. A „Prot. egyházi és iskolai lap* ez idei 36-dik számában, e cim alatt :„Az állami főfelügyelet kérdéséhez*, az 1135-dik lapon e kifejezés foglaltatik : „hallatszik, hogy egy, — négy egyházkerületet illető ö s z t ö n di j-a 1 a p u n k, a S z o n d y-Kenessey-féle, szintén veszendőben van.* Ki irta e cikket, nem tudom, mert nevét nem tette ki; nem is kutatom. De nagy hibának tartom, ha valaki lényegesen fontos ügyben, nem jár végére a dolognak, és csak hallomás után valótlanságokat állit. A Szondy-Kenessey kegyes alapítvány, az 1878. dec. 3l-iki gondnoki számadások szerint következőleg áll: 1) a Debrecenben, Tóth Antal gondnok által a collegium pénztárával együtt kezelt alumnium pénztár tőkéje 20,351 ft. 09 kr, — 2) a Pesten Kenessey Kálmán gondnok által kezelt szegények alapítványa 7766 ft. 56 kr; — 3) a szintén Pesten Galgócy Károly gondnok által kezelt joggyakomoki alapítvány 10,567 ft. 60 kr ; — 4) a Pápán Eőri Szabó Sándor gondnok által kezelt agentialis alapítvány 31,461 ft. 9l*/2 kr ; — összeg 70,250 ft. I6V2 kr. tőke. Ezen összeg nemcsak veszendőben nincs, sőt teljesen biztosítva van, s belőle a I végrendeleti kötelességek, illetve segélyzések pontosan teljesíttetnek. Különösen a Pápán kezelt agentialis alap, á mely iránt 1877-ben, a pápai népbank bukása folytán, a hol ebből akkor 4000 frtot haladó összeg volt időközileg betéti könyvecskén elhelyezve, ezen összegre nézve némi aggátyok forogtak fen, nemcsak veszendőben és veszedelemben nincs, sőt a mostani gondnok kezén tetemesen szaporodott és kétszeresen is biztosítva van, miután annak mostani gondnoka az egész összeget,