Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-09-28 / 39. szám

tásához is pénz és ismét csak pénz kívántatik, és jólle­het mintegy 4^000. forint felett rendelkezünk gymná­siumunk anyagi ügyeiben, de a legközelebb épitett három tanári lak, majd ezek gazdasági épületei közel 13000 forintot vettek igénybe, s ide számítva az évi rendes kiadásokat, fel kelle kiáltanunk a rendelkezésünkre ma­radt összeg felett: quid ad tantam sitim ?! Ez eszme azonban, ha életképességét nem mutatja is, él, s halni nem is engedjük, — majd jőni fog idő, s talán már nagyon közel is van, ajelen őszi gyűlés egy nagy lépést tett erre nézve, s az egyházmegye óhajai teljesedésbe jőnek. A gymnasiumi tanárok közül Zöld Ferenc úr 20 éves tanár, közel 70 éves korhoz, megtörve egészségében, a tanári pályáról lelépett. Az egyházmegye nem bocsát,­hatá el hidegen az elaggott tanárt a világba, hogy ki 20 éven át gymnasiumokban fáradott, azt most egy vándorbottal kezében hagyjuk távozni az intézetből : () mienk, mig él, s mi nem hagyjuk el, gondoskodván az egyházmegye tisztességes szállásáról s évi 300 frt nyug­pénzzel gyámolítja őt. Felteszem a tanári karról, hogy e tény felett lehetlen nern volt szivök egy húrjának meg nem rezegnie kebelükben, midőn látják, hogy ők igazán mieink, ha magasztos hivatásuknak s ez által követve nekünk is élnek. Lehetetlen, hogy e tény ne buzdítsa Őket hivatásuk magaslatára törekedni. Az ekkép üresedésbe jött tanszék s nem különben Barla Károly tanár úrnak lelkésszé lett elválasztatása következtében hasonlóan üresedésbe jött tanszékre az egyházmegye pályázatot hirdetett — mily eredménynyel ? az őszi gyűlésről szólva a maga helyén elmondom. Nevezetes volt e rendkivüli közgyűlés még arról, hogy az egyházmegyei számvevőség egy combinative praecis tervjavaslatot adott be az egyházmegyei pénztá­rak kezelése, azok nyilvántartása s ellenőrzése tekinteté­ből. Nevezetesen azt inditványozá ; hogy, miután az es­peresi hivatal hivatásával ellenkezik, hogy bármely ügy­ben, kivált pénzügyben, az esperes számadás terhe alatt álljon s e miatt, független elnök helyett, mint érdekelt s így alárendelt fél szerepeljen a közgyűléseken s álta­lában a közigazgatás vezetésében : a canonica visitatió alkalmával eddig szedni szokott közpénz további szedé­sétol mentessék fel, hanem választassék egy f'őpénztárnok, ki egyúttal egyházmegyei pénztárnok is, ki szedje be minden a kerület és egyházmegyét illető pénzt úgy a gyámoldákét, és a postai uton gyiilekezettektől s egyházi hivatalnokoktól vett évi dáciákat az illető pénztárnokokhoz küldje be, 8 külön rovatu és természetes cimü könyv szerint, melyek mása a számvevőségnél lévén, ez által mindenkor a leghűebben ellenőriztethetvén a bevételek ép úgy, mint kiadások és a tartozások nyilvántarthatók. Hosszas vitát s eszmecserét idézett elő ez indítvány s látva a protocollum mintáit sokan úgy nézték azokat, mint ama Bábel tornyának tégláit, melyek lerakása alatt lett a nagy bábel, a zavar és a népek elszéledése. * * A közgyűlés tagjai keresztül vitték a számvevőség indítványát a benne foglalt érvelések következtében, melyek legfőbbike az, hogy elvalahára szűnjék meg ama már sokaktól megrótt pénzszedés, melyét eddig a canonica visitatió teljesített, s mely sok tekintetben, legalább sok helyen devalválta az egyházlátogatás sikerét; melynek vége az volt, hogy a „gondnokok, a lelkészek, a tani­tók fizessenek s kivül azon hire: „eljöttek a papok s elvitték a pénzt!* Most csak az a kérdés: váljon időben be fognak-e folyni a különböző pénztárakba a dáciák s illetőleg a pénztárak képesek lesznek-e a maga idejében fedezni kiadásaikat ? mert mig a visitatió eddig bizonyos hónapokban szedvén a dáciákat, azokat a pénztárakba letette, kérdés: oly könnyen befognak-e adatni azok e , statutum mellett? No de ne legyünk pessimisták, „mun­dus se expediet," a gyakorlat itt is bebizonyitandja mi a jobb? és aztán következik a bibliai utasitás „azt meg­tartsátok.® E két tárgy előadása után áttérek a rendes őszi gyűlésre. E gyűlés helye is Csurgó volt, ideje aug. 19— 21. napjain. A gyűlés menetét a házszabályok jelölik, de han­gulatát az esperesi jelentés adja meg; és mondhatnám, az esperesi jelentés uralkodott is a kedélyek hangulatain, ennek benyomása alatt váltattak az eszmék, sorakoztak a vélemények s hozattattak a végzések is. Talán moso­lyognak is itt-ott ez esperesi omnipotentián ! ne méltóz­tassanak féh-eérteni bennünket; mint másutt, itt is elv elv ellen a szabad meggyőződés kifejezésével küzd s nem tévesztve szem elől a fo elvet, s helyesebben a közügy elvét, a szerint jönnek elő a végzések ; de már ép azért, mert az esperesi jelentésben a közügy legnemesebb érde­keit hallottuk hangoztatni, önkénytelen is oda vonattat­tunk s készséggel áment mondottunk több beterjesz­tésére. Szabad legyen nekem e gonddal és lelkesedéssel úgy, mint a valóságnak hűn megfelelő szavakkal irt espei*esi jelentést, kihagyva belőle azon passust, mely esperesi teendők teljesítéséről szól, közölni onnan, hol egy évi esperességi idejéről beszámol s egy nagy sza­bású indítványt terjeszt a gyűlés elé és pedig : „Egy éve hogy az esperesi tisztet átvettem a kö­rülmények e találkozásánál fogva, tán nem lesz érték­telen és. haszontalan, visszapillantást tenuem a lefolyt egy évre is. Előre tudtam, hogy egyházmegyénkben az esperesi teendő sok, s hogy ahhoz erőm kevés : de nem hittem hogy oly tetemes a teendő s hogy annyi akadályt gördítsen elém keleti vérünk természete s legkevésbé, hogy ily akadályok dacára is annyi eredményt mu­tathasson fel egy rövid év. A munka sokaságát eléggé tanúsítja az iktató könyvemben az egy év alatt bevezetett 698 darab ügyirat, mely a felmunkálás különböző phazisain uj és ujabb számokat, valamint az ; egy azon ügyben 10 — 20. 60—80 helyről beérkezett más más számot nem nyert, mert az esetben az 1000-et 77

Next

/
Thumbnails
Contents