Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-09-28 / 39. szám

SYNODALIA. A köznevelés és közoktatás szervezetének szabályzata a magyar ref. egyházban. Javaslat. A magyarországi ref. egyház conventi bizottságának megbízásából készítette : Molnár Aladár. (Folytatás.) 126. §. A tanárképesités módját, és a reform, főiskoláknál működő vizsgáló bizottságok szervezetét: időrőlidőre az országos egyházi tanács állapítja meg, külön szabályrendelettel. Elégtelen képzettség miatt kétszer visszautasított egyének többé vizsgálatra nem bocsáthatók. 127. §. Külföldön nyert tanári oklevelek érvénye felett esetről esetre az országos egyházi tanács határoz. 128. §. A rendes tanárok élethosszig választatnak, és csupán erkölcsi kihágás, súlyos kötelességmulasztás, vagy polgári bűntény miatt mozdithatók el. Bűntény esetén a polgári biróság ítélete bevárandó, de már a vizsgálat megindítása után hivatalától felfüggeszthető. Egyéb ügyekben, rendes fegyelmi vizsgálat befejeztével az egyházkerületi tanács s másod fokon az országos egyházi tanács itél. Az elmozditó ítéletek mindenesetre fölebbezendők az országos egyházi tanácshoz. 129. §. Ideiglenes vagy helyettes, avagy segédtanárokul csak ideiglenesen és meghatározott időre (rendszerint legfölebb 2 évre) alkalmazhatók oly feddhetlen életű egyének, kik ha még nem tették is le a képesítő vizsgálatot, az akadémiai tanfolyamot végezték, s kimutatják, hogy abban különösen azon szakra készültek, melynek tanítására vállalkoznak, vagy pedig az illető szakbeli képzettségüket és egyszersmind kellő átalános műveltségűket irodalmi munkásságukkal igazolják. Rendkívüli és indokolt esetekben a püspök engedheti meg, hogy az ideiglenes alkalmazás 2 évnél tovább tartson. 130. §. Az egy intézetben alkalmazott tanárok létszáma, a szépírás, testgyakorlás, rajzolás és a nem kötelezett tantárgyak külön tanitóin, valamint a más felekezetűek vallástanitóin kivül (azonban reáliskolánál a rajztanárral együtt), az igazgatóval: a) 8 oüztályu teljes gymnasiumban, vagy reáliskolában legalább 12 b) 6 osztályúnál legalább 8 c) 4 osztályúnál legalább 6 oly tanár, ki kizárólag azon intézetben van alkalmazva. 131. §. Az igazgató 14, a többi tanárok pedig 20, a rajztanár 24 heti óránál többre nem kötelezhető ; — heti 25 (a rajztanár 28) óránál pedig többet nem szabad egy tanárnak is tanítani. Ha 14, illetőleg 20, vagy 24 óránál többet tanítanak, ezért méltányos külön üijban részesitendők. A tanárok más intézetben vagy magán órákon, csak az iskola felsőbbségének engedélyével taníthatnak, I de oly módon, hogy az által a saját tanintézetünkben adott óráikkal együtt ne haladja túl összes tanitási óraszámuk a fölebb megállapított maximalis óraszámot. 132. §. A tanárok fizetését az iskola fentartó testület állapítja meg, az országos egyházi tanács jóváhagyásával, a helyi körülmények szerint és oly módon, hogy azok tisztességesen és erejüket s idejüket hivatásuknak szentelve élhessenek meg, és az általuk teljesített szolgálatért méltányosan dijaztassanak. E fizetés azonban tisztességes lakáson vagy megfelelő lakbéren felül, a rendes tanároknál sehol sem lehet kevesebb 1200 forintnál. Bárhol öt évi szolgálat elmultával a 6-dik évtől kezdve, a fizetésnek az 1200 forintnyi része évenként 3 °/o-al emelkedik 10 éven keresztül, vagyis a 15-ik szolgálati év betöltéseig. A hitfelekezet bármily nyilvános tanintézetén töltött szolgálati évek kölcsönösen beszámítandók. Ha az államkormány, vagy más vallásfelekezet, a saját intézeteiben alkalmazott tanároknak felekezetünk tanintézeteiben töltött szolgálati éveit is beszámítja, a kölcsönösségnél fogva a ref. középiskolába jövő tanároknak az állami, illetőleg más ily intézeteken töltött szolgálati évei is beszámítandók. Az igazgató legalább évi 200 forint igazgatói dijat kap. A tandij az iskola pénztárába fizetendő be, és a tanárok között nem osztható fel. 133. §. A középiskolai tanároknak rendes nyugdíj, s özvegyeiknek és árváiknak rendes segélyezés biztosíttatik. E nyugdíjazást, s az özvegyek és árvák segélyezését az országos egyházi tanács külön szabályzattal rendezi. 134. §. Kötelezett tantárgyak: 1) a gymnasiumban : a) hit- és erkölcstan, b) magyar nyelv és irodalom, c) görög nyelv és irodalom, d) latin nyelv és irodalom, e) német nyelv és irodalom, f) hazai és egyetemes történet, főtekintettel a művelődésre, g) bölcsészeti előtan (logika és embertan, (a lélektant is beleértve): a felső osztályokban,) li) rajzolás, i) földrajz : hazai és átalános, mindegyiknél fősúlyt a természeti földrajzra helyezve, — k) természetrajz, 1) vegytan, m) természettan, n) mennyiségtan, o) mértan ; — p) szépírás, —• q) testgyakorlás. Nem köteles tantárgyul, de rendesen taníttatik : ének. 2) reáliskolában: a) hit- és erkölcstan, b) magyar nyelv és irodalom, c) német nyelv és irodalom, d) francia nyelv és irodalom, e) hazai- és egyetemes történet, különös tekintettel a művelődésre, f) bölcsészeti előtan (mint a gymnasiumban), g) földrajz, (mint a gymnasiumban, csakhogy itt a mennyiségtani földrajz is hozzájő.) h) természetrajz és geologia, i) vegytan, k) természettan, 1) mennyiségtan, m) mértan és ábrázoló mértan, n) rajzolás, o) szépírás, p) testgyakorlás.