Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-09-21 / 38. szám

és a mégis szükséges dispositiókat uj §-okban szövegezze. A 3 ik (zsinat megalakulása) és 4-ik (tisztikar és költségek) fejezetek változatlanul elfogadtattak, csupán a 24-ik §-ban e helyett »Tanácskozás alá csak a magyarországi ref. egyház és iskola közös ügyei vehetők* tétetett: »Tanácskozás alá csak a ref. egyház egyházi és iskolai ügyei vehetők.® Következett a zsinat tanácskozási és ügyrendjére vonatkozó javaslat. Előadó a javaslatot indokolva előadja, hogy a zsinati szervezet 19. §-a értelmében a zsinat maga állapítja meg tanácskozási és ügyrendjét; és ezt a bizottság csak a zsinat elé terjesztendő javaslatképen készítette, azon figyelemből és időnyerésért, hogy az összejövő zsinatnak ne kelljen még azután készíteni a tanácskozás substratumát képező tervezetet is. A 24 §-ból álló tervezet alig egy pár lényegtelen módosítással elfogadtatott. Ezzel a zsinati előmunkálatok két nagy része (a tagok választására vonatkozó szakaszokon kivül) végleg elintéztetett. A tárgyalás másnap 9 órára elnapoltatott s a tagok 7a 2 után a Bika fogadóba mentek, hol ez nap a superintendentia vendégelte meg őket. Sept. 12-iki ülés. Mocsáry Lajos az előző ülés jegyzőkönyvében kifejeztetni kívánja, hogy ő és nézettársai a tegnapi tárgyalásokban kijelentésök szerint nem vettek részt. — Ellenében többen azok közöl, kik a tárgyalást ellenezték is, kijelentik, hogy a jegyzőkönyvben nem kívánják tartózkodásukat kifejezni, de közülök néhányan a javaslatok vitatásába tényleg részt is vettek : ezért rövid vita után a részt nem vétel csak Mocsáry személyére nézve említtetik meg. Molnár Aladár mint előadó beterjeszti a zsinati választásokra nézve a tegnapi határozat értelmében szövegezett §-okat, és véleményét a 2-ik fejezetről. — Elfogadtatnak, s ezzel az legközelebbi zsinat alakulására és szervezetére vonatkozó szabályzat végleg megalkottatott. Révész Bálint superintendens azon alkalomból, hogy József főherceg ő fensége mai napon ide érkezik, indítványozza, hogy a convent tagjai fogadtatásánál résztvegyenek, vagy pedig küldöttségileg tisztelegjenek ő fenségénél. Az inditvány folytán b. Vay M. vezetése alatt a püspökök s még több tagokból álló küldöttség neveztetett ki, O Fenségénél tisztelegni. Nagy Péter erdélyi püspök, mint a convent nagy bizottságának elnöke, benyújtja rövid szóbeli jelentéssel a Molnár Aladár által megbízásból irt »köznevelés és közoktatás szervezetének szabályzata® cimü munkálatnak a bizottság által letárgyalt és módosított szövegét, s kéri annak minél elébb, sőt a tegnapi határozat szerint már most tárgyalását. — Egyszersmind jelenti, hogy ezzel a nagy bizottság minden reá bizottakat elvégezte s miután a legközelebbi zsinat alakulására és szervezetére, úgyszintén tanácskozási és ügy rendjére, — továbbá az egész I egyházszervezetre s egyházi bíráskodásra , végül az j iskolaügyre szükséges tervezeteket kidolgozta, most már , feladatát betöltvén meg is szűnik. A convent elismerését s köszönetét fejezi ki a nagy bizottságnak működéseért. Ezután az iskolaügyi munkálat tárgyalásának kérdése vitattatott. Molnár A. A tegnapi határozat folytán a munkálatot tárgyalni kell, csak az a kérdés miként ? Részleteiben tárgyalni s végleg megállapítani nem látja célszerűnek, egyfelől mivel az e. h. kerületek még nem nyilatkozhattak fölötte, másfelől mivel a nagybizottság által tett módosítások még csak most terjesztetvén be, azokat megfontolva a convent tagjainak idejük sem volt. De lehetőnek és szükségnek látja, hogy általánosságban tárgyaltassék s úgy adassék ki a részletek megállapítása előtt az egyházkerületekre. Ez lehető, mivel a tervezet hetek óta minden tagnak nyomtatva kezében van, és mivel a bizottság által tett módosításokat most is ismerhetjük annyira, hogy megítélhetjük, hogy azok csak a részletekre s nem az alapelvekre vonatkoznak. De szükséges is, hogy a convent, mielőtt a munkálatot kiadja az egyházkerületeknek, annak iránya és általános elvei fölött nyilatkozzék, s ne adjon ki olyat, melyet maga sem vizsgált meg. Antal Gábor attól fél, hogy ha a javaslat így elfogadtatván, annak egyszerre életbeléptetését akár a kormány, akár más (p. o. egyházi főhatóság) követelné, az rázkódásokra vezetne, jfnert sok helyen nem képesek e tervezet követelményeinek egyszerre eleget tenni. Ezért tárgyaltatni kívánja, és (pedig ugy, hogy »átmeneti intézkedések állapíttassanak meg.1

1 Molnár A. megjegyzi, hogy a bizottság vett fel ily átmeneti intézkedéseket. Antal G. Kijelenti, bogy ezzel aggodalmai el vannak oszlatva. Nagy János barsi esperes meleg szavakkal sürgeti iskolaügyünk rendezését, s e végre a tárgyalást és a tervezet elfogadását. Törő k Pál kérdést tett az egyetemes tanügyi bizottságot illetőleg. Nem kellene-e ezt is a szükségesek megtételére utasítani. Tóth Sámuel. Az egyetemes tanügyi bizottság nem conventi tárgy. Ezért nem szólt róla a tárgyalási sorrendet javasló bizottság is. Az egyetemes tanügyi bizottságot az egyes egyházkerületek választották és utasitották munkálkodásra, épen Török püspök úr elnöklete alatt. Az tehát a maga teendőihez hozzá foghat a convent határozata nélkül is. Hasonló értelemben szólt Révész Bálint püspök, s kivánja most az iskolai munkálat tárgyalását és elfogadását. Molnár A. Ha a munkálatnak most csak általánosságban alapeszméiben tárgyalása mondatik ki: akkor kéri, hogy ez fogadtassék el általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, s így közöltessék az egyházmegyei kerületekkel azon fölhívással, hogy egy bizonyos idő