Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-01-26 / 4. szám

törvény szerint, de korlátozott választás mellett állíttassék be. Az egyházmegyei tanügyi bizottmány jelöltjei közül a eonsistorium ajánl 3 egyént az egyházak választóinak, s ha ezek közül nem választanának, a eonsistorium rendeljen oda tanítót.* A tizedik pont alatt foglalt „korlátozott szab ad-választást* semmiképen nem pártoljuk, — ellenkezik ez az alkotmányos jogok gyakorlásával s a protestáns egyház szellemével, mi a szabad-választás hivei vagyunk. 11. A tizenegyedik pontot részleteznünk kell a) szivünkből óhajtjuk, hogy a tanitó az iskolaszéknek szavazatjoggal biró tagja legyen. A presbyteriumnalc csak akkor, ha megválasztják. b) A praeoráns tanitóság szüntettessék meg, mint a melynek főcélja nem az előimádkozás, hanem a tanítás. A leány egy házak lelki gondozása legyen egészen lelkészi ügy, — a tanitó más címet ne használjon, mint j tanitó. Ha a jegyzőségtől elütöttek bennünket, ettől is el kell választani. c) Azon tanítók, kik az egyházmegye közgyűlésén a tanítók képviselői, legyenek egyszersmind a törvényszéknek is tagjai. Ezt kérjük kitartóan. d) Ugyancsak az egyházkerületen, conventen, zsinaton is legyen minden egyházmegyéből az alkotó tagok között, köz- és törvényszéki gyűlések és ülésekben egy tanitó. e) Az egyházmegyei, egyházkerületi, egyetemes tanügyi bizottság egy harmada tanítók közül legyen alkotva. Ezek után elfogadjuk a 13 pontot. — Az iskolai körfelügyelők az egyházmegyei közgyűlésen a tanügyi bizottmány ajánlatára neveztessenek ki. 14. „A tanitók vagy iskolájuk ellen kiküldendő i vizsgáló bizottság felerészben tanitókból álljon/ A 14. pontban azon módosítást tesszük, hogy a tanitók vagy iskolájok ellen kiküldendő vizsgáló bizott- ; ság harmadrészben tanitókból álljon. íme szeretett* kartársak! becses művetekre, messze- í ható kérelmeitekre megtettük szerény észrevételeinket, ha néhol-néhol ellennézetűeknek láttatunk is, de legyetek meggyőződve, hogy a tanitók és tanügy emelése érdekében együttérezünk, gondolkodunk veletek. Fel- | emeltétek a zászlót, hisszük, hogy őszinte támogatás mellett fenn is birjátok tartani. Ep ezért kérünk benneteket, ne állapodjatok meg a kezdeményezés pontjánál, hanem eszméitek megvalósításán ernyedetlenül működjetek, melyre nézve a lenne a mi nézetünk : küldjétek meg Magyarország minden lielv. hitv. egyházmegyéjéhez a készített „Emlékiratot" pár példányban azon kérelemmel, hogy az egyházmegye tanitói értekezletükön | azt megvitassák. Ily módon lehetne a nagy ügynek mél- 1 tóan törni utat. De még itt se keli megállapodni. Az egyetemes tanitó gyűlés mintájára tartsunk mi is »országos helv. hitv. tanitók gyűlését* s ennek kifolyása legyen azon „Emlékirat", melyet a zsinat elé a legalázatosabb tisztelettel s a legteljesebb remények között benyújtanánk. Végül ajánlunk titeket a jó Istennek oltalmába, legyen ő segedelmetek és örizőtök, s ha a nehéz munka alatt roskadozni éreznétek erőiteket, vegyétek a könyvek könyvét kezeitekbe, s a támadások és csúfolódások közöttt olvassátok : Timotheushoz irt 1 levél 6 r. 20—21 verseket. Isten veletek ! Szerető kartársaitok : S z a 1 ay Sándor tabajdi ref. tanitó. Halmy István töki ref. tanitó. Szente Pál bicskei ref. tanitó. N y i k o s József pátyi ref. tanító. Jakab Dániel bicskei ref. tanitó. Sándor Benő alcsuthi ref. tanitó. F ö r,d ő s Gyula tanitó. TÁRCA. Énekszerzők életrajza-2. Balogh (almási) Ábrahám: (Mózesnek testvére 3. sz. a.) született 1770-ben, Ugocsa megyében Fertős-Almáson, hol atyja Dávid, iskola végzett földbirtokos volt. — Iskolai kiképeztetését nyerte a s. pataki főiskolában, hol Seniorságot végezvén, Gröttingában két évig aeademizált. — Ismét visszatérve 1802. apr. 25. abaujszántói lelkész lett, mely gyülekezetben egyik főkötelessége volt az itt letelepedett német ajkú ref. híveknek minden vasárnap német nyelven is tartani isteni tiszteletet. Itt a reformátiótól fogva élt lelkészek névsorában 20, sz. a. van bejegyezve. — 1823. május 12. és köv. napokon Medgyaszón tartott superintendentialis eonsistorium által Szesztára rendeltetett, de mivel változó egészsége miatt el nem mehetett, Szántón a maga házába költözött máj. 20., 1824-ben Abauj várra, akkor időben a legjövödelmezőbb papi állomásra az e. megyében — költözött. — 1844-ben lemondott papi hivataláról, s ismét vissza Szántóra a maga házába ment lakni. — Itt élt nyugalomban 1850-ig, mikor is meghalt. — Ugyancsak nejét is itt temetteté el, kiről az anyakönyv 104. lapján 94. sz. a. e bejegyzés található: „1842. Nemes Bornemisza Kovács Juliána tisztelendő nemes almási Balogh Ábrahám abauj vári lelkipásztor hitvese.® — E minden testi és lelki szépségekkel megáldott nő, B. K. Pál tisza-nánai pap leánya volt, kivel 1802-ben kelt egybe, s bár magtalan, de példás házasságban 40 évet töltött. Irta: 199. 3. Balogh (almási) Mózes: (Ábrahám testvér bátyja) született Ugocsa vármegyének Fertős-Almás községében, hol atyja Dávid közbirtokos volt, — anyja Kardos Krisztina. — Iskoláit S. patakon végezte, hol már mint diák, kitűnő nyelvész levén, tanulótársai „constructio*-nak nevezték el, (egyik tanulótársa Tegze István, Ugocsamegye bizottsága előtt tett s írásban fenmaradt szavai szerint). — Iskoláit végezvén, Pelsőczre ment ki rektornak, azután Németország, különösen Hollandia egyetemeit látogatta hosszabb ideig. — Visszatérte után miskolci káplán, majd Nagy^barcai (Felső-borsod) pap lett, hol házasságra lépett Kökényesdi Erzsébet akkor 4