Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-01-26 / 4. szám

Már a most létező jogtanári mennyiség fentartása is minő erőlködés s az iskola többi részeinek minő stb. nyúlásával történik ! Hátha még a jogtanárok számának szaporodnia kell, hova jutnak főiskoláink ? ! Itt az idő, hogy az apró jogi szakocskák egyesíttessenek, a s. pataki a debrecenivel, ekkor kész a tíz tanárból álló jog- és államtudományi szak. A jelzett mennyiség teljeseu elég. A jenai egyetemen a közelebb mult iskolai évben a jogi szakban volt kilenc rendes és két magán tanár, a zürichiben hat rendes, három magán tanár. Az egyesítéssel csak a s. pataki iskola nyerne, mert akkor lassanként lenne ereje az iskola többi fontos részét gyarapítani, alapvető munkálatot teuni, az algymnasium kellő osztályaiban párhuzamos osztályokat állítván. Ha talán a s. pataki jogi szak nem mozdulna, akkor mozduljon a pápai jogi szak, hogy a teljes jogi szak meg legyen, s már a jövő iskolai évben Debrecenben megnyittassék. Jön a theologiai szak. Ebben hét, nyolc tanár tel- 1 jesen elég. A heidelbergi egyetemen a theol. szakban a mult iskolai évben volt hat rendes és két magán tanár. Jenában hét rendes és egy magán tanár. Jön a bölcsészeti szak, a tudomány-egyetem, az universitas scientiarum. Itt már a legtöbb teendő, e kívánja a legnagyobb mérvű erőfeszítést. A bölcsészeti szakban a legkisebb mennyiség- a mit hangsúlyozok, legalább húsz tanár. A jenai egyetemen a közelebb mult iskolai évben a bölcsészeti szakban volt huszonhét rendes | és nyolc magán tanár. Tübingeni egyetemen bölcsészeti i és természettudományi szakban huszonnyolc rendes és ! két magán tanár. íme ily számmal, pedig csak a kisebb ! német egyetemekből idéztem. A bölcsészeti szak a legterjedelmesebb s beölelőbb. Ebben a bölcsészeten kívül természettudományok, történelem, nyelvészet, irodalom, neveléstan stb. A gymnasiumi tanárképezde is ennek a körében. Míg a jörő iskolai évben a jogi s theologiai szakot mint készen levőket már meg lehetne Debrecenben 1 „ nyitni: a bölcsészeti szakot a jövő évben csak kezdeményezni kellene s évről évre gyarapítani, fejleszteni, mindaddig, míg a jelzett tanári mennyiség elő nem állott. Néhány év alatt azt hiszem, meg lesz cz s csak ekkor létesült a három facultásu egyetem, s ez időtől fogva osztogathat aztán bölcsészeti, jogi, theologiai tudori okleveleleket. De a' bölcsészeti szakbeli tanári mennyiség hogy s mikép állíttassék elő, ez a főkérdés. Itt mindjárt a debreceni főiskolát illető Apaífi-féle sóalapítványra gondolok. Ez érdekben három vagy négy éve volt már mozgolódás, de az ügy abban maradt, nem halt meg, csak aluszik ; tehát minélelőbb föl kell ébreszteni s az országos érdekű szellemi tényező, tudomány egyetem javára felhasználni. Aztán legközelebb túl a tiszai ref. egyházkerületre s ott épen a kitűnő magyar jellemű, nemzeti i létünk- s jövőnkért áldozni kész Debrecen városára tekintünk s bizton reméljük, hogy jelzett városunk, megértve az ügy felekezeti sőt nemzeti nagy fontosságát, a kellő áldozatot készséggel meghozza. Tovább a prot. egyházkerületek részéről nyerendő segélyre, prot. főuraink nemes áldozatkészségére számítunk. Így a magyar prot. egyetem, nemzeti létünk egyik hatalmas biztosítója okvetlen létesül s a jövő kornak és nemzedéknek a jelen bölcsességéről, jelleméről nagyszerűen beszél. Itt mellékesen megjegyzem, hogy a létesülő prot. egyetem ügyeit nem egy kerület, hanem az érdekelt egyházkerületek választottaiból alakuló tanügyi bizottság vezetné, s így a javak, melyekkel a többi egyházkerületek járulnak, nem lennének egy kerület tulajdona, hanem közös rendelkezéstől függnének. Végül egy nagy érdekű levélre hívom fel a ügyeimet. A levél a j,Magyar Állam" január 9-iki számában van közölve ily cím alatt: Az osztrák és magyar katholikusok közti solidaritas kérdésénekfölevenítése. A levelet Erdélyből intézték a i bécsi »Gemeinde-Zeitung*-hoz. Többek közt ez mondatik benue : »Magyarország katholikusai mind jobban érzik annak szükségét, hogy Ausztria katholikusaival érintkezésbe lépjenek. Ausztria-Magyarország katholikusai egységének gondolata, mely most megpendíttetett, ne aludjék ki többé stb. Erre a szerkesztő: »Ezen eszme korszükséggé lett s hivatva van arra, hogy Lajthán innen és túl egyaránt haza mentővé legyen egyszersmind." Ennyi elég. íme az idő hatalmasan intő jelei. Azt hiszem minden nyílt szem látja ezeket, minden ép ész tudja mit kell tenni, tehát teljes erővel mielőbb munkára. B. I. Viszhang a b. somogyi h. h. egyházmegye VI. népiskolai kör tanítóinak a zsinat elé szánt emlékiratára. »Kegyelem és békesség bővölködjék rajtatok, az Istennek és a mi urunk Jézusnak esmérete által (Pét. 11. 1 r. 2 v). Szeretett szolgatársaink ! Nagy örömmel olvastuk emlékiratotokat, melyből nemes szándékotok és igaz törekvéstek kisugárzik. — Áldjuk a jó Istent, hogy titeket felruházott az értelemnek oly bölcsességével, melylyel kiléphettetek a küzdtérre, s oly reformok életbe léptetését munkáljátok, mely az anyaegyházra és szeretett hazánkra jótékony hatást fog gyakorolni. Sajnáljuk, hogy a ti önzetlen fellépésiek tettre buzditá a gunyolódókat, s tárgyilagos bírálat helyett, dorongokkal, csúfolódásokkal, békésséget és egyetértést megrontó piszkolódásokkal akartak titeket pelengérre állítani. Isten őrizzen meg a kevélység oly 'szonyu bűnétől, hogy mi az ő háládatlan s művelt emberhez nem illő utjokra lépvén követnénk őket, nem ! s

mi nem ülünk a Csúfolódók gzékibe.*