Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-08-24 / 34. szám

protestáns, de általában köznevelési szempontból is a veszedelmességét e rendkívüli buzgalomnak. Azokban az u. n. katholikus leánynöveldékben ugyanis a növendékek a következményeiben oly káros zárdai nevelésben részesülnek, mely az ész- és jellenifejlesztést mindenkor alárendeli ama főcélnak, hogy a növendék vakon higyje, amit az egyház tanit, vagyis más szóval, a zárdai nevelés a növendéket vakbuzgóvá teszi, ahelyett, hogy igazán, a szó nemesebb értelmében vallásossá tenné. Persze hogy aztán e nevelési rendszer hívei gondoskodnak arról is, hogy a szülők gyermekeiknek csak a tanulásban való előmenetelét lássák, hogy e fölött való örömükben megfeledkezzenek ama rendszer káros hatásáról. A katholikus leány növeldékben roppant súlyt fektetnek a külsőségekre. Konybe lábbadnak az örömtől az elvakitott szülők szemei, midőn látják és hallják, hogy gyermekeik milyen illedelmes magaviseletűek, milyen jól tudnak franciául, zongorázni stb., s midőn e felett könyeznek, a könyöktől nem látják — mert nem is nézik — gyermekeiknek a vakbuzgóságtól megmételyezett szivét. Nem csuda, ha ilyen meggyőződés mellett, mi nem üdvözölhetjük egy olyan intézet felállítását, amely különben — a neve után ítélve — a közművelődést volna hivatva előmozdítani. * A székesfehérvári ág. hitvallásuak buzgóságuknak ismét szép jelét adták, midőn elhatározták, hogy több éven át szünetelt népiskolájukat a jövő tanév elején ismét megnyitják. E határozat hozatalában hogy mennyi része van a derék lelkésznek, arról nem értesültünk, de hogy a határozat végrehajtását ő tette lehetővé annyiban, amennyiben a felállítandó iskolában a tanítást egyelőre magára vállalta, — ez bizonyos, s ezért — kétségtelenül a legteljesebb elismerést és hálát érdemli az egyház és általában a nevelés barátai részéről * Csurgóról irják nekünk, hogy az aug. 19.—21. tartott csurgói közgyűlés egyhangúlag kimondván a hat osztályú gymnasiumnak nyolc osztályúvá való kiegészítését, az előkészítő lépések megtétettek, hogy néhány év alatt az ige testté lehessen. Ugyanezen gyűlésen megválasztattak tanárokul: a német- és magyar nyelv és irodalom tanszékére Fleischhakker Mór Fridolin ág. b. Sopronból, a természetrajzira Vida Károly ev. ref. vallású Erdélyből, mindkettő államérvényes oklevéllel biró tanár. Ma már a gymnasiumi tanári kar fele okleveles tanárokból áll. * Az orthodoxia egy ujabb diadaláról tudósít bennünket jeles munkatársunk, Vigil. A p. . .i ref. főiskolában •— irja Vigil — a felgymnasiumi vallástanitásról volt szó, azaz, megürült a vallástanári szék, s a tanári kaielső sorban arról tanácskozott, hogy kit ajánljon a megüresült helyre a superintendentiának. A többség a vallástanítást, melyhez 200 frtnyi évi tiszteletdíj van csatolva, egész lélekkel a modern K. G. helybeli lelkészre óhajtá ruházni s ezt el is fogadta egy bizottság, ugy hogy teljes hittel volt mindenki, a tanuló ifjúság előre örvendett, hogy vallásunk életadó igéjét a kitűnő egyházi i szónok kenetteljes ajkairól hallgathatandja. Azonban mi történik ? Az országszerte ismeretes, nagymérvű orthodox K. J., más két tanártársával s a superint. gyűlésnek vele egy követ fúvó tagjaival, a felvilágosult tanári karnak a bizottság által ajánlt és elfogadott indítványát, az egyh. ker. gyűlésen vitézül megbuktatták, az okon pedig, hogy a p. . . i főiskolában modern ajakról vallás ne hirdettessék. De Vigil nem is várhatott egyebet olyan emberektől, akik 1874 ben, midőn a most megbuktatott vallástanár a püspöki beiktatás alkalmával szónoklatát befejezte, a szónokra, az isten házában, azt az anathemát mondták, hogy „ott, a templom ajtajában kellene fela " Természetesen Vigil, indignatiójának is kifejezést ad, midőn a fenebbiekről tudósít bennünket. De észrevételeit, bármennyire érdekesek is azok különben, azt hisszük, nem szükséges közölnünk ; mert hisz maga a tény olyan, hogy kommentárra nem szorul. * Protestáns tanitóegyleti gyűlések. Az alsóborsodi ref. tanitóegylet közgyűlése f. hó 19-én vette kezdetét Miskolcon. A gyűlés lefolyásáról még eddig tudósítást nem kaptunk. — A győri ág. h. egyházmegyei tanító-testület közgyűlését julius 2-dikán tartotta meg. A gyűlésen két kérdést vitattak meg, t. i. hogy mik a teendők az iskolai fegyelem fentartása és a mulasztások körül, s hogy a tanitó mit tegyen a már úgyszólván javithatlan gyermekkel szemben ? Az utóbbi kérdés — szerintünk — nem oldatott meg, m;

dőn elhatároztatott, hogy a tanitó a jelzett esetben forduljon az iskolaszékhez. Mert akkor is kérdé3 marad, hogy mit tegyen hát az iskolaszék a javithatlanokkal. Ugyané gyiilés a tanitóegyletek szövetkezésének eszméjét magáévá tette. * A sárospataki főiskola tápintézetébe fölvett tanulók névsorát minden esztendőben közölni szoktuk lapuukban. Az idén azonban a névsor közlése — a mi tévedésünkből — elmaradt. E hibánkat, melyet szánvabánva ezennel beismerünk, az által véljük némiképen helyrehozhatni, hogy figyelmeztetjük olvasóinkat, miszerint a sárospataki főiskola értesítője megjelent, amelyben az említett névsort föltalálhatják azok, akik az iránt érdeklődnek. * Iskolai értesítések. Az i g 1 ó i ág. hitv. ev. főgymnasiumban a beiratások az 1879/80-iki iskolai évre f. évi augusztus 30-án kezdődnek; a felvételi-,pót-és magánvizsgálatok aug. 30— szept. 2-ig tartatnak ; a tanév ünnepélyes megnyitása szept. 3-án történik. A tápintézeti dij egész évre ebéd és vacsoráért 55 frt. Az igazgatóság. — A bonyhádi ág. hitv. algymnasiumban a beiratás sept. hó 3 első napjaiban történik. Ez idősz ak alatt azok, kiknek megengedve lett, pót-, esetleg javitó vizsgát is tehetnek. Az igazgatóság a csere-, koszt-vagy lakást keresők számára ivet tart s szívesen szolgál levélben is fölvilágositással. A tápdába 50 frtért ebédre s vacsorára valláskülönbség nélkül fölvétetnek a tanulók. Mindennemű járandóság fele részben a beiratásnál lefi-I zetendő. Az igazgatóság. — A késmárki evang. lyceumban a beiratások az 1879/80-ik tanévre augusztus