Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-08-24 / 34. szám

legkevesebb egy évi gyakorlat kimutatása után, de legfölebb 2 év alatt tehető le valamelyik egyházkerület tanitóképesitő bizottsága előtt, a képezdei összes tantárgyakból, Írásbeli dolgozatokból, és a tanitás gyakorlásából. A kik a képezdei tanfolyamot nem végezték el, azok a kellő gyakorlat és tanultságuk kimutatása mellett, a püspök engedélyével bocsáthatók képesítő vizsgálatokra. A kik a képesítő vizsgálatokon kétszer visszavettetnek, többé vizsgálatra nem bocsáttatnak. A kik nem saját tanitóképesitő bizottságainktól, hanem államilag erre jogosított más nyilvános intézettől nyertek tanitói oklevelet: ez érvényesnek ismertetik ugyan el, de az ilyenek kötelesek az egyházi énekekből és vallástanból valamelyik egyházkerületi tanitó-képesitő bizottság előtt vizsgálatot tenni. 57. §. Felső népiskolában tanítóságra csak oly egyének képesíthetők, a kik az elemi iskolai képezde tanfolyamának elvégzése után, vagy a felső népiskolai tanítóságra készítő állami tanfolyamot is elvégezték, vagy pedig valamely felsőbb tanintézetben (p. o. főiskola bölcsészeti szakosztályában, vagy műegyetemen, vagy gazdasági tanintézetben) legalább két évig sikerrel tanulták azon tárgyakat, melyek tanítására képesittetni akarnak. Ezek kötelesek sz elemi iskolai tanítóságra képesítő vizsgálaton felül még egy képesítő vizsgálatot tenni a tantárgyak azon csoportjából, melyre a felső népiskolán képesittetnek. A kik valamely szaktanitással összekötött felső népiskolában szaktanitókul óhajtanak alkalmaztatni, azoknak megengedhető, hogy ha elébb végezték el gazdasági vagy egyéb felsőbb intézetben szaktanulmányaikat : utólag valamely képezdén csak a szükséges paedagogiai és irodalmi ismereteket szerezzék meg, és ugy tegyék le a képesítő vizsgálatot. A tanitók : rendes, ideiglenes, és segédtanítók. A tanitók és tanítónők, képzettségre, alkalmazhatóságra, jogokra és kötelességekre nézve — a mennyiben a jelen szabályzat kivételt nem állapit meg — egyenlő elbánás alatt állanak. 58. §. Rendes tanítóul alkalmazható a magyar nyelvet teljesen biró oly egyén, kinek a fentebbi szakaszok értelmében képesítő oklevele van. Azonban a kik 1869. jan. 1-seje előtt nyertek rendes tanitói alkalmazást, azóta e minőségben folytonosan és jó sikerrel működtek, s erről az egyházmegyei hatóságtól bizonyítványt nyernek : azok képesitett tanítókul tekintendők; minden más esetben, az oklevéllel nem biró, bár már rendes tanítókul alkalmazott egyének, jelen szabályzat életbeléptétől számított másfél év alatt kötelesek képesítő vizsgálatot tenni, ellenkező esetben ideiglenes tanítókul tekintetnek, s helyük a tanév végén rendes tanítóval töltendő be. (Folytatása következik.) KÖNYVISMERTETÉS. Dávid Ferenc emléke. Elitéltetése és halála háromszázados évfordulójára. Jakab Elek magyar tudom, akadémiai levelező tagtól Budapest, 1879. A 16-ik század elején megindult hitújítás világtör-1 ténelmi nagy mozgalmában, Magyarországnak a reforj matiólioz való csatlakozása, habár nem kis nyomatékunak, de mindig ugy tüntettetik fel, mintha Németországból és Svájcból nem csak impulsust, hanem kész tudományt vettünk volna át, magunk saját erejéből semmit nem producálván. Pedig férfiak, mint Melius Péter és Dávid Fex*enc, a prqt. tudomány önálló korypháusai között is méltán helyet foglalhatnak vala, ha az utánok bekövetkezett nehéz időkben az elsőt kifakadó rideg türelmetlensége, a másikat korát megelőző tanainak vakmerősége miatt mellőzésre nem kárhoztatja a bilincsek közt tengődő egyházi irodalom. A szabad sajtó, korunk ez egyetlen épségben maradt vívmánya, meghozta a lehetőséget, hogy igazság szolgáltassák a százados feledékenységbe merült culturalis nemzeti nagyságoknak. E könyv az ilynemű törekvéseknek egyik legmaradandóbb becsű, classicas terméke, melyet legjobban hiszünk ismertetni, ha a hiteles okmányokon alapuló, történelmi hűségű képet, melyet szerző oly vonzón állit szemünk elibe, olvasóinknak főbb vonásaiban bemutatjuk. Kolozsvár szász és magyar vegyes népe kebeléből emelkedik ki fényes magasságra v ritka tehetségű férfiú. 1550.Wittenbergben tanul s pártfogójához, Ferenc, gyulafehérvári r. kath. püspöki helyetteshez levél kíséretében egy elegiát intéz, melynek ugy fennkölt tartalma, mint választékos alakja már is hatalmas szellemi munkásra vall ; a későbbi reformátor azonban még csak annyiban nyilatkozik, hogy általában szabad lelket és élénk érdeklődést mutat a vallási eszmék iránt. 1551—52. besztercei r. kath. iskolaigazgató. Ekkor mind az ő pártfogója, 5 mind Martinuzi megöletvén, a reformatio árja minden gáton áttör és egész Erdélyt elborítja, s ez oka, hogy 1553—54 már a Luthert követő papság közt találjuk, hol is mint péterfalvi lutheránus pap részt vesz a káptalan gyűlésein. Bornemisza Pál I. Ferdinánd által Erdélybe kinevezett püspök megkísérti visszaszorítani a reformatiót medrébe. Zsinatot hí egybe, hová a legerősebb ellenféltei^ jesztés épen Beszterce vidékéről érkezik hozzá. E fölterjesztésben Dávid Ferencnek is része van. Időközben a már ekkor lutheránus Petrovieh Péter Lengyelországból Erdélyben forradalmat támaszt ; célja : Izabella özvegykirályné és fia II.János (Zsigmond) Erdély fejedelmi székébe való visszahelyezése; eszközül felhasználja a reformatio által felköltött szabadsági szellemet és közlelkesedést. A reformatio Luther álláspontján mindenütt győzelmes volt. Ezzel a politikai áramlattal jő be Erdélybe Stancaro nevű olasz hittudós s vitát indít Luther azon tana 1 ellen, hogy a Krisztus emberi és egyszer s-